Avatar
Humán tőke
Első dolgom az volt, hogy bevonuláskor, de már ájmex-sötétben, teljes valómmal rálépjek a sorban középen ülő nő lábának nagyujjára. Erre nem elkezd nyavajogni!. „Neríjjámáte!” - csitítgattam, ezt a gyáli cigányvajdától tanultam gyerekkoromban, aki naponta legalább kétszer eltángálta a feleségét. Ám ez a budai-szofisztikált fejű gádzsi nem ért a szóból. Kultúrsokk, ugyebár.
Na mindegy, Cameron, Avatar. Év filmje, azt mondják. Nem az. Az a Hurt Locker, de erről máshol. Azt a Cameron volt nője rendezte, ciki a Cameronnak.
Négyszázmillió dolláros költségvetés. Az két év MMKA pénz! Jesszus.
|
| Akárki macskazsiráfként rohangálhat fel-alá a dzsungelben |
Kriszta a balomon már az első öt percben felveszi a „Sophia Loren nem akarja hogy felismerjék a strandon”-pózt: ájmexemüvegén át nem tudom kivenni a filmről alkotott véleményét, a kabátjával meg állig betakarózik, mert ájmexben hideg van. A modern technika áldásai közé nem sorolom be a légkondit. Fogadást kötünk, melyikünk kezd el előbb rókázni a háromdétől.
Budai-szofisztikált anyázása a jobbomon kezd alábbhagyni.
Az Avatar arról szól, hogy (szeretett főszerkesztőm arca lebeg a szemem előtt – ő azt hitte, én erről a filmről komoly kritikát fogok írni!) egy távoli bolygón, a messzi jövőben a gépesített emberiség egy értékes ásványt szeretne kibányászni, de a bennszülöttek, ezek a négy méter magas, kék macskazsiráfok kimondott ellenszenvvel viseltetnek a betolakodók (tehát a humánok) irányába, a szentföldjük ráadásul épp a legdúsabb lelőhely tetején terpeszkedik. Szerencsére tudósaink a shamwow után egy újabb hülyeséget is feltaláltak, képesek az emberi tudatot macskazsiráf testbe átültetni, tehát akárki macskazsiráfként rohangálhat fel-alá a dzsungelben. Ehhez mindössze be kell feküdnie egy gépbe, ami úgy néz ki, mint egy hot-dog.
 |
| Élvezi a friss test, az avatar által elnyert újonnani mobilitását |
Hősünk, a nyomorék tengerészgyalogos érthető módon élvezi a friss test, az avatar által elnyert újonnani mobilitását, csakhogy lelkesedését a felettesei kihasználják, és beilleszkedési sikereit az idegen lények közé saját javukra igyekeznek kihasználni. A férfinek választania kell, a régi vagy az új fajtáját árulja-e el...
Cameron azt nyilatkozta, hogy csak olyan filmeket készít ezentúl, amelyek élvezetéhez szükséges moziba menni, amely filmeket otthon, urambocsá monitoron vagy a szörnyűséges mobiltelefon-képernyőn élvezni lehetetlen. Lefordítom: látványorientált mozit akar csinálni. Az Avatar kétség kívül ilyen, ettől függetlenül láttam már fantáziadúsabb képi világú filmeket – sőt, láttam már olyan filmeket, amelyek pusztán a látvány segítségével erősebb drámai hatást váltottak ki, mint az Avatar. Kétség nem fér hozzá, eszméletlen munka van benne, rettenetesen részletes és kidolgozott. A földhöz passzíroznia azonban nem sikerült, egy pillanatra sem. Még a finálé során sem, amely leginkább az új Star Wars-trilógia űrcsatáira emlékeztetett, az meg... tudjuk.
Eleve a dizájn elhibázott, az idegen bolygó és élővilága a legelcseszettebb, csiricsáré fantasyfestményekre hasonlít, láttukra még a giccsmájsztró Frank Frazetta is szívná a fogát. A forgatókönyv a Ferngully meg a Pocahontas keveréke, kb. ugyanezek érettségi és kidolgozottsági szintjén (sőt, a Pocahontasban jobbak a dialógok és nem három órás). Úgy szerettem volna szeretni ezt a filmet, de az Avatar egy kliséhalmaz -- gyönyörű, és látványos, de nem nyújt semmi eredetit, én még egyszer meg nem nézem, az hótziher.
 |
| Gyönyörű, és látványos, de nem nyújt semmi eredetit |
Tisztában vagyok vele, hogy az olvasó esetleg hosszabb kritikát várna egy ennyire behájpolt filmről. Csakhogy nincs kedvem hosszabban írni az Avatarról, mert úgy érzem, ennyit érdemel. Kicsit furdal is a lelkiismeret, Cameron mennyit melózott vele, erre én ilyen kurtán-furcsán elintézem. Remélem, azért sikerül feldolgoznia a traumát.
