A műterem az első lépés

Ez lett veled, Mafilm

A Mafilm tegnapja

A Mafilm elődje, a Magyar Filmgyártó Vállalat 1964-ben alakult meg a Hunnia és a Budapest Filmstúdiók összevonásával: a hetvenes években létrehozott Fóti Filmgyár a Rónai utcai telephely szűkösségét próbálta ellensúlyozni a vállalat, ekkor épült a Máriássy és a Huszárik műterem. A nyolcvanas évek végén jöttek létre a Mafilm máig létező kft-i: a Mafilmrent, a Mafilm Audio, és a Mafilm Profilm. A Mafilm 1992 végére felszámolási eljárás alá került, majd 1994-ben részvénytársasággá alakult, majd 2002 áprilisában jött létre az "új" Mafilm Rt. (A Mafilm tegnapjáról bővebben)

A kormány 2006-ban döntött arról, hogy az állami tulajdonban lévő Mafilmet és a Magyar Filmlabort átadja a Magyar Mozgókép Közalapítványnak. "Többször megkérdezték már, hogy minek nekünk a Mafilm, ami tulajdonképpen tizenkét éve stagnál. (...) A válasz pedig éppen a kérdésben rejlik: tizenkét évig nem történt vele semmi, és közben folyamatosan rohadt. Ez több mint felháborító. A Mafilm átvételével lehetőség nyílik arra, hogy az MMK megmozgassa a gyártási vertikumot is." - nyilatkozta a 2007. januári átadás során Grunwalsky Ferenc az MMK Kuratóriumának elnöke. (Az erről szóló kormányhatározat, A MAFILM ZRT. szervezeti struktúrájának kialakítására vonatkozó kuratóriumi ajánlás)

A centrumában van a magyar filmgyártásnak

2007. júliusában a Mafilm legnagyobb műterme, a Huszárik-stúdió leégett: a kár mértéke jelentős volt, a tetőszerkezet egy része beszakadt, valamint a vázszerkezet is megrongálódott, és benne tárolt díszletek is leégtek.

2008 augusztusában előbb Grunwalsky Ferenc válaszolt a "Mi lesz veled Mafilm?"-kérdésre: "Mi azt szeretnénk, hogy a Mafilm egy filmszakmai szakemberképző centrummá váljon, amely kameramannokat, felvételvezetőket, asszisztenseket, hang- és képtechnikusokat, világosítókat, sminkeseket, díszleteseket stb. képez. (...). S mindennek a Mafilm lenne a központja, mert ott van erre hely és vannak technikák." Ennek keretében idén együttműködés született a HSC Stábiskola és a Mafilm között arról, hogy közösen filmes szakembereket képezzenek, így még gyakorlatcentrikusabbá válhat az oktatás, valamint lehetőség nyílik az asszisztens képzés gyakornoki rendszerű beindítására.

Grunwalsky Ferenc és Jancsó Miklós a Huszárik-műteremben

Dr. Benedek András, a Mafilm igazgatóságának elnöke korábban a filmhunak elmondta: "A Mafilm filmszakmai jelenlétét kellene erősíteni. Hogy egy producer vagy filmgyártó televízió, mikor igénybe akarja venni a Mafilm szolgáltatásait, úgy gondoljon a cégre, hogy ott egy komplex szolgáltatáscsomagot kap. Ne neki kelljen tehát kopogtatni és összerakni -- a kamerától a világításon, a díszleten és a ruhán át -- mindazokat az elemeket, amik a filmjéhez kellenek, mert ezt számára a cégünk egyben felkínálja. (..) Én személy szerint egy jól működő vállalatot szeretnék, amivel a filmszakma meg van elégedve, a másik oldalról pedig a könyvvizsgáló által is auditált módon kimutatható pozitív szaldóval bír, mely nem is túl szerény. Hogy adott esetben éves szinten azon kelljen gondolkodni, milyen fejlesztési célokra költsük azt az ötven-százmilliós nyereséget. És akkor a szakmával meg lehetne beszélni, hogy milyen jó is lenne, ha mondjuk, lenne a Róna utcában megint filmszakmai közélet, lennének szakmai vetítők, s olyan jellegű belső hírportálok, amik segíteni tudják a hazai filmesek munkáját. Szóval egy cég, amit mellesleg könnyű megközelíteni, s ugyan nem túl nagy, mégis a centrumában van a magyar filmgyártásnak."

Mafilm, ma

Ezek voltak az álmok: 2009. novemberében a Mafilm eddigi legnagyobb, 2000 m2 alapterületű Huszárik-műtermét átadták: az 500 millió forintos beruházást a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében elnyert 142 millió forintos európai uniós támogatás mellett nagyrészt saját forrásból finanszírozta a filmgyártó cég. Az ünnepélyes megnyitón kérdeztük Tolmár Tamást, a cég vezérigazgatóját.

Becsületbeli ügy a műterem Fotó: Valuska Gábor

filmhu:A Mafilm 2007-ben került az MMK vagyonkezelésébe, és nagyszabású tervek születtek arról, hogyan leheljenek új életet a tizenkét éve stagnáló vállalkozásba. Hol tart ez a folyamat, és milyen szerepet játszik benne ez a stúdió?

Tolmár Tamás: A folyamat első lépése ez a műterem, ugyanis a stratégiák mögött nem voltak források. Az MMK ugyanis az állami támogatását nem fordíthatja a vagyonkezelésébe tartozó cégei működtetésére. Ez a műterem pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy forrásokat teremtsen a MAFILM üzemeltetésére: az egész szolgáltatás színvonalát megemeli, hogy egy komplett nemzetközi produkciónak ki sem kell mozdulnia a fóti telepről.

Képek a megnyitóról:



filmhu:Grunwalsky Ferenc a fóti megnyitón úgy fogalmazott, hogy ritka, ebben a gazdasági helyzetben, ami nyilván befolyással van a filmes világra, egy ekkora méretű beruházás. Lefordítom a szavait: nincs elég stúdió hazánkban? Szükség volt még egyre?

TT: Nagyon hiányzott a műterem, és egyékbént is, becsületbeli ügynek gondoltuk, hogy ezt a műtermet felépítsük. Nincs elég stúdió: egy nagyobb produkciónak három-négy stúdióra is szüksége van, a mogyoródi Astrában és Pomázon is vannak műtermek, amióta az M0-ás híd megépült, ez a három stúdió együtt lélegzik. De a legnagyobb kapacitása, a legtöbb helyszíne, a legjobb szolgáltatás csomagja a MAFILM-nek van, amihez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy megépüljön a Huszárik-stúdió.

filmhu:Tehát van ennyi munka az országban?

TT: Amíg a filmtörvény nyújtotta adókedvezmény érvényben lesz, addig munka is lesz az országban. Minden stúdióparknak más a stratégiája: mi viszonylag szabadon tudunk kalkulálni az árral, ezért a legkisebb produkciót is beengedjük. Idén nyáron három produkció is forgatott egyszerre (Going Postal, A katedrális és A razzia), közben épült a Huszárik, úgyhogy a MAFILM történetének legjobb éve áll mögöttünk, az üzleti tervünket 30%-kal túlteljesítettük, a gazdasági válság ellenére itt öt-hatszáz ember dolgozott nyáron. Tegnap fejeztük be az utolsó produkciót, most szusszanunk egyet, a tél úgyis holtszezon a filmezésben, van időnk tárgyalni a jövő évi produkcióról.

Fóton külső díszletek is vannak: ez a középkori város

filmhu:Ezek külföldi produkciók, mi a helyzet a magyarokkal?

TT: Ilyenkor elfelhősödik a tekintetem, mert persze, jöhetnének, hihetetlen árkedvezményeket adunk, folyamatosan visznek díszleteket, kellékeket tőlünk, időnként egy-egy műterembe is betévednek, de a magyar film az egy más iskola. Egyrészt nincs annyi pénzük, hogy megfizessék a díszleteket, másrészt a rendezők-operatőrök mentalitása az eredeti helyszínekhez ragaszkodik, ezt tanulják a főiskolán, és ebben a szellemben csinálják a munkáikat.

filmhu:A Mafilmnek nemcsak műteremkapacitása van, külső helyszíneitek is vannak, egy régi London, egy középkori város és egy koncentrációs tábor. Tervezik ennek az eszközparknak a bővítését?

TT: Szeretnénk egy XIX. századi utcát is építeni tavasszal, és van egy régi Notre Dame díszletünk, amit szeretnénk átépíteni.

Erényei a hangszigeteltség és a nagy belmagasság

filmhu:Beszéljünk a Huszárik-stúdióról is, mit tud?

TT: A stúdió legnagyobb erényei a hangszigeteltség és a nagy belmagasság. A mai sztenderd a tizenkét méter, a Huszárik a kezelőjárdákig 13,6 méter magas. Erre azért van szükség, mert egyre több produkció alkalmaz blue-boxot vagy green screent, azaz gyakorlatilag semmilyen díszletet nem épít, a szereplők mögött egy fantázia szülte háttér lesz. A méret meghatározásakor nagyon sok díszlettervezővel konzultáltam, filmes szakemberekkel egyeztetve alakítottuk ki a stúdió technikai paramétereit.

filmhu:És miért fehér?

TT: Ezt mindenki megkérdezi! Az itt dolgozó díszletépítők azt mondták, hogy az építés során a legjobb a világosszürke háttér, hiszen ez egy zárt doboz, az ajtók csak ritkán vannak nyitva, alig szűrődik be fény, így tudnak plusz világítás nélkül dolgozni. Úgyis csinálnak külön hátteret, amikor egy díszletből kilátunk az ablakon, és én egyébként is gyűlölöm a fekete műtermeket, de nem ez a személyes ellenszenv vezetett.

A legjobb a világosszürke háttér

filmhu: Egyébként védekeznek valahogyan a tűz ellen?

TT: Nagyon komoly tűzvédelmi rendszert építettünk be, az építés-forgatás alatt 24 órás tűzoltó-ügyelet van, mert én nem bízom a gépekben. A múltkor az a tizenöt perc, amíg a tűzoltók kiértek, tragikusnak bizonyult.

Nézd meg a megnyitón készült videót!