Nevezhető-e egyáltalán filmnek A Hídember?

amúgy valóban nagy az ellentmondás. de!
a mérleg nyelve inkább negatívba mutat, és ez nem jó se a filmenek, se a Filmeknek.
bár csak ennél kevésbbé ellentmondásos filmek is lennének.

"Azé' most ne kezdjük el egymás f*szát szopni, jó?"

(Tarantino: Pulp fiction)

Árnyalt és alapos a filmbarát hozzászólása.
RészemrŒl meg vagyok gyŒzve. Hálás vagyok, hogy idŒben találkozhattam veled!

filmbarát, te csak járjál moziba, ne szólj bele, ha felnöttek beszélgetnek.

"Egyetlen eddigi kormányzat alatt sem történt egyébként ennyi a filmért akarva-akaratlanul..."
Te a fejedre estél, vagy valami a fejedre esett?
Olvasom ezt a pallérozott vakert, állatira tájékozottak vagytok, Sipos-ügyről beszéltek, meg hogy mennyi az annyi németben, félinfókon és hülyeségeken lovaglunk, de a lényeg lényeg: a fanyúl egyértelmű és igaza van, te meg egyre magabizonytalanabbul mosdatod a szerecsent...
Kérdezzél már meg egy-két-há fiatalt, hogy mit gondol arról, hogy mi mindent tett a kormányod a filmért?
"Akarva, akaratlan"- te tényleg nem érted, ami itt történt, vagy csak úgy teszel?

rosebud nem ért a filmhez

az utolsó mondatokkal egyetértek, kivéve, ami a "szakma" véleményét illeti. Amit én látok az néhány (régóta unalmas) kritikus ágaskodása, hogy valamiképp rajta legyenek a Hídembert és körülményeit megörökítö történelmi villanófényben. El fognak enyészni. A film meg megmarad és még a gyerekeink is ebböl fogják elöször megismerni Széchenyit. Ezen aztán lesz ki kesereg, lesz ki nem. De a legtöbben azok lesznek (egyre többen), akik egyszerüen meg fogják nézni a filmet és természetesnek fogják tartani, hogy hozzá tartozik a kultúrájukhoz. Üdv

UI.: Egyetlen eddigi kormányzat alatt sem történt egyébként ennyi a filmért akarva-akaratlanul. (A szoclib kormány le se nem szarta az egészet, elötte Antallék eszik-e vagy isszákon tököltek). Most legalább felértékelödött a film mint politikai tét. Kiváncsi vagyok, hogy eléggé e ahhoz, hogy Medgyessy és szalonzenekara végre kidolgozzon egy valódi filmtámogatási rendszert + filmtörvényt.

Kedves rosebud!

Köszönöm a részletes választ, azt gondolom, hogy bár meggyőzni valószínűleg nem fogjuk tudni egymást, legalább körvonalazódnak a fontosabb kérdések.

Néhány dolog, amivel nemtudok egyetérteni a válaszodban:

A magyar filmek jó része persze közpénzből készült az elmúlt 50 évben, időközben azonban történt egy rendszerváltozás és megváltozott az állam finanszírozói szerepe, illetve megszűnt ideológiai felügyelő szerepköre. Az állam jelenleg a nemzeti kultúra finanszírozójaként támogatja filmek elkészültét, a pénzek elosztásáról szóló döntéseket azonban egy ideje filmszakmai kuratóriumok hozzák, nem államtitkárok. Ha miniszterelnök vagy államtitkár hoz ilyen típusú egyszemélyi döntéseket, az bizony közvetlen politikai beavatkozás.

Én veled ellentétben nem látom a Hídemberen a ráköltött pénzt. Nincsenek tömeg- vagy csatajelenetek (miért?), belső terek és dialógusok dominálnak. A ruhák és Darvas jók. A digitechnika persze drága, de minimális a szerepe és nem miatta gyenge a film. Egybefogva: izgalomban, dinamikában reménytelenül le van maradva az egész opusz, nem tartom valószínűnek, hogy erre külföldön rámozdul a közönség, de majd meglátjuk. Ha komolynak veszem, történelmi víziónak szerintem harmatgyenge, Bódy Gábor a Psychével vagy az Amerikai anzixszal fényévekkel előbbre járt.

Hova akarta téríteni a pénzt a Sípos? Aki a helyére került az biztosan jó helyre térítette?

A milleniumi keret egy olyan gyűjtőfogalom, amibe minden belefér, az elszámolás és döntéshozás módjára azonban nem ad felmentést.
Ha nyilvánossá tennék a Hídemberben felhasznált közpénzek felhasználását, úgy nem lenne szükség találgatásokra. Én ilyet kimutatást sehol nem találtam, de ez lehet az én figyelmetlenségem is, ha te tudsz ilyen forrást, kérlek, osszd meg velünk. Nyilvánvalóan ez lenne az egyetlen helyes és járható út, arról nem beszélve, hogy a nyilvánosságra hozatal a kormány kutyakötelessége. Azt pedig nyilván te sem gondolod komolyan, hogy az a normális, ha minden magától értetődő dolgot bíróságon kell kikövetelni. (Megjegyzem, hogy az ugyanebből a keretből finanszírozott „nem-mondom-meg-az-árát-beee” tüzijáték-költségvetés balhé, ill. az arra fordított pénzek sorsa tanulságos párhuzam.)

A pályáztatási rendszer megkerülésének általad adott indoklását tökéletesen elfogadhatatlannak tartom. Százával állnak a filmtervek a szakmában. Ha ezeknek a sorsa minisztériumi előszobákban, baráti közbenjárásokra stb. kell hogy eldőljön, az tényleg katasztrófa. Ennek kegyenc-rendszer a becsületes neve, eszköze pedig a politikai hűségért való jutalmazás-büntetés. (Büntetésre jó példa a 32. szemlén való Happy Enddel súlyosbított kormányattak, az állandó pénzelvonással való fenyegetés, vagy a filmtörvény elszabotálása, ami persze minden eddigi kormány bűne is.)

Egy picit segítek a 3-as pont értelmezésében. A kiszemelt magáncég nem kívánt önként élni a lehetőséggel, hogy „támogathassa ezt a nemzetileg fontos filmalkotást”. Mire a kiküldött tarháló ember éreztette velük, hogy akkor megeshet, hogy elbukják a Széchenyi pályázatukat. Úgy gondolom, hogy ez legalábbis súrolja a gengszterizmust.

A legutóbbi időben feltűnt tehetséges elsőfilmesek (sok esetben díjnyertes) filmjeinek költségvetése zömében 65 és 100 millió közé esett.

Sajnos a „dögöljön meg a szomszéd tehene” elv az utóbbi években úgy nézett ki, hogy a kormány felhizlalt egy-egy neki kedves, kezes bocit, aranykarikát rakott az orrába, és vígan elnézte, ahogy a csorda zörgő csonttal agonizál a neki vetett tízéves szalmán (a filmtörvény tervezett szakmai vitája lezajlott, a koncepció kész és lehetőséget teremtene a magyar mozgóképkultúra egészének(!) feltámasztásához, sajnos a kormány átugrotta ezt a problémát, mint ahogy nem vagyok benne biztos, hogy a most következő kormány nem fogja szintén átugrani).

Nekem tehát alapvető és súlyos problémáim vannak a „Hídember jelenséggel”, és sajnos a végeredmény, a film sem nyűgözött le. A politikának a kultúrában való drasztikus megjelenése szerintem nagy hiba, a film maga ettől persze még lehetett volna akár kiváló is (Eizenstein pl. képes volt ilyen a bravúrokra), de szerintem sajnos most csupán egy kövér hármasra futotta Bereményitől (aki pedig az Eldorádóban tényleg nagyot dobott). A kritikai visszhangot elnézve egyébként úgy látom, a szakma sincs túlságosan elragadtatva a filmtől.

A Hídember jelenség részéről döntsön a jog, illetve kinek-kinek személyes erkölcsi mércéje, az esztétikai értéket pedig majd leteszteli az idő.

Barátsággal,

fanyúl

Kedves fanyúl!

1. Minden magyar film "szinte kizárólag közpénzböl készül" az elmúlt 50 valahány évben. A Hídember ebben nem kivétel, hanem szabály.

Mi tagadás, a Hídember a legdrágább magyar film. De a leggazdagabb kiállítású magyar film is egyben. EZT a filmet kevesebb pénzböl nem lehetett volna megcsinálni.(Koszümök, kor, digitális apparátus, szinészek minösége, kellékek stb. stb). Még igy is gazadagabbnak tünik mint amennyi pénzt költöttek rá. Hasonlítsd csak össze pl. egy francia film költségvetésével (hogy USA-filmet ne mondjak). Vagy akár vesd össze a hamarosan bemutatásra kerülö Chaco Rom c. filmmel, ami ca. 800 millióból készült. Egyébként javaslom, hogy olvasd el az est.hu ismertetését, ahol ez elég tisztán le van írva.

Sípos el akarta téríteni a pénzt más projektre, ezért állt a film hosszú ideig.Akkor indult be újra, amikor leváltották.

A pénz-mindenütt olvasható volt - az ún. milleniumi keretböl -származik. Ebböl egyébként még jónéhány film készült. Tessék utána nézni.

2. A film terve, és a film forgatókönyve - ezt számtalan helyen lenyilatkozták az alkotók (utána is lehet nézni)- lénygesen elöbb született meg, mint a kormányzat szimpátiája a terv iránt. Tehát nem ök kértek támogatást, hanem a kormány csatlakozott egy neki teszö tervhez. Hogy okos dolog volt e elfogadni a támogatást másik kérdés. Tény, hogy ilyen esetben nem lehet "pályáztatni". Hoszen már megvolt a terv, a forgatókönyv, egy rész MMA támogatás és külföldi érdeklödés. Ezek után jelentkezett a kormány Eperjes közvetítésével és ajánlott plusz pénzeket a milleniumi keretböl. Vagy valahogy igy. Ettöl függetlenül persze lehet vitatkzni
ennek a politikai jelentöségén. Tény, hogy nem lehetnek különbözö indulók egy ilyen esetben. Amit már elkészítettek (forgatókönyvet) arra nem lehet versenypályázatot kiírni. Akkor minden filmtervet újra kéne "pályáztatni"...
Summa Summárum a Bánk Bán másik tészta.

3. Ez értelmezhetetlen. Ha csak annyit nem jelent, hogy ha egy téma mögött nagy erövel megjelenik a kormány attól cégek elönyt remélnek...Lehet. És? A film finanszírozás nem fehér ruhás áldozás, de nem is gengszterizmus. Tartsuk be az arányokat.

4. Bereményi és Eperjes többször cáfolták az általad terjesztet összegek nagyságát. Ha, mint mondod törvényes jogunk megtudni, mennyit kaptak, fordulj bírósághoz. Addig ne terjessz olyat, amit az érintettek visszautasítottak. Egyébként félrevezeted a topic olvasóit, ha azt állítod, h 60-80 mill-ból egész estés film készülhet. Egy normál igényü, mai témájú magyar film költsége kb 200-250 millió forint. Ennél olcsóbban is lehet filmet csinálni, de az már az adott film különleges mutatványa. Egy Hídember kivitelü filmet pl. Németországban a szóban forgó 1.8-2 milliárd ft háromszorosából tudnának elkészíteni. Az arányok így néznek ki. Hidd el nekem bemondásra, vagy nézz utána.

A kiéhezett filmes állapotok már több mint két évtizede tartanak. A bibi tehát az, hogy általában több pénz kellene a magyar filmre. Ezt a mindenkori parlamentnek kéne végre elintéznie. Ebben az esetbena dögöljön meg a szomszéd tehene logika müködik inkább. Hogy világos legyen - ez a pénz nem a többi filmtöl lett elvéve. Egyébként több fiolm készült az idei szemlére (kb.35) mint bármelyik megelözöre több mint 1 évtizede.

Már mondtam, hogy elöbb volt a tojás: A kormány kéredzkedett rá a tervre, nem az alkotók a kormányra. Az. hogy Széchenyi figurája éppen ekkor, éppen ebben a "szinergiában" merüült fel, inkább történelmi-politikai, mintsem egyszerü PR kérdés.

A film végét egyébként gyakran szokták egy sztár kedvéért megváltoztatni. Ebben az esetben ez nem törtönt. Olvasd el a megjelent forgatókönyvet és vesd össze a látható véggel. Egyetértek aszonban, hogy nem szerencsés, ha a politika közel kerül egy münek a tarlami vonatkozásaihoz. Ettöl függetlenül a Hídember vége müködö filmvég és - számomra - nem teszi a tönkre a film számos erényét, köztük azt, hogy érzékletessé teszi a magyar történelem egyik legkiválóbb alakját.

Ami az esztéktikát illeti, ezen nem lehet vitatkozni. Szerintem Kossuth alakja érdekesen van megformálva, egyáltalán nem egysíkú. Ugynakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a film Széchenyi szemszögéböl láttatja Kossuthot, és a gróf bizony utálta Kossuthot, hogy miért az is kiderül a filmböl annak a számára, aki hisz a szemének és érdeklödve néz, nem pedig - igen -ismétlem valamely divatos trendhez igazodva.

Összefoglalva: a Hídember krül számos kellemetlen felhang rezeg, de még számosabb szerintem a film érdeme. Ne öntsük ki a babát a mosdóvízzel!

Viszont tisztelettel

Rosebud

Kedves rosebud!
Azért van itt néhány probléma, ami igazolja az emberek kiakadását. És ezek legkevésbé valamiféle fikázási „divatban” keresendők, hanem abban, hogy a Hídember projekt bizony több szempontból is igencsak gázos. Ezekről sokszor sok helyen szó volt már, most javaslom, maradjunk a tények összefoglalásánál (egymás minősítése helyett). Mivel a problémák számosak, ezért lehet, hogy ez most egy kicsit hosszú lesz, előre is bocsánat.

Pénz
Ha már annyi szó esett a pénzről, nézzünk néhány alapvető dolgot. A Hídember szinte kizárólag közpénzből készült, nem is kevésből, hanem hazai film-mércével mérve egy valag pénzből. Problémák:

1. Nem világos honnan van a pénz. Nem szerepel a költségvetésben, egy államtitkárnak, mint ahogy a miniszterelnöknek sincs/nem lehet afféle magán filmes „hobbi-kerete”. Ergo: a pénz kiutalása erre a filmre törvénytelen, nem véletlen, hogy mindent kizárólag Várhegyi írt alá, (senki más nem vállalta a hivatalban, hogy besározza ezzel az üggyel magát, szintén emiatt történtek lemondások/lemondatások is – lásd pl. Sípos ügy).

2. Ez a jó kis summa közpénz mindenféle pályázatot nélkülözve jutott a készítőkhöz. Márpedig ez mégiscsak afféle filmes közbeszerzés, amikor a pályáztatás, a különböző indulók összemérése a minimum. Ez nem feudalizmus, nincsenek/nem lehetnek udvari festők, költők, filmesek (vagy úgy látszik, mégis?). Ilyen esetben az egyszemélyi, kegyúri döntés legalábbis vérforraló, hiszen esélyt sem ad a hatalmi napfény sugarán kívül álló embereknek.
Summa summarum: a közpénzt ebben az esetben a hatalmon levők a sajátjukénak tekintették, amiből híveiket jutalmazhatják Ez a konstrukció olyannyira bevált, hogy a Bánk bán film esetében is lazán alkalmazták, egyedül a legutóbbi Mátyás film esetében rendeztek valamiféle fura pályáztatást.

3. Ha még azt is elmondom, hogy a film finanszírozásához felkért néhány nagy nem állami cég esetében nem sajnáltak némi nyomásgyakorlást is bevetni egy kis kiegészítő pénzért, megemlítve előttük a Széchenyi-film támogatása és a Széchenyi tervre beadott pályázatuk pozitív elbírálása közti szoros összefüggést (lásd még: zsarolás, hatalommal való visszaélés címszavak), akkor azt hiszem, te is belátod, hogy ez a történet minden, csak nem fehér ruhás első áldozás.

4. A hírek szerint a fenti, korántsem szeplőtlen fogantatáson átesett (a véleményem szerint közepesnél valamivel gyengébb) film esetében extra gázsik repkedtek. Bereményi és Szamóca esetében fejenként 60-80 milliót emlegetnek (ennyiből már önmagában egy egész estés nagyjátékfilmet lehet készíteni). Pontos számot sajnos nem lehet tudni, pedig mivel közpénzek felhasználásáról van szó, ezeknek az adatoknak kötelezően nyilvánosaknak kellene lenniük, nem titkolhatók el (Angliában, Svédországban stb. még a partikon felhasznált sós sütiről is megtalálod az elszámolást).
Senkitől nem sajnálom a jó(!) munkáért járó fizettséget, de az már valóban egy erkölcsi kérdés, hogy a végletekig kiéheztetett filmes közállapotok mellett közpénzekből fizetett ekkora gázsit felvesz-e valaki. Amerikában nem az adófizetők pénzéből nagyvonalúak a producerek, szigorúan magáncégek, stúdiók állják a cehet, és fizetik meg busásan a sztárokat, remélve, hogy a film bevétele visszahozza a lét.

Ennyit a pénzről. Nézzük egy kicsit a politika és a film kapcsolatát.

Azt nyilván te is sejted, hogy a Hídember nem szépérzékből stb., hanem politikai marketing célokból készült, ezt végtelen könnyű belátni, hacsak valaki nem fogadott önkéntes vakságot. A kormányzat által különösen favorizált, emblematikus figura filmben megszoborva a választások idejére időzített bemutatóval szépen beleilleszkedik a Széchenyi terv logojával árult politikai reklámkampányba.
Mivel a Koltai filmek reménytelenül alacsony színvonalon, tehát nem túl hatékonyan, szolgálták ezt a pártérdeket, próbáltak találni egy hitelesebb és tehetségesebb rendezőt. Az már Bereményi személyes tragédiája, hogy olyan feladatot vállalt fel, amiből csak anyagilag tudott jól kijönni, ekkora politikai teherrel a hátán egyszerűen nem tudott szárnyalni (nem túl gyakori pl. hogy egy film végét a színész akaratának megfelelően változtaják meg, tipikus csapda: hüvelykujj a satuba, aztán dolgozz „szabadon”).

Képzeld el, kedves rosebud, hogy ezután (áldozva a diktatórikus rendszerek emlékének) minden kormányzat fenntartja ezt a „hatalom házimozija” című rendszert, amolyan ideológiai reklámeszközként (lásd Lenin bon mot-ját), a szocik pl. rendelnek egy Ságvári Endréről szóló 33 nevem volt című, ugyanennyi részes sorozatot Konc Gáborral és Pécsi Ildikóval, részeként 500 millió magyar forintokért.
A művészet így aztán afféle szolgálólányként jó pénzért szépen mindig letérdelhetne az aktuális kormány elé és kigombolhatná a sliccét.
Én azt gondolom, hogyha mindezt most nem nézzük el a Fidesznek, jogunk lesz nem megengedni a Maszopnak sem.

Esztétika

Ez a legszubjektívabb. Nekem nem tetszett ez a film, mert számomra unalmas, egysíkú, széttöredezett, semmitmondó deklamálással, lózungokkal terhelt volt, valódi feszültség nélkül, ráadásul durva csúsztatásokkal (pl. öngyilkosság) és gusztustalanul részrehajlással. Míg Széchenyit hibátlan Supermannek ábrázolja, addig Kossuthot egy csúszvány kis féregnek mutatja minden pozitív vonás nélkül. Mégis mire és kinek jó ez a gyermeteg beállítás?
Érdemes egyébként megnézni, most megy az HBO-n az Elizabeth című film angliai Erzsébetről. Külsőségeiben semmivel nem került többe, mint a Hídember, sőt: egy deka sztámítógépes jelenet és egyéb hókuszpókusz nincs benne, de mivel a készítők nem reszkettek a történelmi és jelenkori tekintélyektől, és emellett tökéletesen tisztában voltak vele, hogy egy történelmi film mitől lesz izgalmas, fordulatos, látványos és hatásos, nagyon jó kis filmet csináltak. Semmi különleges vagy kiugróan zseniális, egyszerűen csak jó, benne van minden, ami kell a szakmából (és sajnos ez az, ami a Hídemberről nem mondható el).

Összefoglalva a „hörgések” okait: a Hídember egy politikailag és filmszakmailag feszült helyzetben jött létre, amikor a strukturális problémák megoldása (filmtörvény) helyett a kormányzat presztízsfilmekre költött hatalmas összegeket, ráadásul ezeknek a filmeknek a törvényi és gazdasági háttere finoman szólva is tisztázatlan (nem enyhén szólva: törvénytelen és osztogatáson alapuló), a döntéshozás balkáni és feudális motívumokat idéz, a végeredmény pedig max. közepes. Mindez, azt gondolom, megér egy kis „hörgést”, vagy nem?

Még egyszer elnézést, hogy hosszú voltam.

Tisztelettel,

fanyúl

22 egészestés nagyjatékfilmet lehetett volna forgatni ebből a pénzből.22 elsőfilmes tudta volna elkezdeni a pályáját.Mindez akkor igaz, ha százmillióval számolunk. Példáúl Moszkva Tér 75 millióból készült.

Jó lenne tudni, miben gondolod, hogy igazam van. A sértegetést (egy távol levö személy kapcsán) te kezdted, amikor azt írod, hogy "Bereményi pénzért megcsinálta úgy ahogy...". Ez szerintem egy olyan jelentöségü müvész esetében mint Bereményi inkább személyes jellegü támadás - ha úgy vesszük "sértegetés" - és nem "kritika", ahogy te írod. Lám egy ilyen kis ártatlanul pikírt megjegyzés a részemröl hogy kihozott a sodrodból és felháborította igazságérzeted. Most akkor ennek fényében olvasd újra hozzászólásaidat, és válaszd szét bennük a fikázást a valódi, megfontolt kritkától. Nem árt egy kis önvizsgálat sem. Amúgy béke veled!

A sértegetést k*rvára gyülölöm. Erröl ha lehet állj le! A kritika az kritika, és nem fikázás. A többiben viszont igazad van. De véleményhez nekem (akár csak neked) is jogom van. Azé még nem kell g*ecizni, jó?

kiegészítés: úgy tünik túl nagy jelentöséget tulajdonitasz a pénznek, ha azt hiszed, hogy bárki bármire megvehetö. Lehet, hogy magadból indulsz ki?

javítás: természetesen elég, ha csak egyszer nézed meg mégegyszer...:)

szerintem te nem is a filmet láttad, hanem a filmröl való véleményedet nézted meg a moziban.Ebben persze nem vagy egyedül. Totál trendkonform ez a vélemény, újságokból összeszedett komilfó. Nézd meg egyszer nyugodtabb idökben mégegyszer. Addig is jó fikázást!:-)

Maci bácsi úgy értette, hogy a Bereményi bácsi keze sokkalta kevésbé van benne e filmben, mint ama máma már kissé múltidejünek nevezhetö anno-politikának.
Magyarul: ha úgy nézzük a dógót, akkor olyan mintha nem is a Bereményi tötte vóna a filmet, hanem csak tötteték vele, s ö pínzé megcsinálta, úgy ahogy.

Hé macisajt! Hogy érted a barna medvét? Hogy nem is a Bereményi csinálta a filmet? Hát ha neked ilyen infóid vannak, akkor mér nem világosítod föl a világot?

Szerintem egy ilyen -általad nem rossznak nevezett- filmnek ne legyenek ilyen felhangjai. Ha tényleg minden oké lenne a filmel kapcsolatban, akkor nem születne ilyen topic. Berményinek pedig szerintem annyi köze van ehhez a filmhez, mint a barna medvének a Maci sajthoz.:-)

Láttam tegnap a filmet. Meg kell mondanom, egyáltalán nem értem azt hiszterikus hangulatot, ami eluralkodott itt a topic-kal kapcsolatban. A film egész jó, külön tisztelet Bereményinek, hogy egy ilyen szerteágazó és nehéz témából nézhetö filmet tudott csinálni. A fikázó hangok sejtésem szerint valami idegbeteg - és számomra értehetetlen - frusztráció eredménye. A topic-cím hülyeség: miért ne lenne film a Hídember? Ez valami divathullám. Akik emlékeznbek egyébként arról számolnak be, hogy annak idején a Várkonyi filmeket is így szidták a titánok, és lám mára még itt a fórumon is agyon vannak dicsérve. Na de nem is erröl van szó, hanem az olyan elvakult, tahó hangokról akik a Bereményit kitiltanák az irodalomból (lsd "Oláh" nevü hozzászólót). Szerintem itt vmi politikai jellegü elmebaj boritotta vérbe a filmröl szólók agyát és szemét. Ébresztö! Ez csak egy film. és nem is a legrosszabbak közül való.

Igen. Nem kell annyira örülni, hogy egy magyar filmet megelözött egy amcsi film, de itt a kérdés az, hogy milyen(!)magyar filmet elözött meg. A site (szerintem) jogosan kommentálja azt, hogy az utóbbi évek legnagyobb botrányt kavaró magyar filmje már nem vezet a mozikban, ha így maradt volna az elég gáz lenne szerintem. Ha nagy a nézettsége késöbb halkul el a vita fölötte, ami szerintem an block nem tesz jót a magyar filmeknek. Inkább a pozitív felhangok lennének jók, csak sajnos erre a filmre nem lehet ilyet mondani, ezért jobb lenne, ha inkább "kikopna" a köztudatból.

Vagy nem???