"Dániába vet sorsunk..." ("Dániába vet sorsunk...")

II. világháború idején a Magyar Honvédelmi Minisztérium létrehozott Erdélyben egy hadapród iskolát. Az iskola székhelye Marosvásárhely volt. 1944. augusztus 23-án Románia háborúból történt kiugrása következtében átszakadt Erdélyben a front, és az előretörő Vörös Hadsereg nyomására az iskola személyi állományát és javait vonatra rakták és elmenekítették. Filmünkben, ezt a Magyarországon, Ausztrián, Szlovákián, Lengyelországon, Németországon átvezető utat járjuk végig. Az egykori huszárok kálváriája Dániában, Naestved városában ért véget. A városka lakossága nagy szimpátiával fogadta a magyar fiatalokat. Miután az angolok felszabadították Dániát, ők mivel nem voltak felesküdött katonák, nem hadifoglyok lettek, hanem Vöröskeresztes felügyelet alá kerültek. Munkát vállalhattak a környező üzemekben, farmokon, és az újra felálló dán hadsereg is alkalmazta néhányukat a naestvedi huszárlaktanyában. A békekötés után sokan hazatértek, mások félve az orosz orientáció veszélyeitől szétszéledtek a világban. Dániában 7-en maradtak, közülük 5-en ma is élnek. Velük, illetve Magyarországról és Erdélyből kiutazott egykori bajtársaik részvételével készítettük a filmet.