Másnap 

Kedves J.A.!

Oszd meg a filmed a DC-n! Letöltjük és megnézzük. És, ha tetszik, visszaosztjuk, és nagyon-nagyon sok emberhez el fog jutni.

Kedves J.A.!

Oszd meg a filmed a DC-n! Letöltjük és megnézzük. És, ha tetszik, visszaosztjuk, és nagyon-nagyon sok emberhez el fog jutni.

Majdnem teljesen igazatok van. De azért ne felejtsük el a film valódi értékeit is megemlíteni. Arvo Pärt, az egyik lehető legjobb választás a filmzenéhez, Janisch effektjei szintén nagyon rendben vannak, a színek csodálatosan telítettek, végig olyan érzésed van, mintha olajfestményre forgattak volna. (Medvigy Gábor nagyon is „érdemes művész” – szerintem.) Hogy ez a film a lynchi mozira épít? Úgy tűnik sok mindenben igen, de nem rosszul. Bennem ugyanis nem marad olyan érzés, hogy a „darabokat megnyugtatóan összerendezni lehetetlenség” (vs. Pécsi Debóra, ld. fenn).A színészi alakításokkal nekem általában semmi bajom (Gáspár Tibor mondjuk tényleg kitűnik), bár maguk a karakterek olykor tényleg „elcsépeltek” (Újlaky Dénes), vagy kevésé hihetők (a szerintem csodaszép Derzsi Bori egy hippi pásztorlány szerepében?), de ez nem a színészek hibája. A filmben valóban nagyon is benne van a lehetőség. A film elején sokszor volt olyan érzésem, mintha fps kalandjátékban lettem volna, jó ötletnek tűnt, mert bele tudtam magam élni a főszereplő helyzetébe, kár, hogy mindez csupán 40 percig tartott és utána alig tudtam nyitva tartani a szemem :), a film lezárása viszont megint zseniális lett. Sokat lehetne beszélni erről a filmről, szerintem mintha legalább is 2 rendező készítette volna, egy nagyon jó és egy nagyon nem. Furcsa ellentmondás. Talán ha durván megvágnák a filmet, több minden megmaradna abból, amiért ez a film filmszemle díjat kapott. Így azonban a „be nem rúgott gól” nem kicsit találó összegzés.

Kedves Janisch Attila!

A filmed -sajnos- nem jó, de ilyen előfordul, de Robbe Grilllet hazugnak és csalónak mondani, nos talán ez egy kicsit durva.

Tisztelt filmklub5

igazad van. A Másnap egy kihagyott lehetőség egy be nem rúgott gól.Érdekes viszont látni a magyar kritika hihetetlen tanácstalanságát a film láttán. Amikor Bori Erzsébet azt írta a filmvilágban hogy a Másnap a szélsőséges ízlésű művésztársadalomnak szól, nem tudtam sírjak e vagy nevessek. Valami pofátlan nemtörődömségről, vagyis a felelősség elhárításáról van szó a kritikusok részéről. Megmondom őszintén hogy érzéseim ugyanolyanok voltak a film nézése közben mint a tieid, szerintem még Medvigy Gábornak sem sikerült igazán hangulatos képeket csinálnia, valahogy nem lehetett a filmbe belekerülni. Legfőképp azonban ez a forgatókönyv hibája, mert az szerintem túl lett agyalva, miközben a párbeszédek eléggé gyengék és erőltetettek. Amikor Derzsi János úgy vágja a fát, hogy közben azt mormolja:megölöm,megölöm...hát.....az kicsit kínos...

Végre érdemi hozzászólás.

Csatlakozom is. A Másnap nekem egy kihagyott lehetőségnek, vagy félbehagyott filmnek tűnik, mert az eleje igenis jó és később is visszatér a varázs időnkent, hogy hosszabb-rövidebb ideig ott is maradjon).

Ahogy belekerül a lepusztult vidéknek látszó rémálom-semmibe ez a kifürkészhetetlen arcú fotográfus, az borzongató... Amikor azonban Újlaky Dénesrol kiderül, hogy ő is e földön lakik és ráadásul kulcsember, nem bírtam nem egy régi gátőrre gondolni...
A többi szereplő azonban a helyén van, jól játszik, csak a kis pásztorlany túl csinos - vigyázat nem szép -, ahogy Újlaky Dénes "túl elcsépelt" a vidéki erőszakos dúvad-lúzer szerepben.

Ott izgultunk a Művész mozi egyik (sz@r vetítővel ellátott) kistermében vegyesen magyar és külföldi fiatalok, és vártuk, hogy visszamegy-e hősünk a "menetrendszerinti" Csepellel a városba. Aztán azért izgultunk, hogy vajon ki és hogyan ölte meg az álomszerű szemétdomb ifjú királynőjét... de ekkor már inkább ásítoztunk, mert a szép, fantáziadús és a történethez illő természetképek után "művésziesen" lepusztult hiteltelen belsők következtek és minden ismétlődött az unalomig. Lassú lett a film, és nem volt a lassú hömpölygés közben min elmélkedni, mit megemészteni...
A kék lakókocsis jelenetből pl. két snitt (ajtó-belépés, a felakasztott baba letépése) elég lett volna, de a nagy köves püfölésből is kimaradhatna az utolsó lesújtás, és még számtalan ballaszt és tönkretett ritmus...

Amikor a fotós belépett Romek "szentélyébe", kínomban felröhögtem a hatásvadászat látványától, ettől kezdve kis közönségünk itt-ott felnevetve próbálta végigbírni a vetítést.
Kíváncsi vagyok, milyen volt a próbavetítés?

El kelett volna dönteni, hogy thriller/horror/film noir vagy Resnais/Tarkovszkij homage (remélem, hogy a blöffmester Tarr nem szolgált kiindulópontként az alkotók számára) lesz-e a születendő film, mert ugyan a műfajok keverhetők egymással manapság, de nem minden mindennel.

Érdekes lenne a filmből összevágni egy kb. egyórás thrillert, megy egy ugyanilyen hosszú "modern" Marienbad-Sztalkert... na majd, ha kijön DVD-n, rá lehet küldeni a PC-re! ;-)

Kedves Janisch Attila!
Az alábbiakban kialakult vita őszintén szólva hidegen hagy, mert szerintem a mai világban tök mindegyk ki kit nyúl le, csak csinálja jól, és akkor azt hiszem nem lehet semmit művészileg a szemére vetni.
Először is gratulálni szeretnék Gáspár Tibor kiválasztásához, mert öröm számomra ha egy kevésbé ismert arcot lehet látni magyar filmekben, ráadásul ő elemi erővel van jelen a filmjében (a többiekről ezt nem lehet azért elmondani).
Lenne egy kérdésem. A Filmvilágban megjelent kritika szerint össze lehet rakni az ön filmjét, ez az ottani kritikusnak sikerült is, igaz ahhoz a dvd-n ide oda ugratta a jeleneteket miután többször végignézta a filmet. Vajon helyes művészi út ez?
Bevallom én még a szemlén láttam a filmet, rögtön el is vesztve a fonalat, azonban ez nem zavart, mert gondoltam a színészi munka és a filmnyelv más öszzetevői (operatőri munka, hang) kárpótol majd. Ahogy egyre jobban merült el a történet én csak kapáództam, mert úgy éreztem a a történet mázsás súllyal rakódik rám és kényszerít engem a megoldás keresésére, holott jól tudtam Ön és a forgatókönyvíró behúz a csőbe.
David Lynchnél, aki azt gondolom a legnagyobb mestere a filmes kártyák keverésében ilyet nem érzek, mert a figyelmemet úgy tudja ébren tartani, azt az érzést keltve bennem, hogy a megoldáshoz végig rettentő közel vagyok. Aztán persze mégsem...

Kedves Stackpointer!
De, mindent jól értesz. Az történt, hogy opciós szerzôdésünk volt, amelynek a megújításában valóban volt talán egy hónap feledékenységbôl származó szünet. Ezt a rést használta ki a szerzô és a kiadó, hogy egy bizonyára már korábban megkezdett tárgyalást kiteljesíthessenek a máig meg nem nevezett amerikai céggel. A dolog azért volt aljas, mert a szerzô pontosan tudta, hiszen folyamatosan informáltam, hogy egy évet csúszik a forgatás és 2001 helyett 2002-ben fogjuk leforgatni a filmet.
Ugye emlékeszel, 2001-ben mi volt a helyzet a magyar film életben? A FIDESZ akkor tervezte lenyulni a teljes alapítványi támogatást. Akkor kezdôdött a politikai harc a Várhegyiékkel és már az év elején tök világos volt, hogy abban az évben nem lehet leforgatni a filmet. Nem
csak ezt, de másikat sem.
A vicc az, hogy rajtam kívül soha senki nem kereste az írót a jogok megvételére. Illetve korábban is én voltam - még fôiskolás koromban.
Regényeibôl mindössze két adaptáció készült: De mindkettôt utálta, mert csupán a regények szóveghû megfilmesítései voltak, nem pedig egy önálló
és eredeti világ felépítése a regény motívumaiból, mint amilyennek a miénket tartotta, hiszen ezért szerette a forgatókonyvet.
Egyszerûen ô vagy az ügynökei vagy a kiadója rájöttek arra, hogy talán ebbôl a sztoriból tényleg lehet egy igazi thrillert csinálni és ezzel próbálkoztak a nagyobb bevétel reményében. Ezt meg is vallották. Persze erre lehet lehetôsége, csak az volt a sötét, hogy a szerzô tuidta jól, a
másik oldalon 5 évnyi munkát fog ezzel lenullázni. Miután ezt az aljasságot nem akarta felvállalni, ezért javasolta, azt a megoldást, hogy távolítsuk még tovább a forgatókönyvet az eredetitôl, annyira, hogy már ne kelljen felírni a nevét a fôcímre.
Így tettünk. A szerzôi jogvédelemben dolgozó jogászok segítségével.
Ennyi.
Az amerikai filmbôl meg nem lett semmi.
(Az is lehet persze, hogy valami amerikai cég kereste meg a szerzôt opcióvásárlási igénnyel, hiszen mi magunk az öt év alatt számos külföldi cégnek elküldtük a forgatókönyvünket - miután eredetileg még Harvey
Keitel is volt egy idea a fôszerepre. A forgatókönyv akkor Szabó István közvetítésével jutott ki Keitel ügynökéhez. Ez az egész persze arra is rávilágít, hogy semmi sem véd attól, hogy a kooprodukciós partner keresése közben egy erôsebb cég le ne nyúlja az egész addigi munkádat.
Más kérdés, hogy a te munkád a semmibe megy amott meg film nem készül soha. 15 éve szeretnék filmet készíteni Agota Kristôf zseniális Nagy füzet-ébôl. De nem lehet megszerezni a jogokat, mert adják veszik a
piacon, anélkül, hogy bárki igazán filmet akarna belôle készíteni. Kereskednek vele, mint egy régiséggel vagy egy kiló zöldséggel.. A szerzôk meg eladják, mert aqzt hiszik valóban lesz majd valami, ami még többet hoz.)
Azt hiszem minden lehetséges információt megadtam az érintett témában, ami a nyílvánosság számára esetlegesen érdekes vagy tanulságos lehet.
Ha bárkinek van további kérdése, egyszerûbb használni az e-mail címemet.
Üdvözlettel
Janisch Attila
attila@satimex.tvnet.hu

Bocsánat, de én itt valamit nem értek.

Ha megvettétek a jogokat, akkor ő azt nem adhatja megint el, csak ha a szerződésben volt egy kitétel, miszerint a filmnek x időn belül el kell készülnie, de az nem készül el. Vagy rosszul tudom?

Kedves Kutya,
persze se e-mail címed nincs se neved, csak morogsz,
mint a névadód, amikor fél elôjönni az ólból. Csalónak és tolvajnak
nevezel. Pedig valójában én lettem megcsalatva és csaknem kifosztva,
amikor a megvett opció  és öt év befektetett általa is elismert munka
és  minúség ellenére Robbe-Grillet és a kiadója a jogok
folyamatosságában keletkezett néhány napnyi rést kihasználva eladták a
produkciónk feje fölöl a jogokat ? a nyílvánvalóan nagyobb bevétel
reményében - egy amarikai produkciónak. "Tudom, hogy a Tiétek lesz
mûvészileg a jobb fiilm, de amonnan jön a pénz." - mondta
Robbe-Grillet, amikor megpróbálta  lenullázni a  fenti módon és
indokok alapján az addigi munkánkat. Ez  2002-ben történt,  amikor a
fogatást el kellett volna kezdenünk. Akkor leállítattam a forgatást, 
éppen azért,  mert nem vagyok se tolvaj, se csaló (de kutyaólból se
szoktam morogni). Nem zetközi és  magyar szerzôúi jogi hivatalokkal
vizsgáltattuk meg a helyzetet (összehasonlítva az eredeti  mûvet az
akkori forgatókönyvvel) és az ô bírálatuk és javaslataik
figyelembevételével írtuk  át újra és újra a forgatókönyvet, amíg
jogoilag egy nem megkérdôjelezhetô eredményre  jutottunk. Távoli
inspiráció. Bizonyos motívumok és karakterek emlékeztethetnek az 
eredetei mûre, bár anélkül, hogy teljes mértékben azonosak legyenek.
Ez esetben nem szükséges feltüntetni a nevet.  Ez volt a jogászok
véleménye. Egyébként a végsô változat  elôtti forgatókönyvet  (ami még
jobban emlékeztetett az inspiráló mûre Robbe-Grilellet  imaga s
olvasta és már arra is engedélyét adta,  nem beszélve arról, hogy a
másodlagos  jogeleadást követôen az az ötlet is az övé volt, hogy
csináljuk meg olyan változtatásokkal a  filmet,amely olyan távol esik
az eredetitôl, hogy az ô nevét  már ne kelljen ráírni.
(Fehér György Szürkület címû filje volt hasonló helyzetben Dürrenmatt
eredeti mûve, az Igéret   adaptációjakor. Ezért nioncs az  ô filmjén sem
feltüntetve az inspiráló mû szerzôjének a  neve)
Végül kedves Kutya figyelmedbe ajánlanám Bikácsi Gergely Népszabadságban  megjelent kritikáját, akit ugyan a filmünk emlékeztet valamelyest a robbe-grilet-i  alaphelyzetre, de ezt mellékesnek tartja ahhoz képest, hogy egy teljesen önálló, eredeti  mû született, amely a saját magunk által kidolgozott filmstílusunkat folytatja és abból  következik, és filozófiájában is teljesen más. Tehát mielôtt tolvajnak és rablónak meg csalónak nevezel bárkit  - névtelenül és ezért persze gyáván - legközelebb  próbálj  tájékozódni, hogy mi is az igazság.
Amit  Tarr Béláról írsz, arra csak annyit, hogy mi a  Forgách-csal
akkor készítettük még fôiskolás korunkban az elsô hasonló elemeket
felhasználó filmünket, amikor Tarr épp hogy fejezte be a Családi
tûzfészket? Mirôl beszélsz?  Csak nem arról, hogy egy filmeben, ha van
egy lassú snitt egy kocsmában, akkor az Tarr  Béla lenne? Ha ezt
gondolod, akkor próbáld elôbb megérteni Tarr mûvészetének a lényegét,
ha már az enyémet utálod. Hozzászólásodat  záró klözhelyesen buta
mondatot pedig, miszerint  "Magyarok lopjatok, megéri!", talán úgy
módosíthatnánk:: "Ha   megvádolsz valakit, ne légy felületes, mert
különben csak rágalmazó maradsz.."
Üdvözlettel: Janisch Attila  (attila@satimex.tvnet.hu)

ez egy bűnfilm. ellopta Robbe-Grillet regényét, anélkül, hogy vállalná. Tarr Bélát koppintja, naná! De az alap manapság... Robbe-Grillet kihagyni a főcímből viszont egyszerű bűncselekmény. a Magyar Szépség lelopta az Amerikait, szemle-fődíjas lett. Janisch dettó! Lopjatok magyarok! Megéri.