Lovasi a KVB-film főszerepében

Nyári sztornó, Pécsi szál

Sztornó és a Borz

Csendes, ülős Jancsó, Lovasi és Pepe a Lámpásban

Egy hónappal ezelőtt Pálos György még nem nyilatkozott filmjük szereplőgárdájáról, most azonban már lehet tudni: a film főhősét a "nemzedéki dalnok" Lovasi András alakítja majd. A próbafelvételek során kiderült ugyanis, hogy Lovasira csaknem tökéletesen ráillik a szerep.

"Lovasi, habár nem színész, nagyon karizmatikus figura", meséli Czabán György, a film producere. Hamlet vagy Lear király szerepét nem biztos hogy rábízná, de a Nyári sztornó főszerepére több hivatásos színésznél alkalmasabbnak bizonyult. Tartottak olvasópróbákat is, ahol Lovasi szintén jól tudott együttműködni a partnereivel.

Amikor Pálos elkezdte megírni a film forgatókönyvét, még nem gondolt Lovasira. Mióta azonban felmerült, mint lehetséges főhős, a KVB belemerült a Kispál-dalok világába, ahol sok közös motívumot találtak a saját történetükhöz. Így például a szorongás és a gyónás képei egyaránt jellemzőek a dalokra és a filmre is. Az is felmerült, hogy bizonyos dalszövegeket beépítenének a filmbéli dialógusokba, de semmiképpen sem túl direkt formában.

Eredeti Kispál-dalok persze nem szerepelhetnek a Sztornóban, hiszen ellentétben a Jancsó-filmekkel, itt Lovasi nem önmagát játssza. Ugyanakkor az egyik dal sanzonos, tangóharmonikára írt változtatát a tervek szerint Csákányi Eszter előadásában hallhatjuk majd a film alatt.  

Pécs, a filmváros

A forgatás augusztus 1-jén kezdődik, és teljes egészében Pécsett és környékén zajlik majd. A KVB ugyanis szakítani kíván a magyar film Budapest centrikus szemléletével, de emellett Pécs adottságai is kiválóak a forgatáshoz.

Pécs komoly ambícióval rendelkezik, hogy filmváros legyen, mondja Czabán György. Annál is inkább, mivel régen itt tartották a Játékfilm Szemléket, a jövőben pedig nemzetközi filmfesztivált szeretnének rendezni. Minden évben itt tartják az Országos Színházi Találkozót, a POSZT-ot is.

Emellett a város szeretne kialakítani egy filmgyártó-bázist. Ennek még az elején járnak, de egy filmalapot már létrehoztak erre a célra, és a jövőben technikai park kialakítására is jó esély mutatkozik. A városban és környékén változatos helyszínek állnak rendelkezésre: van tó, hegy, völgy, lakótelep, ipari létesítmények.

A Nyári sztornót a város nem közvetlenül anyagilag támogatja, erre ugyanis nem lenne pénz, de ingyen biztosítják a rendőri felügyeletet, valamint az olyan helyszíneket, mint a kórház vagy a börtön. Ezzel mintegy 15 millió Ft-os terhet vesznek le a produkció válláról.
 
Lélektani thriller, kelet-európai összeomlás

A bukott angyalok etetése Lovasi András a Csinibabában (1997)

A film főhőse egy 30-as éveinek végén járó értelmiségi, az ő pokoljárását követi nyomon a Sztornó. „Amikor mindez megtörtént, harmincas éveimnek közepén jártam. Történelmet tanítottam egy budapesti gimnáziumban, feleségemmel és a két gyerekkel éltünk két és félszobás lakótelepi lakásunkban. Erősnek gondoltam magam, tele tervvel, ambícióval. Úgy éreztem, végre egyenesbe jön az életem. Azonban minden másként alakult. Nem utolsó sorban azért, mert kibírhatatlanul meleg volt a lakásban. Nem csoda. A tizediken laktunk, egy panelházban. Ráadásul levelet kaptam az adóhivataltól.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik a főszereplő visszaemlékezése.

A Sztornót, fekete humorba mártott meséléstechnikájának köszönhetően, elsősorban lélektani thrillerként határozzák meg az alkotók. Az 1940-50-es évek film noir műfaját igyekeznek feleleveníteni, amit reményeik szerint éppúgy izgalmasnak találnak majd az intellektuális filmbarátok, mint a szélesebb, szórakozni vágyó közönség.

"A történet egy dramaturgiailag ritkán alkalmazott kihívással kíván megbirkózni: a főhőst szinte egyetlen percre sem engedjük eltávolodni tőlünk, vele együtt éljük át zuhanását és talpra állását. Ez annyit jelent, hogy noha „kívülről” láttatjuk az eseményeket, azaz nem szubjektív kamerán keresztül, mégis csakis a főhős nézőpontján keresztül érzékeljük a külvilágot", olvasható a film szinopszisában.

A KVB és az édes élet

Lovasi mellett ismert színészek (Tóth Ildikó, Hollósi Frigyes, Lázár Kati, Láng Annamária, Tilo Werner, Kovács Patricia, Dózsa Erzsi, Gyabronka József) és "autentikus arcok" (Petróczy Sándor, Bojtár B. Endre) is felbukkanak a filmben. Az MMK, az NKÖM, Pécs Önkormányzata, a MAFILM és a Kodak által támogatott Sztornót maga a rendező, Pálos György fényképezi, Buglya Sándor  dramaturgként, Kőporossy János hangmérnökként vesz részt az alkotómunkában, a gyártásvezetés pedig a producerként is tevékenykedő Győri Csilla feladata.

Kiléptek a low-budget-ból Győri Csilla, Czabán György és Pálos György

A KVB eddig 5 nagyjátékfilmet készített, legutóbb a Feri és az édes élet címűt, amelyért a legjobb férfi főszereplő (Hollósi Frigyes) és legjobb forgatókönyv díját kapták a 2001-es Filmszemlén. A Nyári sztornó lesz az első filmjük, amivel kilépnek a low-budget kategóriából, és amit más nagyjátékfilmekhez hasonló körülmények között készíthetnek el. Ez sem jelent persze óriási költségvetést, de ezúttal a produkciónak lesz saját fővilágosítója, sminkese, és a 30 napos forgatás során nem kényszerülnek "kisipari módszerek" alkalmazásához.

Czabán György úgy látja: az, hogy a KVB-nek - többekkel ellentétben - soha semmilyen anyagi problémája nem akadt sem az MMK-val, sem a saját munkatársainak a kifizetésével kapcsolatban, most beérni látszik. A nagyobb költségvetés egy ilyen jellegű bizalomnak lehet a jele a támogatók részéről.

A Nyári sztornó premierjét az alkotók Pécsett szeretnék megtartani, valamint várhatóan már szerepelni fognak vele a jövő évi Filmszemlén is.