Kárpáti György Mór: Bármilyen filmet meg lehet csinálni

Az Erdő rendezője a berlini tapasztalatokról

Kárpáti György Mór Erdő című kisfilmje a Berlinale rövidfilmes versenyében huszonhat ország huszonkét filmjével versengett az Arany Medvéért - sokak szerint a kisfilmes mezőny a hivatalos versenyprogramnál erősebb és sokszínűbb volt. „Ezek a filmek új irányvonalakat jelölnek ki a cinematográfia térképen és megmutatják, hogy nincs határ, ami ne lenne átléphető és nincsenek formai egyezmények, amiket ne lehetne áttörni.”- méltatta a díjátadón a Shorts résztvevőit a szekció kurátora Maike Mia Höhne.

Jelenet az Erdőből

Kárpáti György Mór már a Berlinale előtt sejtette, hogy sokféle kisfilmes zsánerrel fog találkozni a fesztiválon: kísérleti filmek és animációk mellett dráma, krimi és thriller is volt a rövidfilmek között. „Ennek már előre örültem, mert itthon inkább a hagyományos, klasszikus narratíva szerint készülnek a kisfilmek.”- mondja az Enyedi Ildikó osztályában tanuló végzős rendező szakos hallgató. Az Erdő blokkjában is sajátos életérzésfajták alapján válogatták össze a filmeket, nagyon széles és vegyes volt a spektrum: zombifilmtől a szocioig terjedt a skála. Az EFA a legjobb európai rövidfilmnek járó díját is az ebben a szekcióbann futó svéd zombifilm, az Aterfödelsen kapta meg. Hugo Lilja rendező azzal a morbid ötlettel játszadozik, hogy mi történne, ha Stockholmban egy titokzatos vírus következtében kitörne a zombi járvány, ami elől senki sincs biztonságban, még azok sem, akik a zombikon a lobotómiát végzik. (Kritikánk a szekció filmjeiről)

„Az Erdő-nél dicsérték, hogy kihagyásokkal operálok, hogy a film kellően távolságtartó és utána kérdések maradnak a nézőben. Ennek nagyon örültem, mert egyszerűen gondolkodom a saját filmemről, nyersen akartam megcsinálni, engem is a homály izgatott és mások is ezt tartották érdekesnek.” - mondta a reakciókról Kárpáti.

A Shorts-partikon a rendezőnek lehetősége volt eszmecserét folytatni a kollegákkal, akik a film erősségeként emelték ki még azt is, hogy a laza szerkezet lehetőséget ad többféle interpretációra is és hogy a köd miatt lehet vele puzzle-ként játszani. „A többségnek tetszett a filmem, Park Chan-Kyong, Park Chan-Wook tesója pedig azt mondta, hogy neki az enyém tetszett a legjobban.” A diplomafilm előtt álló rendező rengeteg új ötletet kapott a rövidfilmes alkotótársaktól: a fent említett Chan-Kyong, Chan-Wook páros Iphone-nal forgatták le nyertes filmjüket, a Paranmanjang-ot.

„Gondolkodásban sokat jelentett nekem ez a Berlinale és sokat változtatott rajtam. Rájöttem, hogy bármilyen filmet meg lehet csinálni, ha jó az ötlet, ha megtalálod hozzá azokat az eszközöket, amikkel meg tudod oldani, akkor is, ha nagyon kevés a pénzed. Mi a hagyományosabb filmgyártást tanuljuk, de lehet ezt könnyedebben és találékonyan is. Lehet, hogy ez lesz az irány a diplomafilmemben, amihez jelen pillanatban még egy fillér sem áll rendelkezésemre.” – foglalja össze berlini tapasztalatait Kárpáti György Mór. (Interjúnk a rendezővel)