Goda Krisztina: Csak szex – és más semmi

Most láttam az IMDB-n, hogy 70-ben született. Ez egy bitang jó nő. (Bocs.)

Most olvastam, hogy vasárnap megvolt a 200,000-ik néző. Akárhogy is nézem, nem semmi, mindez egy olyan időszakban, amikor hagyományosan a hollywoodi megák uralják a piacot. Tényleg jó lenne, ha a Goda Krisztina olvasná ezt a fórumot, mert megérett neki egy gratuláció.

Persze, nem is azért mondtam, nekem a kedvenc "magyar" filmem a Kontroll. Ha összejön neki, mit sírnak majd itt a nagy művészfilmesek! (Közben kajánul kacsint és vigyorog)

Hát sok szerencsét neki! Akkor viszont az Arancsirkét odaadhatták volna a Herendinek is ennyi erővel. Vagy 5 főiskolásnak, hogy megcsinálja az első filmjét. Vagy 50 millából lehetett volna forgatni egy filmet mondjuk. HD-re. Nem is sorolom. Akiboj: a kérdésed korrekt? Én naponta megkérdezem, és olyan mintha Kis Zöld Emberkéknek próbálnék bináris kódokat küldözgetni. Eddig egyetlen UFO-t láttam, de az is csak légköri zavar...

Szerintetek olvassak a szakmabeliek ezt a forumot? (mondjuk ha nem, akkor mit igen?) Mindegy, lenyeg: Kedves Goda Krisztina: most lattam a Csak a szexet es gratulalni szeretnek!

Szorakoztato, szellemes, intelligens es igenyes! Errol van szo! hajra a Vajna filmmel is!

egyebkent en is probalom keresni az internet-en, de nem talalok info a korara...

Nimród forgatókönyvíróként? Erre a Kontroll után kíváncsi vagyok. Remélem, több energiát öl bele, minta Kontrolléba.

Tök jó. Ezek szerint hiába kapta meg az Aranycsirkét? Apropó Aranycsirke: lesz idén is? Mert ha lesz, a Goda Kriszta filmje tuti megkapja, már csak kizárásos alapon is.

Antal Nimród Michael Leeson-nal (The War of the Roses, I.Q., What Planet Are You From?, The Tuxedo) készít egy forgatókönyvet a Focus Features számára.

http://www.variety.com/ac2006_article/VR1117934911?nav=abroad&categoryid=2094

Nem tudom. 30 felett kicsivel. Már csak a témaválasztás miatt is. De ezzel gondolom nem mondok újat. Ahogy azzal sem, hogy "Nimród mit is csinál Amerikában"? Kíváncsi lennék egy napjára. Meg hogy miért nem Magyarországon próbálja azt a "valamit" összehozni. De vigyázz a válasszal, mert valaki biztos mérges lesz, ha meghallja...

Nimród Amerikában próbál összehozni valamit. Viszont komolyan kérdeztem: hány éves a Goda Krisztina? találtam róla egy fényképet az Indexen és nagyon jól néz ki. Ráadásul ő rendezi Vajna következő filmjét is. Így együtt ez már túl szép...

Hát ehhez nagyrészben csatlakoznék is, de én azért megnéznék még egy filmet a Nimródtól mielőtt ítéletet mondok az ő képességeiről. Egyelőre ő is tehetségesnek mutatkozott és Goda Kriszta is - kérdés, hogy szalmamláng vagy erdőtűz. De ezt csak akkor lehetne eldönteni, ha látnánk tőlük még valamit. Tehát hol van most Nimród? A közönség megszavazta neki a filmje finanszírozását...

Hú, elolvastam a teljes topikot. Srácok (lányok!) ez csak egy film! Egy olyan film, ami azért készült, hogy szórakoztasson. A Kontrollal összehasonlítani például teljesen felesleges - olyan, mintha egy almáról és egy körtéről vitatkoznátok, melyik gyümölcsebb - mind a kettőnek vannak hibái és erényei. Az azonban biztos, hogy ami a Kontrollt működteti, az nem Nimród forgatókönyve és rendezése, hanem Pados kamerája. Goda filmjében ami nagyon tetszett, az, hogy nem akart "odamodani", nem akart "üzenni", csak szórakoztatni, de azt tisztán. A csaj (tényleg, hány éves?) kihozta magából és a színészeiből a maximumot, amit a történet megkívánt és ennyi. Az azonban látszik, hogy színészt vezetni tud. Ellentétben a magyar rendezők 90%-ával.
BUÉK! És ha idénre is beesne egy vagy kettő ilyen, vagy ennél kicsit jobb film, hát én már boldog lennék.

Csatlakoznék Sntachhez! Továbbá sikereket kívánok mindenkinek, de nem normatív vagy szelektív alapon, hanem a tudás és a lelkesedés alapján, ami hajtja őket - ez kerüljön méltó jutalmazásra, és akkor már nem is csak egy új évről, de egyenesen új korszakról beszélhetünk majd. És jó moziélményeket! Mert végtére is azért vagyunk itt legtöbben!

C.C.

asszem ebbe a topicba stílusos beírni, hogy BÚÉK, jövőre még ennél is jobbakat ;)

Ez azért van kedves botond, mert egy újszülöttnek minden vicc új. Meg azért, mert a közönség nem mindig új dolgokra vágyik feltéelenül, néha beéri régiek újratálalásával. És ha ezt mindenki stabilan meg tudná csinálni, akkor lehetne továbblépni az újításra. Amíg azonban az ehhez szükséges képesség/képesítés hiányzik az alkotók többségéből, én beérem ezzel is, és ha újat akarok, akkor meg beülök egy olyan alkotó filmjére, akitől meg azt kapom (Black, Kaufman, Walker, Lee). Ezek a poénok nem elemeltek voltak, mert már a klasszikus sitcomok is mozdították némelyiket valahonnan (no nem az összeset, hisz azt nem állítom, hogy nincsenek új poénok). De tanulásnak jó volt. És elsőfilmnek is. Itt legalább megvan a fejlődés lehetősége. A többire általában azt mondják: "van hova fejlődni...". Remélem érzi a különbséget. Tisztelettel:

C.C.

Persze ünnepelni kell, ezt sőt gratulálok Goda bébinek, de...Telt ház volt amikor láttam, és a közönség minden poénon nevetett, intelligens szórakozás stb. Egy idő után kinossá vált sajnos, hogy a Jó barátokból és egyébb klasszikus sitcomokból elemelt, néha évtizedes poénokon dől a közönség.

Persze ünnepelni kell, ezt sőt gratulálok Goda bébinek, de...Telt ház volt amikor láttam, és a közönség minden poénon nevetett, intelligens szórakozás stb. Egy idő után kinossá vált sajnos, hogy a Jó barátokból és egyébb klasszikus sitcomokból elemelt, néha évtizedes poénokon dől a közönség.

Üvegházban téglával, kedves semmi? Óvatosan! Már megint rólam beszélgetünk, pedig nem Charlie Chan a fórum neve. Szakadjunk már el attól, hogy megpróbálnak itt egyesek jómodort, meg illemet, meg írást, meg szemléletet, meg mindent megtanítani nekem. A film, a konkrét film a téma. És ebben nagyrészt egyet is értünk. Ön merte szóvátenni, hogy mik az állítólagos hibák, én mertem szóvátenni, hogy ezek pszeudo-problémák, bár szultannal is egyetértek - valóban elfér egy kis kritika. A mellékszereplők kérdésében ez meg is volt. Meg hogy a végére szemtelenül becsempészték a "candyt", hogy nehogy a néző rosszul érezze magát Schell Judit karakterének árulása miatt. Meg hogy a vége dráma kicsit lassú volt, és kétséges szükségű. Bár lehet, hogy ezek meg csak az én problémáim. De kedves semmi, szerintem nem csak én hördültem fel, amikor ominózus "túl sok frappáns duma" című eszmefuttatását végigolvastam. Igen, én is láttam hibákat a filmben, de ettől még nem kerestem. És az az igazság, hogy amikor mégis eszembe jutott egy-kettő, akkor azon gondolkoztam, hogy valószínűleg átgondolták ezt elég alaposan, amikor írták. Meg utána is, amikor átírták. És aligha hiszem, hogy a film gyengéje valóban a Veszedelmes viszonyok hűtlen idézésében rejlett volna számukra.
Akkor mondom úgy, kedves semmi - mondjon valami jobb problémát a filmmel kapcsolatban. Amihez többen tudnak kapcsolódni. Ami valóban probléma. De elég ha mond még három rövid másikat. Ez a kettő szerintem nem nyert. Az pedig, hogy ki milyen humort szeret - hát az ízlések és pofonok. Viszont még ha nem is szeretünk egyfajta humort, objektíven szemlélve azért csak képesek vagyunk megmondani, hogy az elvileg működik-e vagy sem, nem? Ezt pedig igazolják a nézőszámok. Ez a rálátás a producer munkája. Hogy attól mert ő nem tini, a könyvből el tudja dönteni, hogy a tiniknek az bejön-e majd vagy sem. Meg a színházigazgatóé. Meg sok emberé. Az RTL Klubnál sem midnenki rajongott a Győzike showért. De a nézettségre pezsgőt bontottak. Azt hiányolom kedves semmi, hogy Ön nem teszi félre a személyes tetszik-nem tetszik énjét, amikor a filmről beszél, miközben olyan szakmai kérdésekbe nyúl bele, amelyekkel nem támasztja alá megfelelően az érvelését. Én nem tudom hol vittem el az érveit az erdőbe, és elnézést ha valóban így tettem volna, de azoknak érvényességét a mai napig nem látom bizonyítottnak, sőt, igazság szerint még csak más fórumozók által támogatottnak sem (bár szultan látott a kommentjeiben fantáziát, de nem tudom, hogy a kritikus szemléletet támogatta-e vagy a konkrét érveket). Ugyanakkor engem sem támogat senki, tehát kérem hogy ne ássa alá egomat azzal, hogy bebandáztat engem, és utána felveti hogy közel sem biztos, hogy a bűntársaim osztják a véleményemet, ezzel ugyanis megint rólam beszél, és én elég uncsi csávó vagyok. Félreértések elkerülése végett tehát nem szándékozom bandázni, én leginkább a saját baráti/szakmai köröm nevében beszélek ízlés tekintetében, viszont igenis úgy gondolom, hogy szeretek azok közé tartozni, akiket a nagytiszteletűek itt már lebunkóztak és letahóztak - ezt jelenti a MI. Az pedig, hogy Önnek van egy problémája és a konkrét problémával egyedül van vagy a "másik oldalon" hozzám képest, az meg a TÉNY. Adott kérdésben nem osztjuk a nézetet - emiatt ne másszon már az arcomba! Ezen nem kell megsértődni (pláne nem személyeskedni, és végképp nem kioktatni. Én is épp ezt teszem most, és szerintem rohadt kínos meg idegesítő, mert kurvára nem professzionális. Olyan mint amikor az embert az egyetemen próbálják illemre oktatni). De ha már a tényeknél tartunk, nem én voltam az egyetlen aki a megjegyzésével vitába szállt. Akkor most miért engem püföl? Olvassa el a többi kommentemet, akkor látni fogja, hogy számomra nincs két oldal, még azoknál sem, akik letaglóznak. Akkor most mit kell besértődni azon, hogy konkrét kérdésben nem adok igazat? EZ AZ ÉN VÉLEMÉNYEM. És? Kicsit túllihegi a kérdést. Szerintem.
A kritikusi szék meg azt jelenti, hogy mond valamit, de nem mond okosabbat helyette, hogy hogyan lehetett volna azt megoldani, csak elmondja hogy mi a gond. Ez meg meleg levegő. Politika, ha úgy tetszik. Ebbe hal bele az ország, hogy elsétál valaki mellettem miközben épp próbálok egy embert újraéleszteni és közli, hogy "szerintem azt nem úgy kell". Akkor hogy, baszdmeg? "Ja, hát nem így. Különben is, minek töröd magad? Hagyd már meghalni szegényt. Neked ehhez mi közöd?" És akkor ott vagyunk ahol a part szakad. Sehol.
A tetszett-nem tetszett egy nézői hozzáállás. A konkrétumok kiemelése, kritikusi. A jobb javaslat, szakmai. De ajánlom Roger Ebert kritikáit. Azzal a különbséggel, hogy őneki ez a szakmája és ezért eléggé ért hozzá. Például ahhoz, hogy mi az a műfaj. Tehát ismételten: almát körtével nem. Ha nem Tarantinoval akarja összehasonlítani - írjon másik hasonlatot. Legyen egyértelmű - ne mondja, hogy hiányolta a "cheesburger poénokat". Vagy fogalmazzon szakszerűbben! Az például milyen az a "Tarantinós". Az melyik poén? Csak hogy egy csatornán kommunikáljunk már végre. amikor azt írja, hogy a "a jelenetekből jönne a poén, meg a figurákból", az már közelített a konkrétumhoz, de Ali nem egy figura? Az erkély nem egy jelenet? Paskó nem egy figura? A strand nem egy jelenet? Tulajdonképp ki is volt tehát olyan kurva frappáns - a Csányi-Schell páros? Akiknek a műfaj tradíciói szerint ez a szerepük. Mert ellenérvet nem sikerült mondania a műfaj kérdésében, annak dacára, hogy van. (Mellesleg a "Le a fejjel" című filmben a jelenetekből meg a figurákból jön a humor... Az megfelelt? Vagy netán az is olcsó volt? Én nem foglalok állást, csak érdeklődöm). De azért még egyszer elmondom: a Goda-Heller-Divinyi trió hozott bizonyos döntéseket, és ők ezt a humort akarták képviselni. Ha más humort csináltak volna, az egy andere mozi lett volna. Ha tehát nevetett - jó. Akkor mi a pudvát gondolkozik, hogy olcsó volt-e vagy sem?
Különben meg a paranoiáról jut eszembe: jó, hogy nem azzal vádol meg, hogy nincs magánéletem és azért élek, hogy Önbe belekössek. NEM AKAROK ÖNBE BELEKÖTNI. Csupa nagybetűvel. És épp ezért az Ön érveire elhangzottak ellenérvek. Ha nem érzi így, akkor fogalmazza meg újra a problémáit, ezúttal kerek, nagybetűvel kezdődő, 16 másodpercnél többet megért gondolatokban, és én ismét megpróbálkozom ellenérvek állításával. De egyszerűbb ha elolvassa az előző postokat - és tudja mit, ne is az enyéimet, azok szarok. Olvassa el Snatchét, hátha ő okosabban fogalmaz mint én. És ha újraolvasás után is úgy látja, hogy nem írtam ellenérvet, akkor OLVASSA EL A KOMMENTET ÚJRA. Rögtön az idézet után kifejtettem, hogy mi az ellenérv. Értelmezze a mondataimat! És ha szeretné, hogy előadást tartsak Tarantinoról (akiről csak egy fél szemesztert tanultam), akkor jövő karácsonyra majd írok egy esszét. De nekem azt tanították (ami Magyarországon nem rutin), hogy a megvilágosodás belülről a legigazibb - ezért próbáltam utalni rá, hogy nem én szeretném elmesélni Önnek, hogy mi is az orgazmus, hanem élje meg maga.
És végül, apropó Janisch Attila. Örülök, hogy észrevette, hogy pár megnyilvánulása nem üti meg a tőle elvárt mércét, de ha nem vette volna észre, hogy milyen pozícióból beszél, akkor kicsit olvasgasson régebbi fórumokat. És nézzen be a sorok közé! Ha lenne időm, és nem hajnali kettő lenne, esküszöm idéznék tőle, és megpróbálnám objektíven elemezni a mondottakat, hogy értse, honnan veszik itt sokan, hogy amit mond azzal nem "velünk beszélget" hanem "hozzánk szól". Ahogy az én soraim közé sem ártana. Ha ugyanis nem sikerült volna tisztáznom, akkor én nem tartom magam csőcseléknek, ahogy a fórum többi tagját sem, csak szeretnek minket így aposztrofálni, és akkor én ezzel azonosulok, hogy könnyebb legyen kategorizálni azoknak, akik szeretnek sztereotípiákban gondolkozni. Nézze el nekem, hogy kicsit nyers voltam, de a szart rágjuk. Ön idehányt pár gondolatot, amikre regáltam/tunk, mire Ön megsértődött, hogy kiforgatjom a szavait, és lelkesen belémrúgott kettőt meg a komplexusaimba (nyugodjon meg, a pszichológusom már dolgozik rajtuk), felhívta a figyelmemet, hogy lehet, hogy egyedül vagyok a véleményemmel az Univerzumban (amit én sosem állítottam másként, de anyukám felhőtlenül szórakozott a filmen, tehát egy érv már mellettem szól), majd lelombozóan azt írta: "az hogy nem romantikus vígjáték a (Ponyvaregény) végső műfaja, attól még jelenetről jelenetre, képről képre összevethető a (Csak szex-szel), vagy nem? szerintem igen..." Szerintem meg nem. Ahogy a Kört meg a Tudom mit tettélt sem hasonlítanám össze, pedig horror mind a kettő. És mégis más. Nagyon. Ahogy Tarantino is - mert mint mondta, különböző elemekből építkezik, míg a Csak szex egy relatíve tipikus romkom. És ebben nem kérek senkitől segítséget meg támogatást. Ez tény. Nem én találtam ki. Ezt így tanítják. Ezért születik sok elbaszott magyar komédia, mert áthágják az íratlan szabályokat az alműfajok közt.
Végszóként tehát valóban nem kell egekig dícsérni a filmet, de azért ne próbáljunk már meg hibát találni ott ahol nincs. Vagy indokoljuk meg szakmailag, amit hibaként értékelünk. Továbbá olvassunk figyelmesen, fogalmazzunk még figyelmesebben, és ha félreértések vannak, akkor ne essünk egymás torkának, és ne pergessünk egymásnak oktatófilmeket. Annak tudatában, hogy én az elmúlt napban ezen hibák mindegyikét elkövettem, mindenkitől elnézést kérek, és remélem, hogy másokba több intelligencia szorult mint belém, és jobb papként képesek a vizet meg a bort, marad tisztelettel:

C.C.

UI: Nyasgem filmhus! King Kong - 3 óra. Gyűrűk ura - 9 óra + extrák. Persze az is igaz, hogy azok érnek valamit, nem úgy mint a kommentjeink... meg pénzt is kapott érte a bozontosfejű... De ez egy szabad ország - jogom van megválasztani a módszert, amivel elérem, hogy ne figyeljenek rám. És ha 1000 lesz a limit, akkor széttöröm 3 hozzászólásba. Prométheusz is ellopta a tüzet... Ebben az országban mindent szabad... ne... a zubbonyt ne... csak azt ne... ígérem, hogy abbahagyom... neeee

Üdvözlettel:

Charlie Chan

Elnézést a stílusom miatt, elég nyers volt.

Nem az volt a bajod, hogy megnevettet, hanem hogy túl poénosak voltak a szereplők. Csak átfogalmaztam. Egy vígjátékban viccesebbek az emberek, mint az életben. Szerintem.
Értem én, hogy sokféle humor van tónusában és jellegében, de hogy egy romantikus vígjátékon hogy lehet számonkérni, hogy sok a pozitív (nem fanyar, nem irónikus) helyzetkomikum, helyzeti poén... :D
Pay-offból lehetne benne több talán, de ez nem szűken csak a humort érinti.

Szólhat arról, amit láttál vagy hallottál, játszódhat abban a közegben, amit ismersz belülről, de ha semmi extra, semmi eredetiség, változtatás, az a szórakoztatás rovására megy, és ami még fontosabb: a nagyítás, fókuszálás és intenzivitás sem működhet, amitől erősebb lesz az érzelem és a mondanivaló hatásosabban csapódik le. A paródia sem csak tükröt tart, hanem nagyít is.
Egy dokumentumfilm-szerű romantikus vígjáték... mégha tanulságos is lenne valamennyire, kapnék valamit (kaphatnék többet), nem nézném meg, látok magam körül épp elég valós (sokféle) kapcsolatot, szakítást, tanulságot... ha meg pont rólam szól, más nem nézné meg ugyanezekért.
Kevés idegen ember élete érdekel tömegeket, azok kiadják könyvben (már abban túloznak, felturbózzák). És ha megfilmesítik, pláne átgyúrják. Színesre, hangosra, töményre.

Újat úgyse fogsz tudni mondani, mondd másképp.

Chan, azért mert örülünk, hogy végre született egy igényesen elkészített film, még elfér egy kis kritika (Én például sokkal szívesebben kritizálok egy jó művet, mint egy olyat, ami alapból el van cseszve). Nem hiszem, hogy ne vetted volna észre azokat a dolgokat, amikre Semmi utalt. Szerintem jogos a fölvetés, és építő jellegű. De azért az is igaz, hogy bizonyos tekintetben a műfajból következnek a Semmi által hiányolt dolgok, vagyis Goda és társai könnyen követhetettek volna el sokkal komolyabb hibát, hogy elkezdik túl komolyan venni a filmet, és akkor borult volna az egész. Van egy olyan érzésem, hogy ezeket a dolgokat ők is ezerszer végigrágták, és nem véletlenül döntöttek bizonyos megoldások mellett.