Janisch a megkettőzött fődíj védelmében

Kedves felebarátom az Úrban!

Nem ártana ha befigyelne Nálad egy kommunikáció szakos elemi képzés. Attól, mert Te nem válasz-jelleggel, általánosságban belenyomtad az éterbe, hogy nem méltó, hogy "egyesek" itt ezt meg azt mondanak, attól (mivel ezt én voltam aki írtam és nem más) kikövetkeztethető volt, hogy nekem szóltál/az én gondolataimat kritizáltad. De biztos én gondolom rosszul, csak nekem nem az alapképzés van meg.

Erre pedig méltóztattam visszakérdezni, válaszomat nem emlegetve potenciális nemi identitásodat, édesanyád foglalkozását, vagy bármilyen szalon-körökben méltatlannak ítélt tematikát. Ne haragudj meg rám, de ha az általánosságban nekem szóló soraidra feltett kérdések Nálad leverik a "személyeskedés" lécét, akkor igen alacsonyan lehet a toleranica-küszöböd, amit ezúton is sajnálok. Senki nem akart Téged bántani, Te mondtál valamit, én pedig megvédtem az álláspontomat, nem valami "általános kérdezővel, hanem Veled szemben. Én kérek elnézést! Esetleg kérheted, hogy moderáljanak ki!

De sokkal érdekesebb lenne, ha az érvekkel vitatkoznál, és nem a stílussal/mögötte lévő emberrel (copyright by screen). Rettenetesen sajnálom, ha megsértettelek. Pont annyira, mint amennyire érdekel...

De ha megteszed, hogy ctrlcctrlv-zed, ami bántja a lelked, esküszöm visszavonom, csak hogy a témára tudjunk koncentrálni. Közben Janisch Attilát továbbra is várják a közönségfilm-osztályon.

Személyeskedés nélkül nem megy?

Mellesleg a nézőszám, nyugodtan kimondhatjuk, nem hogy nem jó, de egyenesen SZAR mutató, egyrészt mert valóban nem tükrözi a film értékét (ugyanis az Apádra ütök valóban nem jobb film, mint a Taxidermia), és nálunk sajnos a film sikerét sem, mivel hülyére manipulálják a jegyárakkal, meg az ingyenvetítésekkel. Talán a bevétel objektívabb lenne. Vagy a bevétel/kiadás arány. Bár erre meg a művészek hördülnének fel. Pedig szerintem ha a művészmozikban egy jegy 3-szor annyiba kerülne, mint a Plázákban, AZ a közönség akkor is elmenne, mert őket EZ ÉRDEKLI. És ezért hajlandóak is fizetni, mert különben NINCS ALTERNATÍVÁJUK arra, hogy hogyan szórakozzanak (persze színház, meg olvasás, de abból indulok ki, hogy szeretik a művészfilmeket). De nem ez a megoldás. Bevétel/néző arány kéne talán, az már mércét jelentene. De ez a nézettség, ez hülyére manipulálható. És van egy olyan gyanúm, hogy ők ezt már akkor tudták, amikor ezt találták ki mértékegységnek...

Egy perces néma csönddel sajnáljuk Janisch Attilát, mert meg mertem kérdezni tőle, hogy mit tart még műsoron?

Egyébként maximálisan igazad lenne, de szerintem ennél tudna ő többet is, ha akarna. Persze az is lehet, hogy nem. Erről azonban nem hajlandó állást foglalni, mint láthatod. Herendi Gábor nyilatkozatának kiigazítására van ideje (az kibaszott fontos, kell az epilógus a világ rendjének helyreállásához), de itt nem teszi tiszteletét. Pedig a kérdés oda redukálódott (és ha elkerülte volna a figyelmedet, már többször eredménytelenül föltétetett), hogy áll-e módjában?

De ne én legyek már a geci (bár sokak szerint az vagyok, úgyhogy biztos én vagyok), mert megkérdezem, hogy akkor ki, ha ő nem? Te látsz erre választ. Akkor a másik oldal önismétlő frázisainak, és énnekem, mint főgecinek a nevében, hadd emlékezzek már meg arról, hogy mi NINCS. Lehet, hogy hanyatt kéne esnem attól, mert külön díjazzák a műfaji filmeket, csakhogy épp Janisch Úr mondta, hogy nincs mit. h2o - nem tudom értesz-e a házépítéshez, de Te a lakberendezéssel kezded építeni a házat? Akkor kicsit vonatkoztassunk már el attól, hogy én beszólok, vagy nem, és próbáljunk már arra koncentrálni, hogy van egy SOKAT-ISMÉTELT, és semmiben nem változó probléma, amelynek megoldásában Janisch Attila jobb eszköz lehetne mint én. A szerény próbálkozása dícséretes, de ez olyan, mintha megemelnék a benzint, de az E85 árát lejjebb vinnék. Szerinted ki a faszt érdekel? Hány ember kocsija megy E85-tel? Hány embernek lesz attól jobb, mert egy jobb esetben közepes közönségfilm kap egy díjat? A közönségnek jobb lesz? Esetleg az alkotóknak. És? Ettől az összes többi a mezőnyben még szar - addig, amíg a képzésre, az alapokra nem helyezünk hangsúlyt.

Szóval köszönöm méltató soraidat, de tanulj már meg egy kicsit a sorok között olvasni. Az ő sorai közt. A jószándék jele nem az, hogy nem szarok a ventillátorba, ha bekapcsoltam. Számomra ez az alap. Élni és élni hagyni. De nehogy azt hidd, hogy ez tartja műsoron a kérdést. Ha nem tudnád, attól van műsoron a kérdés, hogy azok a producerek, akiknek nem jut művészfilmes, akinek a nevére zsét kapnának, csak esetleg olyan, akit a közönség szeret, azok kiszorulnak a fazék mellől, és ők verik a balhét, mert nincs miből lopni. A zsánerfilm díj a fing a szélviharban kategória. Ha járna vele egy MMK-garancia egy következő filmre, akkor lenne rangja, és érdemes lenne érte versenyezni. De így?

És senki nem verte le! De ő mondta, hogy egyetért velem. Akkor gondoltam megkérdezem, hogy ez politikai egyetértés, vagy szándéknyilatkozat. A jelen állapot elég beszédes, bár még nem adtam fel a reményt.

De esetleg Te talán azt is megfogalmazod, hogy kik azok a más emberek, ha A) ilyeneket nem képeznek, B) ilyeneket nem engednek közel a tűzhöz.

Tehát akkor kin kérjem számon, hogy szar a rendszer, ha nem az abban/abból élőkon, kedves h2o?

a másik dolog pedig: nagyon inkorrekt, hogy itt egyesek elvitatják J.A. jószándékát. ha milliárdos vállalkozásai lennének, akkor talán több eszköze lenne a műfaji film megsegítésére. ez a díj, egy valóban szerény próbálkozás, vagy hozzájárulás a probléma tematizálására, amivel a kérdés óhatatlanul folyamatosan műsoron lesz. a megoldásokra pedig még sokat kell várni, de ha azokat a lépéseket is lekicsinyeljük, amik történnek, az sokkal károsabb, mint akár a másik oldal önismétlő frázisa. valóban szükség lenne konkrétabb megoldásokra, de ne azon verjük le a dolgot, aki tesz valamit az ügy érdekében. nem akarom a szerzői filmeseket védeni - noha magam is a szerzői filmeket kedvelem inkább - értékpreferenciák miatt; és bár mindenevő vagyok - de nem a szerzői filmeseken kell számon kérni, miket nem csinálnak, mert nem is tudnak teljes hittel és odaadással gondolkodni a porblémáról. itt más emberekre lenne szükség.

a nézőszám talán nem a legjobb mutató; erre kár hivatkozni. jó filmeket sem néznek meg az emberek... és a már másik topicban - amúgy jogosan dícsért - távol-keleti filmekért sem tódulnak százezrek a moziba.

Dumáljon félre, támogasson vagy ne támogasson, bírja rá Grunwalskyt vagy inkább ne, oktasson (inkább ne), írjon okosságokat (.....) csak ne csináljon még egy nevetséges nézőszámú filmet!

Kedves Attila!

Tudom, hogy mi nem beszélgetünk, de fel kell, hogy tegyem a kérdést: gondolt már arra, hogy nem a díjazással kellene kezdeni, a magyar műfaji film feltámasztását? Ugyanis azt kiválóan látja, hogy vakok közt a félszemű is király, és hogy ez nem verseny. Nincsenek versenyzők ugyanis.

Ismét felteszem tehát a kérdést: nem lehet, hogy forgatókönyvírói kerekasztalt, író-producer találkozót, és egyéb olyan dolgokat kellene rendezni (a díjra szánt pénzből), amelyek megalapozhatnak egy generációt, akiket lehet majd díjazni?

Abszolút igaza van, hogy hiány van szakemberekben, de ezt már hallottuk, és kurva unalmas ezt hallgatni, ahogy azt is, hogy nincs jó forgatókönyv. És történt bármi az MMK, a producerek, vagy az SZFE részéről, hogy ez változzon?

Kedves Attila! Nem rossz ötlet ez a műfaji filmes díj, csak nincs vele mit díjazni. Ha örökséget akar maga után hagyni, akkor el sem megy arra a megbeszélésre, hanem, azt az időt is arra fordítja, hogy végre legyen műfaji filmes oktatás, vagy tehetségkutatás Magyarországon. Kérem, hogy minden személyes ellentétünk ellenére tiszteljen meg engem, és mindenkit, aki hasonlóképp gondolkozik ebben az országban a kérdésről, egy tényleges állásfoglalással. Ne dumáljon félre. Mondja ki! Tud valamit tenni? Ha tud, mit? Ha nem, miért, és kihez kell fordulni? Gruwnalsky Ferenc már itthagyott minket a picsába, és ezzel kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt. Egyértelművé tette, hogy kár hozzáfordulni segítségért, mert NEM ÉRDEKLI, hogy mi lesz velünk. Önt viszont láthatóan érdekli a kérdés. Akkor hajlandó érdemben tenni is valamit, vagy csak zengzetes szólamokat hallunk továbbra is. Isten lássa a lelkem, nem fogok haragudni, ha azt mondja, hogy nem áll módjában segíteni. Vagy nem akar. Nem kell ugyanis segítenie. Ön egy rendező, aki esetleg tanít, de nem Öntől várjuk a megváltást. Csak akkor ne kelljen ezeket az okosságokat olvasni, hogy Ön mennyire támogat minket, mert a szóbeli támogatás kedves, de semmit nem segít. Ön jobb pozícióban van, mint mi, akik nem vagyunk semmilyenben. A semmi támogatása tehát jó ötlet, csak nem túl termékeny.

Kérem tehát, hogy ha valóban szívén viseli a magyar közönségfilm, vagy műfaji film sorsát, akkor most mondjon Á-t, vagy B-t. Mert én sem támogatom, hogy zsánerfilmes többségű zsűri értékelje a művészetet, ahogy fordítva is hülyeség (almát kutyával nem lehet összehasonlítani). De jelenleg arról beszélünk, hogy nincs mit értékelni kutya kategóriában. És ezt tényként elfogadni, kevés. ISmeri a mondást: Ha nem része a megoldásnak, része a problémának. Ha a dolog nem ennyire fekete-fehér, akkor most beszéljen egy kicsit arról, hogy mi és miért szürke?

Válaszát (KIFEJTŐ, RÉSZLETES, ŐSZINTE válaszát) tisztelettel várom (és sokan mások is, akik errefelé olvasgatnak). Miután tudjuk, hogy Ön szokott erre járni (sőt, egy-egy övön aluli ütés biztosan rábírná Grunwalsky Ferencet is, hogy megvédje a mundér becsületét, csak belefáradtam a vele való politizálásba, Önt azonban másként értékelem) a nem-nyilatkozása sokkal kellemetlenebb lenne soraim fényében, hiszen az megkérdőjelezné a cikkben olvasható összes állításának hitelességét és őszinteségét. És nekem nem ez a célom, hanem az, hogy színvonalas műfaji filmek készüljenek (tök mindegy ki csinálja azokat) üres kifogások helyett. További kellemes hetet kíván:


Charlie Chan (és sorstársai)