Régimódi történet

Szabó Magda családkrónikája DVD-n

Női film és XIX. századi családregény

A Magyar Televízió tavaly év végén legnagyobb nézettséget hozó sorozatának, a Régimódi történetnek a DVD-kiadását sajtótájékoztatón jelentették be az alkotók. A hatrészes sorozatban, amely 800 000-1,2 millió nézőt szegezett a képernyők elé 2006 decemberének utolsó napjaiban, Szabó Magda saját családtörténetét dolgozza fel. A Régimódi történet elkalauzol a XIX. századi dzsentri világba, amely felemás módon keveredik a polgári életmóddal is. Ugyanakkor egy három nemzedéket átfogó elbeszélésen keresztül bemutatja, hogy az új generáció tagjai mennyire rabjai elődeik cselekedeteinek, mintha sorsukat felmenőik már előre meghatározták volna.

Rickl Mária, a gazdag kereskedőcsalád csinos lánya ideálisnak tűnő házasságra lép a szintén fiatal és jóképű nemessel, Jablonczay Kálmánnal, aki egy tipikus dzsentris gesztussal elkártyázza a teljes családi vagyont, fia, az ifjabb Kálmán hasonló hibák sorozatát követi el, Mária pedig évtizedeken át hatalmas erővel igyekszik menteni a menthetőt.

Mennyi mozgásteret hagy nekik a sors?

A rendező Bereményi Géza nem először találkozott Szabó Magda kötetével, ugyanis a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban már színpadra vitte a családkrónikát. A hatrészes minisorozat, mint Hábermann Jenő producertől megtudtuk, összesen 310-320 millió forintból, 60 napig forgott és 51 színész valamint 46 statiszta részvételével készült, a Film-Art és az MTV koprodukciójában, az NKÖM, az ORTT és az MMK támogatásával.

A Régimódi történet DVD-megjelenésére szervezett sajtótájékoztató Lévai Balázs (Dob + Basszus, Bestseller) moderálásával zajlott, aki elsőként bemutatta a lemez extráit, amelyek között Fotógaléria valamint a Nenő című ugyancsak Szabó Magda novella feldolgozása, valamint egy Így készült a Régimódi történet című werkfilm található. Utóbbi levetítését követően Lévai Balázs kérdezte az alkotókat, akik közül jelen volt a producer, Haberman Jenő, a rendező, Bereményi Géza, valamint a női főszerepeket alakító Bíró Krisztina és Gubás Gabi, továbbá a fiatal Jablonczayt megjelenítő Nagy Ervin.

Bereményi Géza női filmként és XIX. századi családregényként definiálta az adaptációt, amelyhez teljes alkotói szabadságot kapott. „Mindent szabad!” szólt az instrukció az írónőtől a rendezőnek a forgatókönyvre vonatkozóan, amit a Szabó Magda és Szekér András készített. Bereményi saját elmondása szerint csak néhány kisebb jelenet írásával adott több teret a főszereplőknek.

Nadrág másként szabva

A film készítése során az egyik legfontosabb technikai kihívást a korabeli kosztümök jelentették a színészeknek, akik a megjelent sajtósok soraiban derültséget kiváltó gyötrelmeiket is felidézték. Gubás Gabit első kosztümös filmszerepe során a fűző, az alsószoknya és krinolin viselése kínozta a tűző napon is folytatott felvételek során.

Lévai Balázs, Hábermann Jenő, Bereményi Géza, Bíró Krisztina, Gubás Gabi és Nagy Ervin a sajtótájékoztatón

„Ne, a slicc!!!” tört ki Nagy Ervinből, hogy mint hiányolt leginkább a 150-170 évvel ezelőtti ruházkodás eszköztárából. A díszletek közötti mozgás a hatalmas méretű női ruhákhoz igazodott, amin még utoljára jót derültek a jelenlévők, majd a film elkészülésének anyagi vonzatának részletezése során egyre több kritika fogalmazódott meg az alkotók részéről.

Hábermann Jenő producer a médiatörvényt kritizálta, ugyanis szerinte a jogszabály átalakításával több forrás is bevonható lett volna a gyártásba. Számításai szerint 1-1,5 milliárd forintból is elkészülhetett volna a Régimódi történet, amely ebben az esetben nem csupán hatrészes lett volna. Bereményi Géza pedig egy kerettörténetbe foglalta volna a háromgenerációs családkrónikát, amelyben egy középkorú nő kutatja saját gyökereit, felkeresve még élő, idős rokonait.

Bereményi Géza később még elmondta, hogy Jane Austen regényeinek filmváltozatai tudatosan nem hatottak rá Szabó Magda kosztümös világának megteremtése során. A brit írónő univerzuma szerinte inkább az iróniára van kihegyezve, ami túl tömény neki, szemben a Régimódi történet gyakori keserűségével.

Színész vagy műsorvezető?!

A film megvalósulása érdekében hozott áldozatokkal kapcsolatban Nagy Ervin egyáltalán nem rejtette el kiábrándultságát, és kijelentette, nem szeretne még egyszer olyan kevés pénzért dolgozni, mint tette. Hogy mégis elvállalta a szerepet az a szakmája iránti szerelemnek, a rendező és a producer személyének valamint a történetnek köszönhető, amely igazi színészi kihívások elé állította. Mint mondta, gyerekeinek valódi színészi munkáját megörökítő alkotásokat szeretne mutatni, és nem televíziós műsorvezetést.

Kardos Sándor és Bereményi Géza munka közben

Végül kiderült, hogy a hölgyek közül Bíró Krisztina ugyancsak XIX-XX. századi hazai női regények feldolgozásában, Gubás Gabi pedig akár egy korábban elkészült tévéjáték adaptációjában is szívesen részt venne. A rendező és a producer egy újabb Szabó Magda-történettel, a Katalin utcával folytatna. Nagy Ervin viszont az olyan klasszikus tévésorozat, mint a Fekete város helyett szívesebben alakítana az Őfelsége pincére voltam filmadaptációjában, amelyet nemrég Jiří Menzel vitt vászonra.