A mások élete
Megfigyelők és megfigyeltek
Bemutató: 2007. február 22.
2-2 / 2
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szocializmus évtizedeiben nemcsak tőlünk keletre, délre és északra, hanem bizony nyugatra is létezett diktatúra. Sőt a nyolcvanas években talán még rosszabb is volt a helyzet az NDK-ban, mint nálunk. Az elsőfilmes Florian Henckel von Donnersmarck filmjével Az utolsó óráig – Hitler titkárnőjének visszaemlékezései, A bukás – Hitler utolsó napjai, a Napola – A Führer elitcsapata és a Sophie Scholl – Aki szembeszállt Hitlerrel által megkezdett sort folytatja: A mások élete mindenfajta (n)os(z)talgia nélkül, a szembesítés igényével készült alkotás.
A mások élete (szinopszis)
Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
- 1. A mások élete
- 2. A mások élete (szinopszis)
2-2 / 2
