Box Office: Nem jó filmnek való vidék

The great depression

Hétágra sütő a nap, ideges piacok, robajjal beomló BUX-index, fejüket fogó brókerek, a Nagy Depresszió (oké, gazdasági világválság) történetét elemző háziasszonyok, vadonatúj tévéműsorok - minden adott egy jó kis mozikrachhoz. Innen nézve parádés hetet zártak a budapesti mozik, örvendetes, hogy az első 20 legnépszerűbb filmet 50 656 néző követte figyelemmel. Amúgy viszont elkeserítően kevés.

Ha közelebb hajolunk a képhez, azért már a kis részleteket is ki tudjuk bogarászni. És érdekes az összkép: a lista alja alatt, valahol a szamizdatok között két érdekes, a kritikusokhoz talán legközelebb álló film tanyázik. A 25. Ajánlatnál egy hellyel lejjebb áll a Joy Division és énekese, Ian Curtis történetét feldolgozó-kissé unalmasan felmondó Control. Szerintem Anton Corbijn-művet ilyen kevesen még nem láttak: a 351 néző azért is érdekes, mert a sajtónak rendezett vetítésen ennek a számnak a 20%-a megjelent - ez az az eset, amikor az újságírók egymásnak írják a cikkeiket. De ne kajánkodjunk, tegyük a szívünkre a kezünket, és feleljünk őszintén: a nagy gazdasági válság idején kinek van kedve egy Privát Depresszió történetét két órán keresztül végigkövetni? Még ha Corbijn esztétizált képei annak a paradoxonnak adják is a példázatát, amit Bono, a U2 énekese fogalmazott meg a Joy Divisionnel kapcsolatban: hogy ez a nagyon negatív, lehangoló, fáradt, depis zene valahogy mégis pozitív, életigenlő, meleg.

Nem mozijegyért állnak sorba (1935, munkanélküliek tüntetnek)

Az Ajánlat pedig az a film, amit a western újraértelmezésével ébredő filmes szakírótársadalom pontos, szabatos, részletgazdag bekezdésekben énekel meg, és máshol, ahol a műfaji filmek nagyobb becsben vannak (a nézők és az alkotók oldaláról egyaránt), még sikeresek is. Na, ez a réteg itthon vékonka - ahogy a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford, vagy a Vénnek való vidék sem lett sláger, úgy a Nick Cave-házirendező John Hillcoat által összeütött a Sundance-kedvenc Ajánlat is mintegy 396 nézőt érdekelt. Persze a magyar prérin különb dolgok is történülnek, mint holmi családon belüli aljas vérbosszúzsarolás, hangozzék mindez bármilyen furcsán is.

Haladjunk akkor öles léptekkel a 20-as listán immáron! 19. a Dan és szerelem, amely öt hete tartja a frontot - 609 heti és 14 464 össznézője nem túl érdekes, tán csak Juliette Binoche miatt gondoltam megemlíteni ezt a sablonosocska filmet. Korántsem sablonos A sötét lovag, de a denevérek és a bűnfilm hazai megítélése igen alacsony, ezért 712 nézővel, a 17. helyen zárt Christopher Nolan filmje, Heath Ledger legjobb alakítása, össznézőszámban pedig 138 346-nál tart. Ez a film az, amely Amerikában, Gotham Cityben 526,690,914 dollárt trükközött össze (minden bizonnyal másodlagos hitelpiaci forrásokból), itthon ez a szám 1,341,938. Ami nagyaszerű eredménynek számít Nigériához képest, ott épphogy túllépte a bevétel az 50 000 dollárt. 

Töretlenül tör előre A hullám, a héten is hozott 1107 nézőt, már 3914-nél tart, 13. hely - a bennünk lakó radikális elővarázslását meg lehet nézni persze elrettentés- és igazolásképpen is. A 11. helyen gyün egy premierfilm, a Zuhanás - A sejt című pszichedeliko-álomhorror, aminek Jennifer Lopez egyik legjobb alakítását köszönheti, rendezője, Tarsem Singh, akinek a Losing My Religion című R.E.M.-klipet is köszönhetjük, s aki megint elmerül a Látványban, nos, az 1829 nézője nem tűnik rossz eredménynek, igaz, a film Spike Jonze (speciel neki a Beastie Boys Sabotage-áért hálálkodhatunk) és David Fincher nevével próbálja magát eladni, ehhez képest azért Singh megreked a vizualitás egy kétségkívül festői, de öncélúbb szintjén - nem tudja elérni kortársai minőségét.
 

E heti győztesünk, a Kegyenc fegyenc és az ő humora

A hatodik helyen érkezik A nyomozó. Gigor Attila filmje 2775 nézővel folytatja a menetelését, s ez (illetve a múlt heti, remek kezdés) egy nyilatkozatot is szült a készítők részéről. Ahogy mi is írtuk, ők is megjegyzik, A nyomozó "napjaink legjobban induló hazai filmjévé vált" - persze a napjainkon az utóbbi fél évet kell érteni, hisz 2008 áprilisában a Sípos József-féle Eszter hagyatéka 5319 nézővel indult (és félve, halkan jegyzem meg, hogy A kis Vuk is 4882 nézővel indult ugyanekkor, persze azért abban van különbség, hogy ezt a számot 25 (A kis Vuk) vagy 12 (A nyomozó) kópiával éri el az ember). Akárhogy is, ismét egy sikeres magyar film, s kívánunk neki olyan közönségsorsot, mint az Eszter hagyatékának, amely bőven túljutott a 25 ezres határon.

Következő 100 ezres-várományosunk A trópusi vihar, szerintem a jövő héten meglesz a hat számjegy, ha azt vesszük, hogy a heti kontingens 3 737 nézőből állt össze (6. hely), összeségében pedig 96 978 néző sikeredett Ben Stilleréknek. Breaking News! A Mamma Mia! csak a negyedik (4446 nézővel)! Hát ez tényleg krízis...

És akkor jöjjenek a felsőháziak, a dobogó felső, felsőbb és legfelső fokain állók! Mintha csak összebeszéltek volna, a közönség direkt rossz filmekre ült be (nem azért, de amikor a pénzügyi elemzők a nyáron lebeszéltek mindenkit az euróvásárlásról - én sem bíznék a hivatalos megmondóemberekben). Itt van pl. a harmadik, Fred Wolf-féle A házinyuszi - 6 365 nézője majdnem elég lett a második helyre is (jó, a Playboy-univerzum patinás bája még elcsábít pár legényt). Ahol csak 164 nézővel előzte meg a Sasszem, Shia LeBeouf érzékeny belépője a Marlonbrando-képzőbe. És az első hely! 8301 nézővel (no, azért elég rég volt, hogy a tízezres határon innen lehetett első helyre kerülni) egy nem túl invenciózus komikus, Rob Schneider nem túl invenciózus filmje, a Kegyenc fegyenc (végre a magyar cím kifejez valamit a mű alapvető bornírtságából), David Carradine-nal, záróizom- (és nem rekeszizom)humorral.

Jó, amikor 2700 000 000 000 dollár kiesik a rendszerből, én sem a Sátántangót nézném. Hanem a híreket.