Kythéra

Watteau árnyékában

Mészáros filmjében a nyers hang helyét a mélabú és a rezignáció váltja fel, ami nem szögezi oda nézőjét a székhez, inkább elandalítja, olykor a közömbösség felé tolja.

A Kythéra főszereplője, Csilla gyakran álmodozik arról, hogy meztelen testét a görög tenger lágy hullámai nyaldossák, arcát a lebukó nap meleg sugarai simogatják, körülötte virágszirmok, kagylók és tengeri csillagok fonnak képzeletbeli koszorút, megszentelve a szépségnek és az érzékiségnek ezt a mulandó pillanatát. A film végére megváltozik minden, az álom átfordul a hétköznapiba, túlságosan is valóságos lesz, bármelyik dél-tengeri utazás sémáival behelyettesíthető. Egy ismerős kisvendéglő, a lányokkal félig részegen táncoló férfi és az asztala mellett magányosan és kiábrándultan üldögélő nő melankolikus alakja búcsúzik az álomvilágtól.

A hősnő, a fiatalságának virágzásán éppen túljutott, de még mindig kívánatos Csilla állandóan görög utazásról ábrándozik. Kythéra napsütötte szigetét reklámozzák a televízióban, erről olvas színes utazási prospektusokban, erről beszél lelkendezve szeretője karjaiban. Bandi viszont nem az álmok embere, kivénhedt Skodájával járja az országot, szabadidejében meccset néz, az öregfiúk között focizik és esténként literszámra vedeli a sört. Álmai netovábbja, hogy ócska járgányát lecserélje egy használt Opelre, ami soha nem kop el. Értik ugye, a primitív szójátékot, ami mögé a férfi egész gondolkodása bezárul. Itt vannak még Csilla barátnői, a manöken Dorka és annak húga, akik szintén elvágyódnak, a boldogságot keresik pillanatnyi hódításaik és balul sikerült kapcsolataik közepette. Gyakran mulatnak Csillával, divatbemutatóra járnak, máskor közösen lapozgatnak egy képzőművészeti albumot, amelyben elragadtatva nézik a boldogság festői szépségű szigetét, Kythérát.

Jobb sorsra érdemesen vegetál napról napra

A rendező, Mészáros Péter első Magyarországon forgatott nagyjátékfilmjét bevallottan Watteau híres festménye az Indulás Kythéra szigetére inspirálta. David Piper szerint „a mű eredeti címe Le pélerinage a l’ile de Cythére volt, azaz Zarándoklat Kythéra szigetén. Később kapta jelenlegi címét, jóllehet nyilvánvaló a félreértés. A legenda szerint Kythéra szigeténél bukkant fel a tengerből Venus, az istennő szobra a kép jobb oldalán látható. A zarándokok nem a sziget belsejébe indulnak, hanem egy teljes napig tartó, csodálatos mulatozás után éppen távozni készülnek a szigetről.”

A kép témája és értelmezése tehát erősen vitatható, nem az elvágyódásra, hanem a magunk mögött hagyott örömökre, a múlékony fiatalságra utal. A film mindenesetre a festményen látható szerelmespárok közül a csaknem középpontban álló ötödik pár hátraforduló, melankolikus nőalakjára összpontosít, és egy mai magyar reinkarnációjának útját követi. A premier plánok és szuper közelik alkalmazásával a kamera belopódzik Csilla fáradt szépsége mögé, hogy megmutassa azokat az érzelmeket és vágyakat, amelyeket e szomorúan szép arcvonások eltakarnak. Életét a médiából áradó szellemiség vezérli, a reklámáradat közepette egyik vágya, hogy egy TV-sorozat főszereplője legyen.

Társadalmi helyzetét a munkás középosztály életének keretei alkotják, jobb sorsra érdemesen vegetál napról napra, miközben kitörési lehetőségei, érzelmi feljajdulásai eleve kudarcra ítéltettek. Távolról Franz Xaver Kroetz népszínműnek (Volksstück) nevezett életképeinek hangulatát érezzük, noha a német szerző sokkal szárazabban, több szexualitással és a megbotránkoztatás igényével közelít a középosztály „véglényei” felé. Mészáros filmjében a nyers hang helyét a mélabú és a rezignáció váltja fel, ami nem szögezi oda nézőjét a székhez, inkább elandalítja, olykor a közömbösség felé tolja. Kicsit mostohán bánnak itt a férfiakkal is. Bandit oltári bunkóként ábrázolják, aki sűrűn jár vizelni, szőrős és pocakos, gyakran bűzlik az italtól. Saját önzésének foglya, csak önmaga érdekli, Csillát már nem képes kielégíteni, ám közben annak barátnőivel enyeleg. Nem vállal felelősséget, nincsenek ambíciói, csak az új Opelre és Beckham kedvenc süteményére vágyik. Mintha a macho figurájának almodóvari karikatúráját látnák viszont. Nem a típussal van bajom, hanem annak kizárólagossá tételével, hiszen a többi férfi is kórusban énekli ugyanezt a dalt.

Az álom átfordul a hétköznapiba, túlságosan is valóságos lesz

Mindig nagy kihívást jelent, ha egy remekmű megszólít egy mai szerzőt. Watteau újra olvasása, a kythérai mitológia feltámasztása túl nagy falatnak bizonyult. Igaztalanok lennénk persze, ha a festő zsenialitását kérnénk számon ettől a filmtől, erre talán nem is törekedett a rendezés. A Kythéra érzékeny átfogalmazása a festmény egyik nőalakja lehetséges mai sorsának, amiből azonban az eredetiség és az átütő művészi erő hiányzik.