Forgatókönyvírás Hules Endrével

Sajnos Hollywoodban még rosszabb a helyzet. Évi 40,000 új forgatókönyvet jegyeznek be és sem a producerek, sem az ügynökök nem fogadnak el beadásokat. Magyarul, gyakorlatilag lehetetlen betörni, hacsak nem születtél bele a szakmába, vagy más személyes, szokatlan kiskaput nem találsz (botrány, gyilkosság, házasság, stb.). Ezek a tények. Ezekkel kell élnünk, és semmi mennyiségű panaszkodás nem segít. Megoldás? A saját producerednek kell lenned. Ha egy filmed bejön, akkor téged fognak hívni, ami sokkal jobb helyzet. Tudom, hogy nem könnyű, amit ajánlok, de ez a szakma nem könnyű, és a betörés még nehezebb. Bocs.

Kimondtad a lényeget Te magad!!!

"De a legrosszabb élményem egy nagyon jó fej és nagyreménységű ifjú rendezővel kapcsolatban volt, aki megmondta nekem, hogy akármit is adok neki, az elkövetkezendő öt évre megvannak neki a saját ötletei. Ekkor adtam föl."

Ennyi! :)

Érdekelne, hogy Hollywoodban, hogy foglalkoznak a filmötletekkel. Mármint mi a menetrend, mert én itthon próbálkoztam, és végsősoron meglehetősen rosszak a tapasztalataim (bár voltak apróbb sikereim). Szóval egyrészt nem olvassák el a szinopszist, ha szimplán csak úgy bemegyek valahova, vagy ha mégis, nem mondanak róla értelmezhető véleményt (hogy mi a jó benne, mi a rossz). De a legrosszabb élményem egy nagyon jó fej és nagyreménységű ifjú rendezővel kapcsolatban volt, aki megmondta nekem, hogy akármit is adok neki, az elkövetkezendő öt évre megvannak neki a saját ötletei. Ekkor adtam föl.
Amúgy valahogy úgy képzelném a történetet ideális esetben, hogy van egy átlátható, működő folyamata a forgatókönyvírásnak. Beviszem a szinopszist, arra mondanak A-t vagy B-t. Ha tetszik, az alapötlet, kidolgoztatják velem treatment, vagy first draft szinten, netán még fizetnek is érte valamennyit, esetleg konzulenst is biztosítanak. Majd legvégül, ha jól sikerül a first draft, jó pénzért kidolgoztatják velem a forgatókönyvet, és ezután pályázunk pénzre. Ehhez persze működő stúdiók kellenének, de az Magyarországon szerintem nincs. Meg nem ért senki a forgatókönyv dramaturgiához. Még soha nem hallottam olyan kritikát az ötletemmel kapcsolatban, hogy mondjuk a történet íve hol bicsaklik, hol laposodik el, a szereplők sztorija, egymáshoz való viszonya elég izgalmas-e, egyáltalán a sztori mennyire aktuális, kvázi eladható - kiknek, a várható költségek szempontjából kedvező-e az ötlet stb... szóval egy jó kis kiveséző szakmai véleményt, amiből lehetne tanulni.
Meg aztán a legrosszabb tapasztalatom az volt, mikor megvalósították a forgatókönyvemet, s bár hiába az én könyvemre kapta a producer a pénzt, a rendező simán átírta, de nagyon durván. Jó szar lett - bár nem állítom, hogy ha az eredetihez ragaszkodik akkor kurva jó lett volna. Mindenesetre eléggé kiábrándult lettem, és most ott tartok, hogy ha írok valamit, akkor inkább regényt, mert pont annyi idő, mint egy forgatókönyv, viszont abból legalább lesz valami.

Filmműhelyek vannak, de azoknak vajmi kevés köze van Hollywoodhoz, illetve csak annyi, hogy ha valamelyik netán sikeres, akkor azt azonnal felvásárolják, és megpróbálják tömeggyártani - ami persze a halálát jelenti.
A digitális technológiában nagyon sok az új lehetőség, de tehetséget, vagy ötletet az sem ad. Ha pedig rengeteg rossz (és legtöbb esetben fájdalmasan rossz) film készül, attól meg a közönség rémül el. Szóval nincs végső megoldás. Itt egyénenként kell próbálkozni és győzni, vagy veszteni, és nem tudni, hogy hol, ki lesz a következő Fellini.

Hát akkor ennyi... dióhéjban...:))

na esztetet jól megbeszéltétek, sfej.

Minden mondatával egyetértek!!!

A "mörcsöndájzing" lett a filmekben a nagy üzlet,és az hogy 20 év alatt járnak a legtöbben moziba a világon mindenütt..
Azért van remény. Az Oscar díj "versenyen" azért ki vannak éhezve a szavazók az emberi történetekre (lásd pl. legutóbb: Millió dolláros bébi, régebben Esőember, Phildalphia, Amerikei szépség stb stb.)

Szerintem attól jó egy film (könyv) hogy nem "átszalad" rajtam, hanem ha kijövök a moziból legyen esély arra hogy egy kicsit több legyek a film által, és ha van rá igényem akkor másképp éljem az életem..
Persze nem lehet elvárni ez minden filmtől, minden héten..
Amit sztálin elvtárs üzent a szovjet művészeknek: "alkossatok remekműveket"..:)) ez persze illúzió...
Sajnos a fogyasztói társadalom nem szólhat arról hogy ráéerőltetek valamit (egy filmet) a vásárlóra, hanem az Ő igénye után kell mennem
Ha valaki nem tartozik a "nagy átlagba", az érezze magát egyszerűen balszerencsés emberenek....:)) (boldogok a lelki szegények..))

És mi van az alternatív filmműhelyekkel. Gondolom, Amcsiban nem csak Hollywood van, hanem egyéb is. De ide legalább is nem jutnak el a filmek. Amúgy nem tudom, Európa e az ideális hely valamifajta új filmes nyelv megtalálására. Távol-kelet mintha előrébb járna. Nagyon erőteljes alkotások születnek ott. Én nagyon szkeptikus vagyok Európával kapcsolatban, hogy az bármilyen szempontból is meg tudna újulni.
Meg még egy dolog, a filmgyártást nyílván teljesen átalakítja majd a digitális technika és az internet (illetve ez már részben meg is történt). Szóval, ahogy a lemezmásolás lassan hazavágja a lemezkiadókat, talán ez így lesz a nagy filmstúdiókkal is. Ugyanakkor a filmgyártás és terjesztés olcsóvá válik. Itt viszont egy-egy jó ötlet nyerő lehet.

Kedves Szultán,

Örülök, hogy végre szakmai kérdésre válaszolhatok, és szeretném bátorítani az összes résztvevőket, hogy mellőzzük a személyes támadásokat. Attól, hogy esetleg valakinek igaza lesz, még nem leszünk okosabbak.

Nem az amerikai forgatókönyvírás van válságban, hanem az egész filmművészet, ami nem tévesztendő össze a filmiparral. Ennek nagyon egyszerű oka van: a konszolidáció. Hat vállalat birtokolja a világ (!) szórakoztatóiparának 90%-át, és ezekben a gazdasági igazgatóké a végső szó. Maguk a filmek csak kis részt képviselnek ezeknek a konglomerátumoknak a profitsémájában, illetve az a fő funkciójuk, hogy más termékeket (videójátékokat, plüss babákat, tévésorozatokat, vidámparki járatokat és egyéb, filmekbe gyömöszölhető luxustárgyakat) eladjanak. Kétórás hirdetésekről van szó, tehát. Nem véletlen, hogy nagyon ritkán látni eredeti ötleteket, ami nem egy régi film, tévéjáték, könyv videójáték, játék, stb. újrarágása, vagy folytatása. Ezért aki Hollywoodban akar dolgozni, az a "jól megcsinált" filmek utját járja: abszolut profizmus, nuku mondanivaló. És gondolkodni aztán végképp nem szabad a nézőnek, mert ez elvonná a figyelmét a vásárlásról. Ezt "pattogatott kukorica" szórakoztatásnak is nevezik. Addig enyhíti az éhséget, amíg tart, egy perccel sem tovább.
Jómagam is ezért tendálok Európába, ahol a közönség még nyitott szemmel és csukott szájjal ül a moziban. És milyen jó lenne az amerikai filmek szakmai tudását az európai intellektuális igények szolgálatába állítani...

föltünt, hogy teljesen feleslegesen belepofáztál valamibe, hogy fényezd a sfejedet. koan

Nem tudom föltűnt-e, de nem téged, hanem a vitát minősítettem, amit gerjesztettél, és ami tekintetében nem változott a véleményem azóta sem. Ha mondjuk nem az önéletrajzáról vitatkozol Hulessel, hanem arról, hogy mit alkotott, vagy hogyan tanít, vagy mit gondol erről-arról, akkor szerintem előrébb tartanánk forgatókönyvírás ügyben.

remélhetően elélveztél önnön bátorságodtól és tisztánlátásodtól, midőn minősítettél egy fórumbeli üzenetváltást. sfej. koan

remélhetőlmidőn minősítettél egy forumbeli levélváltást. sfej. koan

A kérdés nagyon aktuáis, csatlakozom Én is...
Attól félek az lesz a válasz hogy "a filmek az igények szerint készülnek."
És akkor a kör be is zárul.
Az hiszem az utóbbi években egyre töb ember "retteg" attól hogy egy filmen gondolkodni kelljen...Mert akkor van esély hogy az ember magára ismer a filmben, és az a mai világban szinte elviselhetetlen.. Ezért "menekülnek" az emberek a látványvilágba, a valóságtól elrugaszkodott történetekbe..( a fikciós filmekbe..)

Elnézést hogy beleszóltam...:))
Én is várom a választ a tengerentúlról...!

Kedves Hules Endre!

Most hogy sikerült lezárni ezt a szerintem sehova nem vezető gyermeteg vitát, kérdeznélek valami egészen másról. Nem érzed-e azt, hogy az amerikai forgatókönyvírás erősen hanyatlóban van, és ha igen, mi ennek az oka. Ötlettelen, erőtlen sokszor kínosan következetlen, logikátlan filmek jönnek ki sorra egymás után. Mindent a képi világ ural. Mintha már abszolút lényegtelen lenne a sztori, minden a látványnak van alárendelve.

Sok sikert neked is, minden vállalkozáshoz. És ha a jövőben, bármiben segíthetek, fordulj hozzám bizalommal - akár a nyilvánosság kizárásával is.

Hát igen...ez jó...!!

"Csak azért támadtam meg a hirdetést, mert az utóbbi időben látványosan elszaporodtak nálunk a forgatókönyvíró tanfolyamok, ahol egy-két Syd Field kézikönyv elolvasását követően néhányan elkezdik osztani az észt, pénzt szednek be azért mert néhány szakkifejezést ismételgetnek mantraképp. Másfelől igaz, hogy nem kell feltétlenül forgatókönyvírónak lenni, hogy az ember tanítson.

...valahol itt van a lényeg nálunk...

Szerintem nem is forgatókönyvet írni nehéz, hanem jó (alap)történetet írni...
(Persze tudom, utána jól felépített jelenetekből megírni a forg. könyvet ugyanolyan nehéz...)
Alaptételként szokták hangoztatni hogy a treatment megírása sokszor fáradságosabb dolog mint maga forg. könyv

Akkor viszont a meghírdetés szövege félrevezető:" Hules Endre 15 éve dolgozik Hollywoodban, mint forgatókönyvíró és „script-doktor”. Jelenleg négy filmje van előkészületben.

Ez az összefoglaló nem azt hangsúlyozza, hogy az illető forgatókönyvírást tanít (saját kredited szerint két szemesztert a
Délkaliforniai Egyetemen), valamint script doktorként tevékeny (saját kreditedből ezt nem tudtam kihámozni), hanem hogy filmforgatókönyveket ír Hollywoodban. Ez utóbbira már egész jó kontroll lenne az IMDB. Egyébként a krtikádat készséggel elfogadom. Csak azért támadtam meg a hirdetést, mert az utóbbi időben látványosan elszaporodtak nálunk a forgatókönyvíró tanfolyamok, ahol egy-két Syd Field kézikönyv elolvasását követően néhányan elkezdik osztani az észt, pénzt szednek be azért mert néhány szakkifejezést ismételgetnek mantraképp. Másfelől igaz, hogy nem kell feltétlenül forgatókönyvírónak lenni, hogy az ember tanítson. Sok sikert a vállalkozásodhoz.

Tegezés, vagy magázás félre (maradjunk a tegezésnél), szeretném felhívni a figyelmedet, hogy a hirdetés egy tanfolyamra szólt. És nem én hirdettem meg, hanem a Zsámbéki fesztivál, amely természtesen utánanézett a szakmai kvalifikációmnak, és talán ez adta az alapot a film.hu számára, hogy leközölje. A leszólással pedig nem nekem ártasz, hiszen tanítási ambícióim Magyarországon meglehetősen korlátozottak, és több pénzt veszítek az ott-tartózkodással, mint amennyit keresnék egy tanfolyamon, hanem azoknak, akik esetleg hasznát vennék, és akiknek mellékesen odadobott néhány sorod kedvét szegte.

Ha feltárcsázod az imdb-n Hollywood két legendás script-doktorát Robert McKee-t és Sid Field-et (magam is az utóbbi osztályának tanításával kezdtem filmírói pályámat), nem sok írói kreditet találsz. Ugyanis ez egy másik szakma. Van átfedés, de nem feltétlenül. A filmdoktornak az a dolga, hogy mások meglevő forgatókönyveiben megtalálja a problémákat és megoldja azokat. Ezért megbecsülést, pénzt, és esetleg jó reputációt kap, de írói kreditet nem. Viszont nagyon tudja, hogy mitől döglik a légy és a forgatókönyv.

Az utolsó évek magyar filmjeit nézve megdöbbentett a forgatókönyvek minősége. A filmesek állandóan a pénz hiányáról panaszkodnak, de a folyamat egyik legolcsóbb részénél, a megírásnál buknak el, hiszen jó könyv nélkül nincs jó film. A tanfolyam megtartását azért vállaltam, hogy ezzel némileg hozzájáruljak a közgondolkodásban a forgatókönyvíró szakmájának meghatározásához, ha úgy tetszik méltóságához, és bemutathassam annak a különböző oldalait, kívánalmait és buktatóit. Nem ígértem, hogy bárkinek megírom a forgatókönyvét, vagy segítem eladni azt. Erre pedig igenis tökéletesen megfelelő a tapasztalatom (a világ legelismertebb iskoláiban tanítottam), még akkor is, ha ez az imdb-ből nem derül ki. Annak ugyanis más a célja.

De számomra a legelszomorítóbb az az alapállás, ami az eredeti leveledet megszülte, és ami az egész szakmának (talán halálos) betegsége. Az, hogy még mielőtt bármibe belekezdenénk, máris a kudarc okán és a bűnösök lefülelésén jár az eszünk. Nem jöttél el a tanfolyamra, nem kérdeztél tőlem okos, vagy ellenséges kérdéseket (bármire szívesen válaszolok, mint ez a levelezés is bizonyítja), hanem egy kézlegyintéssel elintéztél valamit, amiről fogalmad sem volt. Ne érts félre, én nem tartalak ezért se bűnösnek, se ellenségnek. A közönynél nincs rosszabb. Te legalább arra vetted a fáradtságot hogy, ha megalapozatlanul is, véleményt nyilvánítottál. Amit hiányolok, az a pozitív gondolkodás. Hogy ne dobjuk ki reflexszerűen a gyereket a fürdővízzel. Hogy ne a lebecsülés és az irigység legyen az első reakció. Hogy ne a betevésre, hanem az alkotásra való lehetőségeket lássuk meg. Hogy a megoldást keressük, ne a hibást.

Ennyi.

elnézést a tegezésért, elkerülte a figyelmem, hogy magázott.
k.