Csoóri Sándor

Költő, esszéíró, prózaíró, politikus.
Csoóri Sándor református parasztcsaládból származik. 1950-ben a Pápai Református Kollégiumban érettségizett, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, ám tanulmányait, betegség miatt félbehagyta. 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője volt. Az 1960-as évek elején a Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa volt, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgjaként dolgozott. Csoóri írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különösen a vidéki emberek sorsát tekintve. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig is. Nem kaphatott komolyabb elismerést és díjakat sem. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár pedig1954-ben jelent meg. Ezekben leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője volt. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ő kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását. Díjai: József Attila-díj - 1954, 1970; Herder-díj - 1981; Bibó István-díj - 1984; Az Év Könyve Díj - 1985, 1995; Déry Tibor-díj - 1987; Fitz József-díj - 1989; Kossuth-díj - 1990; Magvető Könyvkiadó Nívódíja - 1990; Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja - 1990; Eeva Joenpelto-díj - 1995; Károli Gáspár-díj - 1997; Magyar Örökség Díj - 1997, 2005; Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal - 2000; Magyar Művészetért Díj -2004; Balassi-emlékkard - 2006; Prima Primissima díj - 2008