sex hikaye

Kármán Irén: Szemben a maffiával

Olajozott milliárdok

2007. december 3. - Harmat Eszter
Kármán Irén: Szemben a maffiával
Gyakran éri az a vád a mai dokumentumfilmeseket, hogy nem foglalkoznak aktuális témákkal, nem érintik az igazi, a társadalmat valóban érintő problémákat. Kármán Irénről azonban még a legszigorúbb kritikusa sem állíthatja, hogy érdektelen témát dolgozna fel: az olajügyekről készített dokumentumfilmjének bemutatója tegnap volt a Ráday utacai Filmes Házban.

Kármán Irén az olajügy feltárásának első számú civil harcosa: többéves kutatómunkájának az „eredménye” nemcsak a nagy sajtóvisszhangot kiváltó megveretése volt. „Mellesleg” elkészült egy könyv  illetve ez a mintegy 50 perces Szemben a maffiával – avagy olajozott viszonyok című dokumentumfilm is, aminek a bemutatóján már korántsem volt akkora sajtójelenlét, mint Kármán Irén betegágyánál.

Az olajügy, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb, legszövevényesebb bűnügysorozata a mai napig lezáratlan. A fontos információkat tartalmazó iratokra még körülbelül 80 évet kell várni, azok pedig, amelyek nyilvánosságra kerültek, a személyiségi adatok védelmében kisatírozott részek folytán inkább tűnnek kötőszó gyűjteménynek, mint leleplező erejű dokumentumoknak.

A rendezőnő – iratok és koronatanúk hiányában – a filmben sem tudja a lényegi összefüggéseket bizonyítani. Kapunk helyette azonban anekdotákat, kisebb-nagyobb mozaikdarabkákat, melyek mögött azért felsejlik a nagy egész. „Tudjukkik tudjukmiket csináltak”, miközben a filmben csak úgy repkednek az elképesztő nagyságrendű összegek (már ha ekkora összegek repkedni tudnak): az olajügyletekből származó nyereség a film adatai szerint kb. háromezer milliárd forintra tehető.

A filmben többek között megszólal Sándor István „Papa”, az egykori operatív tiszt, Karancsi Tibor volt nyomozó, egy elbocsátott rendőr, illetve egy hangfelvétel erejéig a nevét nem vállaló egykori III/II-es tiszt, az MDF egykori alapítótagja is.

A rendezőnő Karancsival és a „Papával” terepszemlét tart az olajszőkítések egyik fontos helyszínén, ahol elmesélik, hogyan is zajlott a szőkítés. Megtudhatjuk ezenkívül, hogy mik voltak azok a törvények, illetve a szabályozás azon hiányosságai, amik lehetővé tették az olajügyleteket. A film viszonylag részletesen tárgyalja két rendőr, Kuzma Mihály és Szabó András állítólagos öngyilkosságát is. (Karancsi Tibor szerint az öngyilkosság ezekben az esetekben csak az „ön” előtag elhagyásával állja meg a helyét).

A Szemben a maffiával egyszerű filmes eszközökkel dolgozó minimalista alkotás, mely a profizmusnak még a látszatát is szeretné elkerülni. Legalábbis ezt sugallja a képen hagyott time code, amely óhatatlanul is a családi nyaralásokat megörökítő videókat idézte fel bennem. A filmben többnyire beszélő fejek váltják egymást, ezzel is jelezve, hogy a lényegi információk a hallójáraton keresztül érkeznek.

Kármán alapvetően a néző értelmére kíván hatni: a feliratokat kísérő hang, az írógép kopogásának könyörtelen zaja is azt sugallja, hogy ezek itt a szikár tények, feketén-fehéren. Két lábbal állunk tehát a racionalitás talaján, csupán egyetlen alkalommal jelenik meg a filmben valamilyen érzelem, amikor Szabó András szülei beszélnek fiúk öngyilkosságának finoman szólva is ellentmondásos körülményekről. A film talán legszebb pillanata, amikor a könnyeivel küszködő édesanya beszél a fia nélkül töltött karácsonyokról, miközben a háttérben az édesapa fáradhatatlanul kutat a régi újságcikkek között. Az értelem dühe és a lélek fájdalma jelenik meg itt egyetlen beállításban.

Az ügy szövevényes, a szálak messzire vezetnek (rendőri vezetőktől a politikai elitig, mindegy, hogy jobbra vagy balra téved a tekintetünk). Korrupció, gyilkosságok, alvilági leszámolások, robbantások sorozata sejlik fel, mintha csak egy klasszikus maffiafilm szinopszisát olvasnánk.

Mindez persze Kármán Irénnek is eszébe jutott, aki most egy játékfilm keretein belül szeretné bemutatni a valós vagy annak vélt eseményeket. Ha az olajügy minden részletét nem sikerült is feltárnia, a politikai thriller műfaját még megteremtheti Magyarországon, s ez sem lebecsülendő vállalkozás.



Címkék

szemle 39 , kritika



nka emblema 2012