Három magyar az idei CineLinken

Nők és kecskepásztorok

A szarajevói filmfesztivál projektfejlesztési projektje, a CineLink idén ismét több magyar filmtervet, forgatókönyvet is érdemesnek talált a beválogatásra. Az európa délkeleti régiójára koncentráló, koprodukciókat támogató CineLink 14 ország több, mint 70 jelentkezője közül válogatta ki az idei mezőnyt alkotó 19-et "a történetek ereje, az alkotók művészi képességei és a projektek együttes nemzetközi forgalmazási és finanszírozási potenciálja alapján". A jelentkezők száma évről évre nő, a kiválasztottak pedig két szekcióba kerülnek, 12 a Cinelink, 7 pedig a Cinelink+ válogatásba.

Jelenleg zajlik Szarajevóban az a projektfejlesztő workshop, amelyen az érintett projektek alkotói és producerei vesznek részt. Ezen a Binger Film Lab szervezésében és együttműködésében projektenként egy-egy konzultánssal dolgoznak az írók, illetve nemzetközi produkciós szakemberekkel a producerek.  A 7 Cinelink+ projekt pedig egyenesen az augusztusban tartandó koprodukciós filmpiacon lesz bemutatva.

A hét filmből egy az idén elsőként induló CineLink Guest kezdeményezés kedvezményezettje lesz. Ennek keretén belül belép a társaságba egy kívülről, nem Délkelet-Európából érkező (de hasonló gazdasági és művészi szinten álló) arra érdemes projekt is, hogy bemutatkozhasson a CineLink Marketen.

 

Nemes-Jeles László kisjátékfilmje, a The Counterpart

A filmtervek három díjért versengenek, melyeket a francia CNC (értéke 10000 euró), a Göteborg Film Fund (10000 euró) és az Arte France (6000 euró) ajánlott fel. Az anyagi és a díjak eszmei, imázs-erősítő értéke mellett a nyertesek az utómunkálataik támogatására is nyernek egy-egy 2500 eurós hozzájárulást a Synchro Film és a Video Vienna jóvoltából.

A CineLink válogatásba az idén három magyar projekt is bekerült: Else (írók: Nemes Jeles László, Clara Royer, Várkonyi Tímea, rendező: Nemes Jeles László), Liza, a rókatündér (író: Hegedűs Bálint, Ujj Mészáros Károly, rendező: Ujj Mészáros Károly), Heat (író-rendező: Schwechtje Mihály).

Az Else-ről Havas Ágnes, a film producere beszélt. A történet az 1910-es években játszódik az Osztrák-Magyar Monarchia egy kisvárosában, és a címszereplő fiatal nő személyes drámáját, belső utazását beszéli el egy olyan korban, amely már előrevetíti a XX. század legembertelenebb időszakát. Ez lesz Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Türelem és a Counterpart című kisjátékfilmek után.

Az Else a Berlinálén már részt vett a Collegium Hungaricum által szervezett Last Minute Pitchingen, majd a koprodukciós marketen is, és kiderült, német részről vannak érdeklődők. A CineLinken a tavaly már Török Ferenccel és Kenyeres Bálinttal is együtt dolgozó Franz Rodenkirchen mellett Martin Roberts és Miroslav Manbic segít, konzultál az alkotókkal. Az Else tervezett költségvetése 1,6 millió euró, a film a Playtime Kft. produkciójában készül, a magyar koprodukciós partner a Proton Cinema, illetve Petrányi Viktória koproducer.

 

Schwechtje Mihály: Hideg berek

A Liza, a rókatündér, Ujj Mészáros Károly filmje egy "sírós-nevetős" vígjáték, amely megpróbál több szinten szórakoztatni, igazi többfedelű film lesz. A történet egy budapesti ápolónő párválasztási viszontagságait járja körül, s a címbéli rókatündér egy japán mitológiai fogalmat takar. A keleti, kínai-japán mitológiában a rókatündérek (japánul kicune) gonosz női démonok, akik csinosak, megszállják a férfiakat, aztán sakkban tartják, kényük-kedvük szerint játszadoznak velük, akár meg is ölik őket - egyik híresebb egyedük kővé vált maradványai ma is láthatóak Japánban.

Bár a filmnek további japán vonatkozásai is vannak, és Budapesten játszódik, nem csak a japán-magyar közönségnek szól majd. Ujj Mészáros a film formanyelvi-stiláris kérdéseit egy kisfilmen, az MMKA által frissen támogatásban részesített A látogató-ban akarja kikísérletezni, mely, bár  főszereplője és fő karaktere a két filmnek ugyanaz lesz, Balsai Móni (lsd. a leadképen), egy teljesen más történet mesél el. A Liza, a rókatündér stílusában skandináv hatásokat mutat, Anders Thomas Jensen filmjeihez lehetne Ujj Mészáros szerint hasonlítani - sok halál, sok humor.

A forgatókönyv a sokadik változatnál tart, de a rendező nem zárja ki, hogy egy Rodenkirchen-féle alapos konzultáció után jelentősen megváltozik, a társforgatókönyvíró  Hegedüs Bálinttal együtt ugyanis nyitottak minden új és jó ötletre. A film Berlinben és Cannes-ban is pitchelt, és az átlagosnál nagyobb költségvetésből, mai állás szerint 2 millió euró körüli összegből készülne - nem elképzelhetetlen egy nevesebb külföldi színész részvétele a produkcióban.

 

Ujj Mészáros Károly Alena utazása című kisfilmjének plakátja

Schwechtje Mihály Heat (Hőség) című forgatókönyve 2005-ben kezdte karrierjét, amikor megnyerte a Hartley-Merrill Pályázat magyarországi fordulóját. A rendező azóta produkciós cégre (Új Budapest Filmstúdió) és producerre talált Kántor László személyében, aki a Cinelinkre is elkísérte Schwechtje Mihályt. A Cinelink fórumai után újabb fejlesztés vár a forgatókönyvre, hiszen beváloggatták a holland Binger Filmlab 5 hónapos forgatókönyv-fejlesztő programjába, amely szeptemberben indul.

A Heat egy kelet-európai és nem éppen optimista történet egy botcsinálta kecskepásztorról, aki kollégájával megpróbálja átvágni főnökét, de lebukik. A két férfi ezért a velük dolgozó tizenéves fiút okolja, és a főszereplő, Józsi forralja a bosszút. A Tisza áradásakor a fiút és öccsét elsodorja a folyó - Józsi a kisebbet kimenti, a fiút veszni hagyja. Miután nincs szemtanú, Józsi a falu hősévé válik. Dióhéjban így hangzik a Heat története, de a rendező elmondása szerint ennél bonyolultabb a sztori és a szerkezete is csavaros. A filmhez egyelőre még nincs anyagi forrás, az biztos, hogy az alkotók koprodukcióban gondolkodnak.

A Cinelink első projektfejlesztő műhelye a héten zajlik, a nagy megmérettetés, verseny pedig a Szarajevói Filmfesztiválon augusztus 12 és 20 között.