Goda Krisztina: Csak szex – és más semmi

akkor most próbálok rövid lenni.

kedves snatch ha te azt vetted le a valoban hosszú hozzászólásomból, hogy ha egy film megnevettet akkor rossz,
nost ebben az esetben szerintem te vagy felszines.

és én egyáltalán nem értek egyet azzal a nézettel, hogy filmen csak olyat kell lássak, amit még nem láttam és nem hallottam.
szerintem sok film azért jó, mert arról a közegről szól, amit belülről ismerek. és amikor mint néző kívülről is rálátást nyerek ugyanarra, na akkor kaphatok is valamit a filmtől.
szerinten ilyen is van és a csak szex ez a kategória. és ehhez képes a dialógusok időnként nekem nem működnek.

köszi frank hogy legalább elgondolkodtál a dolgon.
lehet hogy nincs igazam, de a többiek meg se próbálták végiggondolni amit írtam.

nem láttam a filmet, nem is arra vonatkozik amit mondok, de asszem értem, miről beszél semmi.

sokkal többre tartom pl a Beat Takeshi féle fanyar humort, mint az átlagos viccelődést.
spoiler!!!
mint a Sonatine-ban az orosz-rulettes jelenet, ott csak utána, amikor már vége van, tudjuk meg hogy ez vicc volt.

ez nem teljesen az - a nem helyi értékű humor, az összefüggéseiben értelmezhető vicc - talán ez a részlet az MIB2-ből inkább:

-Good plan. What you doing?
-I do the driving.
-Wait, no. Whoa.
-I remember that.
-What you remember is you used to drive that old, busted junk. I drive the new hotness. Old and busted, new hotness.

Javaslom a filmhu fórumistenségének, hogy ne lehessen többet írni egy hozzászólásban, mint 1000 karakter (space is számít). Nincs időm minden hozzászólótól a Háború és Békét elolvasni.

Egyébként min vitatkoztok?

Nincs bosszantóbb, mint a tudatlan felszínesség magabiztos gőggel párosulva.

"hogy mi a valóság és hogy egy játékfilmnek ezt mennyire kell leképeznie az boynolult kérdés, és szerintem hagyjuk." ->
"az pedig hogy nem azért fiezetek 1000 forintot, hogy a valóságot lássam nem jó érv. akkor nézz fantazit, meg kosztümös filmet."
Az utóbbiból kiderül, hogy számodra valóban túl bonyolult a film és a valóság kapcsolata.
Ezt már CC és én is kifejtettem, de még mindig nem érted. A mozinéző számára az sem valóság (elvileg lehetne (ez a leképezés része), de NEM AZ), hogy gengszterek más gengsztereket lelőnek reggelizés közben. De még az sem valóságos, hogy filozófiai mélységbe juttatjuk ÉS ilyen tökösen a borravalót vagy a Like a Virgin szemantikáját, vagy hogy két nehézfiú a hamburgernevek etimológiájáról okosítja egymást a kocsiban. Olyan dialógusokat szeretek hallani (nem feltétlen témájában), amiket még nem hallottam, olyan helyzeteket látni, amiket még nem láttam. Mert az nem az én mindennapi való világom.
Fantasy és kösztümös... :D
Kérd kölcsön CC jegyzeteit, vagy valakiét...
A Notting Hill pedig még rosszabb film, mert Hugh Grant még sűrűbben nevettet meg :D
Neki pucér nő se kell 2 erkéllyel odébb, ő már egy mézbe áztatott kompóttól sziporkázik.

az a baj veled kedves cc,

hogy nem a tényleges forumozoval, vagy annak érveivel
vitázol, hanem azokat önkényesen továbbviszed egy olyan pontig, ahol már teljesen különbözne az álláspont a tiedtől és ahhoz képest fejted ki nézeteidet.

Ez így azért rossz, mert elég nehéz az ellenkező oldallal azonosulnom, ugyanis a legtöbb érvvel amivel vitatkozol, én sem értek egyet.

egyrészt mindkét korábbi hozzászólásomban elég egyértelműen leírtam, hogy tetszik a film. de ha elkerülte volna a figyelmedet: TETSZIK A FILM.

Az tehát hogy vagy te a bandáddal - akik nem tudom kik, és abban sem vagyok biztos hogy tényleg egy emberként felsorokoznak mögötted - és vagyok én a másik oldalon nem jó megközelítés. Az nem én vagyok a másik oldalon.

Ez a film foglalkoztatott és gondoltam leírom néhány gondolatomat róla. Mivel vannnak vele problémáim és itt egyszer felmerült, hogy na ki tud mondani akár egy hibát is, én bátorkodtam.

Nem értem a kritikusi székből való beszélés problémáját.
Krogstad megnyilvánulásai sokszor engem is zavarnak, mert nem vagyok meggyőződve róla, hogy valóban olyan mélyre mennek, amilyennek feltüntetik magukat. De ez más kérdés.

Hogyan kell úgy kritizálni egy filmet, hogy az ne kritikusi hozzáállásról tanúskodjon, hanem ... nézőiről? vagy milyenről is? Lehet hogy lassú a felfogásom kérlek segíts.
Egyáltalán milyen az a krtikusi hozzáállás?

Rejtő Jenőt imádom a dialógusaival együtt, de filmen ezeket még nem sikerült visszaadni. sokak szerint nem is lehet. a rejtő könyvek egy olyan pont ahol az olvasói és a nézői különbségek nagyon erősen megmutatkoznak. olvasói képzeletként működik, filmként már nem. ezt a nézetemet egészen addig fentartom amíg meg nem dől.
mint newton az almáját.

és ezzel el is érkeztünk a legfontosabbhoz: én nem tőzsdézni járok ide. véleményt írok aminek az ellenkezőjéről alkalmasint meggyőzhető vagyok. de tőled kedves cc nemhogy jó ellenérvek nem hangzanak el, hanem egyenesen kiforgatod a szavaimat és másvalaki érveivel vitatkozol helyettem.

én egy szóval sem állítottam, hogy a csak szex a tarantino filmekkel hasonlítandó össze. egyetlen példát vettem ki a ponyvaregényből. ez a példa, fentartom, vígjátéki elem. mert mi is a tarantino filmek műfaja?
tanrantino összedobál mindenféle műfajt, régebbi filmek jeleneteit nyúlja le - ügyesen, ahogy ezt oly sokan mondják - mindegy. a ponyvaregény nagyon sok szempontból vígjáték és nagyon jól működő vígjáték.
az hogy nem romantikus vígjáték a végső műfaja, attól még jelenetről jelenetre, képről képre összevethető, vagy nem? szerintem igen.

szerintem a csak szex nem screwball komédia, és pontosan ez a bajom vele. hogy sokszor ahelyett, hogy a jelenetekből jönne a poén, meg a figurákból, screwball-os,
helyi értékű poénok tartják fent a kötelező röhögést a nézőben. és ez olcsó. nevetek rajta, de akkor is tudom, hogy ez olcsó.

megint műfajt váltok. A táncos a sötétben c. Lars von Trier filmen majdnem elsírtam magam, valahogy leküzdöttem. de a legtöbb ismerősöm végig zokogta. ennek ellenére egyöntetű a vélemény, hogy hatásvadász giccs az a film, egy kalap szar.

ilyen komoly bajaim nincsenek a csak szexszel, hiszen működik és sokszor olyan másfajta humora van, olyan tarantinós (csak hogy megint fölháborítsak mindenkit). de bizonyos pontokon nekem ezek a frappáns szövegek kevesek voltak. ennyi. többször nem próbálom meg elmagyarázni, még akkor sem, ha bebizonyítjátok rólam,
hogy paranoid, náci, látens pedofil vagyok.

apropó paranoia: cc, te janisch attilával szemben folyton felhozod érvként, hogy te csak a csőcselék része vagy, ő meg a nagy filmrendező. amit ő sosem hangoztat és nem ebből a pozícióból beszél. (ettől függetlenül időnként hihetetlen nagy baromságokat képes leírni ide, egyszer talán érdemes lenne kiadni a hozzászólásait).
Közben nem tudtam nem észrevenni, hogy szakamber mivoltodra és a jegyzeteidre hivatkozva próbáltál meggyőzni igazadról, miközben érv nem hangzott el.
'Én szakember vagyok, úgyhogy higgye el nekem.' valami ilyesmit írtál.

akkor ez micsoda? egyrészt saját magad sajnáltatod le, janischal, aki semmi ilyesmit nem csinál, másrészt éppen ezt teszed másokkal. ez, egyazon komplexus kétfelé történő megnyilvánulása.

persze te biztos máshogy látod ezt.
semmi (szex nélkül)


p.s.: a kontroll klasszisokkal jobb film, az hogy nem derül ki a műfaja nem sorolja automatikusan az egyértelmű műfajú filmek mögé. lássuk be ez nagy butaság. ilyen alapon, az összes közönségfilmnek szánt vígjáték fos jobb a kontrollnál, le a fejjel-től, csudafilmig. meg a történelmi filmek honfoglalástól hídemberig.

Kedves semmi!

Az a baj, hogy Ön kicsit keveri a szezont a fazonnal, meg hogy egy kicsit hajlamos a nagyrabecsült krogstad álláspontjából, azaz a kritikus székéből beszélni. A szezon-fazon kérdésről annyit, hogy én kevésbé rajongok Tarantinoért, de nem keresem benne a hibát (pedig a Kutyaszorítóban annyira azért nem telitalálat jópár szempontból. Ha akarja előveszem az egyetemi jegyzeteimet, de egyszerűbb, ha megnézi még egyszer a Ponyvaregénnyel karöltve, és akkor látni fogja a fejlődést), viszont nem is hasonlítom össze evvel: almát körtével ugyanis nem lehet. Ha tehát hasonlítgatni akar, akkor hasonlítsa össze a Notting Hillel, vagy az Aludj csakkal, vagy a Bridget Jonessal, de maradjon a műfajon belül. Egy Chrysler Spark meg egy Lexus SUV abban ugyan hasonlít, hogy mindkettő autó, de hát nincs az a hülye, aki megpróbálná egy napon emlegetni őket. Kalibrálja újra a viszonyítási alapját. Én mindazonáltal nem érzékeltem az Ön problémáját. A film frappáns volt és korrekt. És nagyon elbukta volna, ha vicceskedő akar lenni, de nem lett az. Csak korrekt. Ha tehát van, aki osztja az Ön nézetét, akkor az írja meg, de ha nem, akkor egyelőre úgy tűnik meglátása inkább egyedi probléma semmint általános. Ehhez persze joga van, én csak meg mertem jegyezni, hogy nem biztos, hogy nem Ön vezet a forgalommal szemben. A műfajban pedig kevesebbtől nem lenne vicces ez a film, ezt higgye el nekem, mint tanult embernek, ugyanis a romantikus komédia műfaja alapvetően dögunalom. A sémája két mondatban összefoglalható, és minden óvodás ki tud találni egy történetet rá. Ahhoz, hogy ezt másfél óráig fenn tudjuk tartani viszont, valahol muszáj konfliktust teremteni, és az erre szolgáló módszerek száma is limitált - az egyik a klasszikus screwballok-ból ismert verbális frappantizmus. Nézzen meg pár régi filmet, ami kicsit színházas gyökereiben - látni fogja, hogy még ilyenebb. Rejtő Jenő dialógusai - még ilyenebbek. És értse meg, hogy ez egy romantikus komédia, nem társadalmi kör- és kórkép. Igen, könnyebb hozzá kapcsolódni, mint a Mátrixhoz, hiszen a mában játszódik, velünk, de ez csak érzelmileg köt minket könnyebben a filmhez, nem feltétlenül látjuk a világunkat új színben tőle. És Isten bocsássa meg, amit most mondok, de nagyot esett a tőzsdei indexe, amikor azt mondta, hogy az 1000 forint nem jó érv, mert akkor nézzek "fantazit". Kedves semmi, a menekülés nem azt jelenti, hogy egy másik világba vagy korba akarok átugrani - hanem, hogy egy olyan világot akarok megélni másfél óráig, ahol a dolgok nem úgy zajlanak, ahogy az enyémben. Ezt a koncepciót próbálja kicsit integrálni a saját szemléletébe, és így nézzen ránk, akik elégedettek vagyunk a filmmel. Hogy mi el tudtunk menekülni, és nem figyelgettük a dialógus jellegét, mert legalább nem untuk halálra magunkat olyan mondatokon, amiket élő ember nem mond el, de a szerző így próbálja imitálni a valóságot. Mindazonáltal ez a film nem Tarantino. És ha elment volna abba az irányba, nagyon hamar bebukta volna, mert ezekben a szituációkban nem lett volna inkongruens (a humor alapja) az a szöveg. És láttam már olyan filmet, ahol azt mondtam, hogy: "Jó, ez egy kicsit sok az okos mondatokból". Ez számomra most nem jött le. Ugyanúgy ahogy a Veszedelmes viszonyok problémaköre. Én sem emlékszem a filmre. És nem is érdekel. Pedig Győzikéből összesen másfél epizódot láttam. És nem érzem magam a csőcselék tagjának (ja, de igen, mert ezen a fórumon a közönségfilmesek mind azok). Egyszerűen nem foglalkoztam a kérdéssel, mert a történet logikájának szempontjából nem volt fontossága, és kár is lett volna továbbonyolítani a szitut más karakterekkel, mert minek. Lehet, hogy voltak olyan jelenetek is, csak azt nem látjuk. Ki tudja? És fenntartom, hogy azt kellene megvizsgáni, hogy a VV (nem az, a Csak szexes) milyen relációban áll a filmmel, és ha megállpítást nyer, hogy semmilyenben, akkor azt lehet mondani, hogy választhattak volna más darabot. Ha viszont van összefüggés, akkor van értelme, hogy miért ezt és miért így, és belekötni a kákán csomoótkeresés tipikus esete. Ön nem érzi megoldottnak, én igen, egy-egy. Mindenki sorakozzon a CSK mögé. Az ugyanis, hogy Ön mit érez, az nem szakmai indoklás, legjobb esetben dramaturgiai érzék, de amíg nem tud jobbat mondani, addig az aktuálisan legjobb megoldás bizonyul életképesnek, és a közönség meg eldöntheti, hogy az megfelel neki vagy sem. Márpedig a közönség eddig nem sérelmezte. De azért remélem nem sértettem meg. További kellemes hetet, és ismét gratulálok a filmhez. Mély tisztelettel:

C.C.

Azért kivitelezésben tényleg fölülmúlja a Valami Amerikát, meg egyáltalán messze kiemelkedik a magyar mezőnyből. Igazi filmes képi világ, rengeteg szépen kivitelezett képi ötlettel, geggel. Szóval mégiscsak azt mondom, hogy ez az utóbbi idők legjobb magyar szórakoztató filmje (és már nem is tudom, ez hány évtizedet jelent). Szóval mindig csak a dialógusokra figyelünk (mert hét tényleg zseniális poénok vannak), de közben vegyük észre, hogy végre filmet látunk. És nem esztétizál a rendező, hanem végig a dramaturgiára, helyzetre figyel, ezt szolgálja a kép, tökéletesen. Na még ennyit.

Most néztem meg a filmet, és kifejezetten jól szórakoztam, ami persze nem jelenti, hogy ne lehetne kritizálni. Én is éreztem, hogy kicsit túlzottan a szövegpoénokra épül a film, kevéssé épül a sztori, de azért szerencsére az is megyeget előre, ha nem is mindig döccenő mentesen. Néha túl kiszámítható egy-egy geg, de összességében véve tök jó film, szerintem a Bridget Jones-szal egybevethető minőség. Nem tudom, hogy jobb-e a Valami Amerikánál, mert nekem az is bejött (hasonlóan némi fenntartással). Talán a Csak szex nemzetközileg érthetőbb és eladhatóbb lesz. Mellesleg valaki a Kontrollal veti össze, ami alapból hülyeség, de ha már, akkor azt mondom, ez a maga műfajában messze színvonalasabb, mint a Kontroll (ami szerintem még odáig sem jutott el, hogy kiderüljön, mi is a műfaja.)
Mindenesetre hurrá, hogy a színvonalas szórakoztatásról most már nem csak beszélünk, hanem jó példa mutatja, hogy létezhet ez is kis hazánkban (ami ugye a nyolcvanas években tűnt el csak a porondról.) Ez azért is fontos, mert ha nem sikerül egy szórakoztató film, akkor rögtön jönnek a művészek, hogy egyáltalán minek foglalkozni ilyesmivel. Hát ezért!

tisztel cc és többiek,

ha jól értem a leveledet - mert magázódni nem fogok, arra ne is várj - nagyjából egyet értünk.

elkészült egy film ami rendben van és működik. és ez jó.
örüljünk neki. én is örülök.

de attól még hogy ebben az országban 20-ból egy közönségfilm nézhető még ne essünk hasra tőle, mert azzal magunknak és a rendezőnek is rosszat teszünk.

igen hosszan lehetne ecsetelni, hogy a csudafilm, terézanyu, meg a többi borzalom mennyi mindenben marad alul, de minek?

én csak ennyit szerettem volna mondani, és gondoltam alátámasztom egy két érvvel.

a veszedelmes viszonyok és a film története között húzódó párhuzam kérdésében nem tudok, de nagyon nem is akarok végső véleméynt mondani. Ilyen kategóriából van jó és van rossz is.

a megoldásomat nem gondoltam komolyan, már csak azért sem, mert 16 másodpercet gondoltam rajta és feltételezem, hogy az alkotók a három év alatt csak szembekerültek ezzel a problémával.

ennek ellenére nem érzem megoldottnak. És csak azért mert a többség - akár úgy is érthetném amit mondasz, hogy "a csőcselék" - nagy valószínűséggel nem ismeri a darabot, ne is menjünk a végére: nos ezt nem tudom elfogadni indokként.

a többség győzikét néz meg faszom tudja még mit. azt se tudja mi az hogy peteérés, meg színház. (nem ezt gondolom igazából, csak továbbvittem az előbbi gondolatmenetet, ide vezethet.)

a dialógus problémát viszont tartom.
bocsánatot kérek én nem azt mondtam, hogy ha túl poénos egy filma az rossz.

én azt mondtam, hogy itt akinek megmozdul a szája az poént mond és ez nem működik.

hogy mi a valóság és hogy egy játékfilmnek ezt mennyire kell leképeznie az boynolult kérdés, és szerintem hagyjuk.

de azért láttam én már nagyon vicces filmeket, anélkül, hogy a szereplők folyton hipergegeket löknének.

pl. a kutyaszotítóban meg a ponyvaregény nagyrészt a zseinális dialógusok miatt működik.

de ez nem azt jelenti, hogy minden megszólalás olyan nagyon vicces, hanem hogy együtt marad a karakterekkel.

a szituáció épül fel percről percre és ahogy a karakterek hozzák saját magukat az lesz nagyon vicces. nem a helyzetre reagáló gegek.


pl: Samuel Jackson nem tudja miért hívják a quarter poundert royale-nak európában. travolta megmondja neki, hogy a súlymérték külüönbözősége miatt.

ez önmagában még nem vicces. de amikor leszámolnak a gyerekekkel, akik másfajta hamburgert esznek és tudják a súlymérték dolgot, akkor nagyon vicces lesz.

és ha valaki csak ezt a második jelenetet látja annak sem olyan vicces a dolog.


na ezt hívom én jó dialógusírásnak, jelenet, karakterépítésnek stb-nek.

ehez képes a csak szex, ott és akkor, abban a pillanatban próbál vicces lenni. és ennyiszer az emberek nem viccesek ott és akkor.

ha kívülről látjuk őket - mint nézők - akkor sokkal kevesebbtől is viccesek lesznek.

az pedig hogy nem azért fiezetek 1000 forintot, hogy a valóságot lássam nem jó érv. akkor nézz fantazit, meg kosztümös filmet. (ez talán nema cc volt, hanem valaki más, de mindegy)

a csak szex éppen ara épít és éppen azért működik, mert valamit elmond a mai világról, amiben élünk, rólunk és a szerencsétlenkedéseinkről.

ha viszont a hozzánk hasonló emberek minden pillanatban
geci jó humorral jönnek elő az egy idő után ellene megy ennek a hatásnak.

én is rögötem sokat. de összességében mégis hiányoltam a cheesburger royale típusú vicceket.

persze lehet hogy túl magas a mérce, de ez legalább egy olyan film ahol találhatunk mércét, és van értelme beszélni róla. ez valami.

gratulálok hozzá.

Kedves Tű!

Türelmesen várom, de kérem ne érezzen nyomást magán. Nem akarjuk semmire sem presszíonálni, csak állandóan megvádolnak, hogy mi csak mások leszólásához értünk, és most végre találtunk valamit, amit nem kell feltétlenül leszólni, és akkor azt megvédjük. Az alapján amit Tóthgézának írt, kétségtelenül igaza van, és várom, hogy milyen vádpontokat hoz fel a film ellen szakmai szempontból, de én kivételesen örültem, mert úgy éreztem, hogy kaptam valamit a mozijegy áráért az agyvérzésen kívül. Nem akarok a kákán csomót keresni, ennyi az egész. Ez a film volt annyira jó, mint egy átlag amerikai film, és ha jól szórakozom, akkor azokon sem szoktam hibát keresgélni. Csak szórakozom. Ha kiemelkedő lenne, akkor megemlítettem volna, hogy mi az, ami figyelemreméltó. Így beérem annyival, hogy elégedett vagyok. Tudja, mint a rossz szex meg a jó szex: a jó szex nagyon jó, a rossz egyszerűen csak jó. Nem mondom, hogy jó, hogy itt tartunk, de egynek elég. Törekedni pedig valóban kell, de ebben a filmben szerintem nem volt több, ahogy a témában is nehéz már újat alkotni, vagy újszerűt. Ezért merészeltem kérdezni, de kérem, ne érezze támadásnak. A világért sem tenném. Csak kíváncsi vagyok. Marad híve:

C.C.

Úristen. Most veszem észre, hogy véletlenül nemcsekesítettem Dobó Katát. Ezért utólag is elnézést kérek, át kellett volna olvasnom. Töredelmes bocsánat miatta, mindenkitől, legfőképp pedig magától a hölgytől.

C.C.

Most jövök a Gazdag Gyula topikból, Janicsh megint elküldött miket, mert számonkérjük egy filmtől, hogy szórakoztasson... á, de ez régi nóta...

Csak azért írom ezt le, hogy elmondjam, mennyivel érdekesebb ebben a topikban: itt, ha jól látom, arról folyik a szó, hogy egy magyar film már túl poénos, túl sok jó jelenet van benne.... most komolyan, ti ittatok vagy cuccot nyomtok?

Budy, másodszor olvasom el a 22/2005. december 22. 23:11 üzenetedet és csak annyi, hogy amit írsz, azzal tökéletesen egyet értek. Tényleg! De ez nem a csak szexről szól, hanem arról az áldatlan helyzetről, ami évtizedek óta tart, és ahogy mondod, egyre szarabb lesz. A csak szex ugyan „magasan” kiemelkedik a nézhetetlen magyar filmek áradatából, de ettől még nem tudom őszintén üdvözölni, mert nem olyan film, ami magával ragad, amiről elégedetten és boldogan jövök ki (tudnod kell, extázisba esek egy jó filmtől). Látom benne a pozitív törekvéseket, érzem a könyvre fordított időt is, ellentétben az egyhetes filmekkel (hétfő-kedd forgatókönyvírás, szerdán felvétel, csüt. marketing, pénteken vetítik, szombaton kidühöngjük magunkat, vasárnapra elfelejtjük). Az MMK szaros gatyájához visszatérve, nem az a baj, hogy a „nagyfejűek” hogyan osszák szét a lét, hanem az, hogy milyen „alkotások” születnek belőle… A legeslegrosszabb pedig az, hogy enyhén depressziós, fáradt, enervált, még el sem kezdtük, de már kiégettek vagyunk állapotot, hangulatot kényszerítenek a fiatal, játszmából kirekedt játkosokra. (Nem gúnyolódom!) Egyetlen megoldás van. Törekedni kell arra, hogy bármilyen körülmények között zseniális filmet csináljon az ember! Hagyjuk most a csak szexet, úgy is részletesen írnom kell még a ccharleynak. Én ide csak betévedtem, nem szeretnék itt ragadni, máris úgy érzem magam, mint akinek házi feladatot kell írnia.

hello CC! bocs a késésért, de most nyitottam meg a gépem, itt is van karácsony. Nem lógtam meg! Holnap válaszolok. (Tóthgézának is, meg a Snatchnek is) gudnájt... tű

"...tényleg vicces, jók a szövegek, de szerintem túl frappáns az egész...de a valóságban ilyen nincs, az ember erre nem képes"

A stílus alapján sokszor beveszem, hogy mekkora szaktekintélyek kritizálnak itt, most meg egy világ omlott össze bennem, és már sejtem, miért kerülik, mint a forró kását egyesek, a konkrét bírálatot.
Egy dialógusnak olyan-mintha-valóságosnak kell lennie. De ez véletlenül sem azt jelenti, hogy szabad NEM frappánsnak, jól átgondoltnak lenni. Sőt, az írónak a legjobbat kötelező választani (legviccesebb, legdrámaibb, legkifejezőbb stb.), ami adott helyen csak lehetséges.
Profi és tudatos írásnál meghatározod, honnan hova tart a párbeszéd (mi a funkciója), milyen információkat, érzelmeket, változásokat tartalmaz, indukál, és akkor az újraírásokról nem is beszéltünk.
Ettől lehet izzadtságszagú, meg megszerkesztett, de így lehet érzelmileg hiteles, telített, feszes, pörgős is.
A legtöbb ember nem azért megy a moziba, hogy olyan "gyenge" párbeszédeket halljon, amiket ingyen is megfigyelhet a metrón (ha már itt tartunk, nem is azért, hogy olyan szituációkba képzelje magát, amiket nap mint nap átél amúgy is... érdekes, ezzel itt most senkinek sincs problémája :D pedig ugyanaz).
Én nem fizetnék ezer-kétezer forintot olyanért, amit valaki elsőre talált ki (mert hacsak nem akkkora zseni, az első verziója nem lehet eléggé jó)... extrém karakterekből extrém helyzetek (vagy fordítva), extrém jó poénok, extrém érzelmek, ez történne, ezt csinálná, ezt mondaná, ha... a mozi imitálja a valóságot, de NEM annak középszerűségére értve.

A mellékszereplők kérdésében csatlakoznék az előttemszólóhoz. Dobó katán a mai napig gondolkozom, hogy mi volt "a kétbites kurvánál" mélyebb karakterelképzelés, hiszen még a nagy dráma után sem derült ki, hogy miben rejlik az ő embersége (márpedig a Notting Hill-ben is vannak mellékszereplők). A darabbal kapcsolatos megjegyzést viszont kritizálnám, kedves semmi, és nézz el udvariatlanságomat (az Ünnepek az oka). Ezt így lehet és így érdemes megoldani. Teljesen jelentéktelen ugyanis a két szereplő ennek a filmnek a szempontjából, ráadásul csak bonyolítanák a képet (a megjegyzéses megoldás pedig olcsó sajnos). Ha tehát valamit másképp csináltam volna, az a darabválasztás. Valami olyan, ami jobb párhuzam, vagy könnyebben illeszthető. De engem így sem zavart, és szerintem a nézők többségét sem, akik egyáltalán nem biztos hogy ismerik a Veszedelmes viszonyok akármely átiratát. Ám amiben végképp különbözünk, tisztelt semmi, az a dialóg. Kérem értse meg, hogy ez egy film. Sőt, játékfilm. Sőt, közönségfilm. Én nem azért fizetek, amikor egy ilyenre beülök, hogy realista dialógokat halljak. Ha ilyet akarok, akkor megállok a mozipénztárnál, és dekkolok ott tíz percet - na, ott aztán kapk majd hideget-meleget. Ennek a filmnek nagyon korrekt a dialógja, és igenis ez a fajta frappantizmus az egészséges minimum arra, hogy a közönséget lekösse. Ha ugyanis a dialógon változtatni akarna Ön, akkor én megvétóznám, hogy velem még senki sem akart csak úgy ágyba ugrani (pláne nem védekezés nélkül)... upsz, itt megint kezdünk átcsúszni személyesbe. Na mindegy. A lényeg, hogy ez pont olyan irreális, mint a dialóg. De kit érdekel. Mondajank jókat. Mondajank jobbakat, mint amit magamtól hallanék. És csináljanak olyat, amiről csak legendákat hall az ember. ez így jó. Ezért megyünk moziba. Menekülni. A többség legalábbis. Ha Ön nem, akkor ez nem az Ön filmje. És mondom ezt annak dacára, hogy valóban van még feljebb a szórakoztató film műfajában. Ez igaz. De a legtöbb ember itt nem lepisálni akarja a bokáját örömében, csak egyszerűen örül, hogy készült valami, ami már jó, ami felvállalható. És eleget hallgattam már Janisch Attila brekegését, hogy mi ilyen rosszindulatúak, meg olyan vészmadarak vagyunk. Hát nem. Mi tudunk örülni, és nem vesszük elő a nagyítót, ha nem muszáj, pedig nem ismerjük Goda Krisztát, és nem fizetett nekünk, hogy mondjunk jókat róla. Csak örülünk, hogy végre valamiről, és valakiről lehet. És akkor mondjuk is. Szóval ne a hibákat keresse, kedves semmi. Azok persze hogy vannak. És persze hogy próbáltak nem belefutni a tankcsapdákba. de legalább próbáltak valamit. És ez annyira nem jellemző Magyarországon... Örüljön már Ön is egy kicsit. Amellett, hogy igaza van. Boldog Karácsonyt. Egy megfáradt:

C.C.

A film tényleg rendben van.

De azért talán össze ne pisiljük már magunkat tőle.

Pörög a film, meg leköt meg lendületes stb., de azért a
3 év alatt talán ki lehet volna találni a mellékszereplőket is, hogy ne csak ilyen elnagyolt klisék rohangáljanak a két főszereplő körül végig. (főleg Dobó Kata és Jordán Adél figurája)

Meg az egész színházi közeg...
szóval a veszedelmes viszonyokban van még legalább két főszereplő nő, akiket a Glen Close meg az Uma Thurman játszott a Steven Frears filmben. Nem tudom a nevüket és most lusta vagyok utánuk nézni, bocsánat. Ezek a szereplők hol vannak a darabból? Persze nem passzoltak a történethez, nem lehetett párhuzamot állítani, de azért simán kidobni őket a darabból...
vagy akkor legyen szó erről. A Gesztesi elejt egy megjegyzést, hogy ez a darab sokkal jobb lesz meg más mint a frears film, de ez kevés.

tényleg vicces, jók a szövegek, de szerintem túl frappáns az egész. villámgyorsan bomba poénokat mond mindenki, olyanokat, amikből ha havonta egyet sikerül összehoznom, már örülök. pedig egész vicces gyerek vagyok.

de a valóságban ilyen nincs, az ember erre nem képes, még ha kifejeztten erre koncentrál sem. és attól még lehet vicces egy film, hogy nem mond mindenki folyton fergeteges önirónikus, áthallásos akármilyen vicceket ahányszor mozog a szája. sőt ez a folyamatos poénkodás sokszor a helyzetkomikumot ássa alá.

miközben néztem végig a valami amerika jutott eszembe. hogy annál mennyivel jobb film ez. Goda tud filmet rendezni, meg valóban a forgatókönyv is össze van rakva.
Kiváncsi vagyok csinál-e akkora nézettséget.


De például a kontrollnál legalább egy klasszissal gyengébb, már ha érdemes ilyen összehasonlításokat tenni, mert azért Nimród filmje eléggé más műfaj.

szóval tisztességes film, tisztességes könyv,
de azért ennél még jócskán van följebb,
a szókaroztató vígjáték műfaján belül.

kicsit azt érzem, hogy védekezik a film, arra ügyeltek az alkotók, hogy nehogy nagyon szar legyen, a nagyon gáz típushibákat próbálták kiküszöbölni. ez sikerült is, de igazi nagy filmet ilyen hozzáállással nem lehet csinálni.

Persze az igaz lehet, hogy a Kontroll, Üvegtigris meg a Szeksz nemzetközi standarddal mérve több sebből véreznek, de egy normál rendszerben ezen filmek alkotóinak a következő projektje is tutira biztosított lenne (és nem úgy, hogy Andy bátyánk besegít (ami jó dolog, csak hát egy fecske...), hanem alapból).

Aztán melléjük feljönne még néhány emberke és a végén lenne egy tucat alkotó, akik hoznának egy színvonalat, egy olyat, ami most a kb. 100 ezer nézős filmek köre. Akkor az lenne a minimum és onnan kellene feljebb mászni és annál a szintnél jobbat produkálni. Így lassan elérnénk valamit.

De sajnos amíg az állami csöcsöt szopjuk (vagy kénytelenek vagyunk szopni), addig csak az kerülhet közel a tőgyhöz, aki a korábbi almokból származik, hiába nőtt már ki a borjúkorból és érett már kifejlett marhává.

Tóthgéza megjegyzéséhez pedig adalékként annyit fűznék hozzá, hogy ha igaz, amit mond (s ez nem meghazudtolás, pusztán azon hitel megszavazása a másik - nem-beszélő oldal felé - amelyet detektívként, ismeretlenül muszáj megadnom számukra), én mindössze tízszer küldtem el az önéletrajzomat forgatókönyvíróként. Ha válaszoltak is, reakciójuk nem fejtett ki különösebb érdeklődést a szakmai tudásom iránt. De én kiskutya vagyok. Vannak már olyanok, akik bizonyították, hogy meg tudnak írni egy ilyen kaliberű könyvet. Őket miért nem kérte fel senki, hogy nézzenek rá az amúgy szakmai kompetenciájukba eső zsánerben készülő műre? Lelkem rajta drukkolok az Üvegtigrisnek, de sajnos szebbek az emlékeink arról a filmről, mint amilyen jó maga a film volt. És nem szeretném látni azt a pillanatot, amikor ez kiderül, és újabb szöget ver a magyar közönségfilm koporsójába. Isten lássa a lelkem, hogy nem szeretném, mert jobb a Csak szex fórumát olvasni, mint a Rendezők és producerek vitájáét. És mégis...

Tisztelt Tű!

Elnézést, hogy nem legmélyebben tisztelem Önt, de megjelent mint a nyári zivatar, elszórta bölcsességének írmagját, majd felelőtlen apaként továbbállt, s emiatt tiszteletem mélysége Ön iránt még igen képlékeny. Tehát mi is fáj Önnek a Csak szex-szel kapcsolatban. Itt van végre egy nézhető, igényes közönségfilm, amiről Ön sem mond rosszat, csak azt amit mi: azaz hogy szomorú, hogy ilyen kevés van belőle. Akkor Ön most tulajdonképpen mit szeretne? Ha ostoroznánk az alkotást? Attól joban érezné magát? De ha egyszer nincs miért. Nem azt mondom, hogy szakmailag tökéletes, de végre valami, amiben nem érzek kényszert, hogy alacsony képzettségemmel hibákat keressek, hiszen kivételesen jól szórakoztam, és nem óhajtottam visszakérni a jegy árát a pénztárnál. Én is úgy érzem, hogy dühítő, hogy ez ilyen kevésszer sikerül ez, de továbbra sem látom át, hogy Önt ez a tény zavarja, vagy az, hogy végre volt egy film, ami a mezőnyt kiemelkedően veri, s ezt mi nem habozunk szóvá tenni, hátha vájtszeműségünk pozitív visszhangja esetleg növeli majd a nézőszámot (már ha egyáltalán számít valakinek a véleményünk fikarcnyit is). Ha viszont netán az a problémája, hogy Ön szerint a film nem jó, kérem ne habozzon egy pillanatig sem, és ossza meg velünk szakmai szempontjait. Mind kíváncsiak vagyunk rá, ahogy mi is megtennénk, ha kérnék. De nem kérik. Én viszont most merészelem. A detektívnek ugyanis jogában áll bizonyítékot kérnie - ha pedig nem kap, akkor neki is és mindenkinek jogában áll levonnia a konklúziót az Ön véleményét és emberi hitelét illetően. Kérem, könyörgöm, hazudtoljon meg, és ne hagyjon szégyenben, hogy megvádoltam Önt (még ha burkoltan is) az inkompetencia alantas vétségével. Reménykedő híve reszketve várja feloldozását:

C.C.