"Az Iszka román filmként nyert volna"

Tisztelt Grunwalsky Úr!

Nyilván elfoglalt ember, így nem is vártuk/vártam, hogy egy perc múlva érkezik válasz, de így is köszönöm, hogy szakított ránk/a témára időt.
Válasza ugyanakkor igencsak hézagos, kérem tehát, hogy a jövő hétre ígért interjújában ne feledkezzen meg arról, hogy kitérjen a kérdésre. Szerintem ez az egyik legfontosabb alapkövetelménye annak, hogy valóban jóminőségű és ízléses közönségfilmek készüljenek (a másik lenne a rendező, ám őket még lehet csapatmunkában komepnzálni/kiegészíteni azt hiszem) - a forgatókönyv.
Bátran állíthatom azonban, hogy az Ön által említett fórumok, pályázatok és fejlesztési ösztönzések semmit, vagy gyakorlatilag semmit sem változtattak az én és sorstársaim helyzetén. Azt hiszem mondhatom néhány ember nevében, hogy mi nem meggazdagodni szeretnénk ezen a pályán, ugyanakkor az APEH és egyéb szolgáltató-szervek nem kíváncsiak a lelkesedésünkre. Az tehát, hogy a munkánkat honorálják elkerülhetetlen lenne. Erre a producerek nem hajlandóak, mert mérhetetlenül mohók (tiszt. a kiv., ha van ilyen). Ugyanakkor ha az MMK eleve úgy írja ki a pályázatot, hogy megköt olyan dolgokat, amelyek akadályozzák az elkenést és baráti osztogatást a producerektől lefelé, az talán kezelhetné ezt a helyzetet.
Ez azonban csak a probléma egyik fele. A másik az, hogy hiába fizetnek ki, ha a rendező képtelen megrendezni, és leforgatni azt, amit leírtam. Ezt persze még Önöknek is igen nehéz kontrollálni, és egyéb kérdéseket vet fel - konkretizáljuk tehát inkább a problémát arra az esetre, amikor kikérik, majd TELJES MÉRTÉKBEN ignorálják a dramaturg/forgatókönyvíró véleményét. Önöknek benyújthatnak egy számlát, a kötelességüket letudták, ők pedig hajtogatják tovább a saját ízléstelen és primitív ötleteiket, aztán meg mindenkire mutogatnak, amikor a mozi beborul. Úgy gondolom, hogy ezt sem ártana elkezdeni szankcionálni - szakértő vélemények kikérése ugyanis már egy project elkezdése előtt meghatározhatja a potenciális sikert. Önök, mint MMK pedig ugyanúgy kikérhetik ezeket a véleményeket (szigorúan többet, mert egy ember mondhat hülyeséget, 2 egymásnak ellent, de 3-nál azért lesz valami egyezés), mint az egyedi producer, és azután számon kérhetik, ha a producer ezeket figyelmen kívül hagyta, és a film még meg is bukott.
Tisztelt Grunwalsky Úr! Én tudom, hogy amikről beszélek, az nem egyszerű dolog, meg nem feltétlenül ez a dolgok rendje. De Önnek is be kell látnia, hogy az utóbbi időben, a javuló tendencia ellenére és bizonyos nézőszámok ellenére is, minőségileg kifogásolható filmek készültek. Az, hogy valamit hányan néznek, azt Győzike óta tudjuk, hogy nem mérvadó (nagy számokból visszabontva - a kis számoknak általában konkrét oka van, és ilyenkor szokás ujjakkal mutogatni, felelősségvállalás helyett). Az viszont mutató, hogy a közönségfilmjeink nagy százaléka eladhatatlan a külföld felé, és nem csupán a nyelvi akadályok miatt, hanem azért is, mert tartalmilag és kivitelezésileg FEL SEM VESZIK A VERSENYT egy ZS-kategóriás amerikai videofilmmel. Ez pedig nem (csak) pénz kérdése. A minőség nem egy befolyásolhatatlan és elvárhatatlan tényező. Ezt a minőséget viszont a közönségfilmek esetében NEM azok az emberek fogják prezentálni, akik az elmúlt 40 évben az SZFE-n végigülték az X évüket, hanem azok, akik a szakmát külföldön vagy autodidakta módon elsajátították és EZT A "MŰFAJT" SZERETIK. Kérem tehát, hogy biztosítson nekik (nekünk) lehetőséget, de ne holmi pályázatok, meg fejlesztési ösztönzések formájában. Semmi értelme ugyanis könyveket írogatni, amelyek utána valahol a fiókban végzik, a fejlesztési pénzek pedig soha nem ott kötnek ki, ahol szükség van rájuk. Gyakoroljon nyomást a producerekre közvetve vagy közvetlenül, hogy fektessenek többet forgatókönyvfejlesztésbe és írásba és javításba - és ellenőrizze, hogy ezt ne haveri alapon tegyék, illetve, hogy egyáltalán megtegyék (ez Magyarország, itt évente nem tízezer könyvet kell átolvasni, pláne nem az MMK-nak, ahova már csak a "legesélyesebbek", "legszándékoltabbak" jutnak el. Nagy számokkal takarózni tehát hazugság lenne - de még a kis számok sem jelentenek olyan akadályt, amelyet egy szúrópróba-szerű ellenőrzés ne hághatna át).
Én sajnos nem ismerek olyat, hogy "de mégis". Csak olyat ismerek, hogy "szarnak bele". Mert megtehetik. Azért mert nincsenek szakcionálva. Visszafizetni nem kell, a könyvek minősége pedig nem kizáró ok ahhoz, hogy ne kapjanak támogatást. És mindenki egyetért abban, hogy az MMK támogatása nélkül nem tud film készülni. Ha a Pannon GSM beleugathat, hogy milyen hosszan tolják az arcunkba a logojukat, akkor ugye nem akarja azt mondani, hogy Önök nem szólhatnak bele, hogy egy könyv leforoghat-e vagy sem, mert Önök megfelelő színvonalúnak találják. Akkor itt az ideje, hogy történjen is valami. Évek óta hallgatjuk azt, hogy de jó lenne ha. Nem szeretnék nagyképűnek hangzani, de egyetlen szavába kerülne, és 10 embert rántanék össze, akik az Önökhöz beérkezett közönségfilm pályázatokat átolvasva szakértői szempontok alapján véleményeznék azokat, csak ne kelljen több szar filmet megnézniük, vagy egyértelműen rámutathassanak arra, hogy a szar film kinek a hibája volt. És hogy ne kelljen többet ezt a széttárt karú tehetetlenséget nézni. Ezt nyugodtan veheti ajánlatnak Grunwalsky Úr. Lehet, hogy szánalmasan hangzik, lehet, hogy egyeseknek nem fog tetszeni, de én részemről belefáradtam abba, hogy kiskapukat keressek, és próbálgassak besurranni. ÚGyhogy most nyíltan Önnek szegezem a kérdést - ha megígérjük, hogy ingyen (vagy az Ön által méltónak és kigazdálkodhatónak ítélt díjazás ellenében) segítünk Önnek rendbehozni a magyar közönségfilmet, akkor elhajt minket, vagy elfogadja az együttműködést, és bebizonyítja, hogy a szólamok mögött valóban ott a szándék a minőségre. Ha őszinte akarok lenni, akkor mondhatom úgy is: ha a vállalásomat bebukom/bebukjuk, akkor sem tehetünk több kárt a magyar filmben, mint amennyi az elmúlt években előfordult - méghozzá kemény pénzekért. A labda tehát innentől az Ön térfelén van. Kérem, hogy az ominózus riportig döntse el, hogy igényt tart-e a segítségre, amely mindannyiunk, de leginkább a közönség érdekét szolgálná. Bárhogy is döntsön azonban (melyet remélem indoklás fog kísérni, hogy senkinek ne sérüljön az egoja, s szakmán belül, se szakmán kívül), az tisztázni fogja, hogy Ön merre és mennyire áll az "és mégis"-től, amelyet a kritikus hallomásból sem ismer, a néző még kevésbé, a világ közönségfilmekre specializálódott (és így általában pénzcentrikus) filmkészítése pedig egyáltalán nem. Válaszát várva, a legmélyebb tisztelettel:


Charlie Chan (és azt hiszem mindazok, akik szeretnének minőségi magyar közönségfilmeket látni, és csinálni)

Sajnos csak most jutottam hozzá, hogy írjak.
T. Charlie Ch úr
1. Igaza van. Az egyik legnagyobb probléma, a hogy forgatókönyvek színvonala emelkedjen. Mindenki szeretné, mindenkinek ezer ötlete van, és mégis..
2. Többször beszéltem a Filmhun is erről, mivel, milyen támogatásokkal, fórumokkal, pályázatokkal, fejlesztési ösztönzéssel próbálunk segíteni. Nem szeretnék magamra hivatkozni, de nézzék meg ezeket a Filmhu anyagokat, sok kérdésére van benne válasz.
3. A múlt héten mindennap szakmai napok voltak a Filmművész Szövetségben, amelyekről a Filmhu rendszeresen tudósított. Érdemes komolyan venni az elhangzottakat. Rengeteg kérdés, rengeteg javaslat.
4. A jövő héten készül egy nagy riport, abban bővebben és részletesen szeretnék válaszolni azokra, amiket felvetett.
5. Demilyen ügynök úrnak/úrnőnek üzenem: nem vagyok és nem leszek hatalmi mániás soha. (Elég sok van ilyen a közéletben, nem hasonlítunk egymásra.) + maszatolás helyet konkrétan mondja meg, miben nem teljesítjük (és nem egyesszámban "teljesítem", ez hülyeség) a Filmtörvényben előírtakat?
Üdv Grunwalsky Ferenc

Valszeg nem jól fogalmaztam a stílus szó emlegetésével, sőt biztos. Nem a szófordulataidat bírom, hanem azt, amit mondasz.
Röhögni nem itt szoktam, pedig néha lenne min.
Csókoltatom a plüssöket. :)