A Presszó 10 évvel később: sorozat és film
Színészek, nem sztárok
(Fotó: Valuska Gábor)
A Magyar Televízió rákospalotai stúdiójában milliméterre pontosan rekonstruálták a Presszó első részének Munkácsy Mihály utcai presszóját, és az utcakép minden egyes részletét. Az alkotók ebben a környezetben adtak sajtótájékoztatót, és amíg a fotósok és újságírók hada próbálta kerülgetni egymást a szűk térben – nem hiába, egy presszó mégiscsak az intim beszélgetések színhelye -, egy képkeretbe foglalt plazma tévén a főbb szereplők mesélték el, miért is jó ez a hely. Pusztay András, az M1 programigazgatója egy kis derültség mellett megjegyzi: „Azért szeretem a Presszót, mert ilyen jól elférünk benne.”
Az volt a feltételem, hogy csak színészekkel csinálhatjuk meg (Fotó: Valuska Gábor) |
Az 1998-ban készült első rész a Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb első filmes, illetve a legjobb forgatókönyv díját. Az alkotás három barátnő életét követi nyomon, akiknek törzshelyük a kávézó, és mindhárman ugyanabba a férfiba szerelemesek. A film tragédiával végződik, ám a rendező elmondása szerint a folytatásban kiderül, hogy ennyi idő után sem tanulunk kudarcainkból, történeteinkből.
A programigazgató kiemelte, fontosnak tartja, hogy készüljenek dramatikus művek a televízióban, és szeretnének vele minél nagyobb nézőszámot elérni. Ennek érdekében a sorozatot főműsoridőben vetíti majd az állami televízió. Továbbá hozzátette, hogy nem csupán a hírhedt tizennyolctól negyvennyolc éves korig tartó célcsoportot kívánják megérinteni, a fiatalabb és idősebb nézőkre is gondoltak a történet megalkotásában.
Munkácsy Mihály utcai presszó - az MTV rákospalotai stúdiójában (Fotó: Valuska Gábor) |
Sas Tamás a filmhu-nak elmondta, hogy a közel 130 szereplőt megformáló művészek egytől egyig kitűnő színészek. „Az volt a feltételem, hogy csak színészekkel csinálhatjuk meg. Itt az egy négyzetméterre jutó Jászai Mari-díj, Kossuth-díj és Nemzet színésze nagyon sok. Az is kikötés volt, hogy nem lesznek benne „celebek”, és „sztárok”, minden szerepet színészek alakítanak.” – árulta el lapunknak a rendező.
A mostani alkotásban visszaköszönnek a régi szereplők. A három fő karakter közül a Borit alakító Fullajtár Andreát, és az Annát játszó Söptei Andreát viszontláthatják a nézők, azonban Dóri szerepében – akit annak idején Kecskés Karina játszott, most azonban nem tudott részt venni a felvételeken -, a Szerelemtől sújtva című alkotásból is ismert Kovács Patrícia jelenik meg.
A főbb szereplők mesélték el, miért is jó ez a hely |
A régi csábító, Stohl András, a presszó tulajdonosa, Máté Gábor, illetve Benedek Miklós, és Szacsvay László is visszatérnek a történetbe. Az új karakterek megformálására valóban színészóriásokat kértek fel az alkotók, közöttük színészgenerációk egész sora szerepel, többek között Bán János, Haumann Péter, Haumann Máté, Haumann Petra, Hernádi Judit, Hevér Gábor, Horváth Lili, Kautzky Armand, Kerekes József, Kolovratnik Krisztián, Kováts Adél, Nagy-Kálózy Eszter, Nemcsák Károly, Rudolf Péter, Stefanovics Angéla, Szacsvay László, Szarvas József, Szávai Viktória, Tordai Teri, Tordy Géza, Törőcsik Mari.
A közel hatszáz oldalas forgatókönyvet Csikesz Judit dramaturg vezetésével, tíz forgatókönyvíró írta, akik között olyan neves írók is feltűnnek, mint Darvasi László, Forgács András, Egressy Zoltán, vagy Bacher Iván.
A hatszáz oldalas forgatókönyvet tíz író készítette (Fotó: Valuska Gábor) |
A tíz évvel ezelőtt készült alkotás egyik különlegessége az volt, hogy néhány kivételtől eltekintve egy kameraállásból kísérjük végig az eseményeket. Kérdésünkre, hogy ezt a koncepciót folytatják-e most is, Sas Tamás elmondta, hogy a sorozatban kicsit bővítették a látószöget, itt két szemszögből kukkanthatunk be a presszóba. „Ott az volt a nézőknek az érzése, mintha egy rezzenéstelen szempár figyelné végig a történetet. Most ugyanaz a rezzenéstelen szempár van, csak két helyről nézi a történetet.”- tette hozzá a rendező. Erre azért volt szűkség, mert a sorozatban több szálon futnak az események. A képekért Miklauzic Bence felelős.
Lapunknak a rendező elárulta, hogy a Presszó folytatásának ötlete, már az első rész befejezésekor felmerült benne, hiszen úgy gondolta, hogy érdekes lenne a három nő történetébe későbbi időpontban is „becsatlakozni”. Szerencsére a Magyar Televízió első pillanattól a sorozat elkészítése mellett állt.
Nem tanulunk kudarcainkból, történeteinkből (Fotó: MTV) |
A televíziós és a mozi változat hasonló eseményeket mutat be, azonban amíg a sorozat egyszerre sok szálon fut, a nagyjátékfilm elsősorban a három – már a tíz évvel ezelőtti változatban megismert – nő, illetve a Stohl András alakította csábító történetére koncentrál.
További érdekessége az alkotásnak, hogy a magyar filmgyártás első HD technikára forgatott filmje, a teljes sorozatot HD-ben forgatták, Sony F23-as kamerával, amely különlegesen jó, a mozifilmet megközelítő vizuális minőséget produkál.
A három nő és a csábító története (Fotó: MTV) |
Az alkotók tervei szerint a sorozat levetítése előtt a Magyar Televízió műsorára tűzi a Presszót, annak érdekében, hogy azok is könnyen becsatlakozhassanak a történetbe, akik nem látták az 1998-ban készült első részt. A sorozatot szeptember 24-étől decemberig láthatják a nézők, majd az epizódok végén a film moziváltozatát a filmszínházakban is bemutatják.