sex hikaye

Tamara

A téma relatív

Oszd meg
E-mail
Nyomtatás
új hozzászólás (16)
2004. október 13. - Béres Dániel

Bemutató: 2004. október 14.

2-2  /  2
 
1 | 2
 
Hajdu Szabolcs várva-várt második nagyjátékfilmje, bátran, már-már dacosan marad távol a kor kedvenc témáitól. A Tamarában a rendező első filmjéhez képest valamivel letisztultabban, és nyugodtabban, de mégis saját stílusában mondja tovább saját történetét. Ebben senki és semmi nem zavarhatja meg, de hangja olyan halk, hogy félre kell vonulnia a világ zajától, hogy jól hallhassuk: egyetlen pillanatig sem cseng hamisan.
Tamara (szinopszis)
Ketten szeretik egymást. Jó nekik, de ez egy banális történet.
Másik ketten is szeretik egymást. Hasonló a helyzet.
Két szerelmespár, négy szerető szív egy fedél alatt. Idilli unalom.
De ha  kettő, ahelyett, hogy egymást szeretné, azon töpreng, hogy a másik kettő szereti-e egymást,  s arra jut, hogy csak képzelik vagy színlelik, az már érdekes. S ha végül már jobban tudják a másiknál, hogy az mit érez s ezért jogot formálnak arra, hogy boldogítsák, akkor szépen rajta vagyunk a legforgalmasabb úton, amely  a pokolba vezet.
Játékos Demeter, a híres fotóművész barátnőjével, Borival és öccsével, Krisztiánnal él egy világvégi, elvarázsolt házban. Krisztián külföldre készül dolgozni, s a kényszerű, tétlen várakozás alatt megismerkedik egy különös nővel, Tamarával. Mi tagadás, Krisztián és Tamara kissé szokatlan szerelmespárt alkotnak. Olyannyira szokatlant, hogy  a Játékos Demeter-Bori párnak az a gyanúja támad, hogy talán nem is szerelmesek. Ráadásul  szerintük nem is illenek össze.
Ezért Krisztián érdekében nekilátnak, hogy szétrombolják a kapcsolatát Tamarával.
A meseszerű világban játszódó, ám cseppet sem meseszerű történet narrátorai beszélő állatok. Miért is ne?! Az ember többnyire úgy nő fel, hogy állatokról mesélnek neki. Onnantól meg nyilván az állatok mesélnek róla. Csakhogy amíg a mesehősök fehér bárányok, barna kutyák és szürke nyulak, addig a Tamara krónikásai kék kutyák, piros  disznók és zöld tyúkok. Érdemes elgondolkodni, mi lehet az oka, hogy nem a rózsaszín malacok, hanem a piros disznók mondanak rólunk egy mesét.

Címkék

tamara , hajdu szabolcs , premier , kritika
  • 1. Tamara
  • 2. Tamara (szinopszis)


(16) 
2-2  /  2
 
1 | 2
 
új hozzászólás
Hozzászólások
16-14  /  16
összes hozzászólás
2005. január 24. hétfő, 15:20#16| Lórántka
Ennek nagy részét már beírtam egy másik helyre, bocs attól, aki esetleg már találkozott vele, de inkább ide illik. (Még kezdő vagyok, ha nem is fiatal.)

Nem láttam a Macerás ügyeket, de ami a Tamarát illeti: hát remélem, hamar elfelejthetjük. Szerintem nagyon gyenge. Nincs forgatókönyve. Egyetlen valamirevaló karakter van benne, a Kovács Ági (?) által játszott feleség. A két fiú olyan, mintha székely lenne, a legrosszabb fajtából, különösen az idegbeteg Demeter. (Ex-romániai határmenti magyar vagyok.) Egy normális mondata nincs.
Van a filmben egy-két ötlet, de ezek szerintem akkor "ütnének" igazán, ha fel lehetne fűzni őket valamilyen történetre. Így kicsit öncélúnak tűnnek, és önmagukban kevesek ahhoz, hogy elvigyék a filmet.
Egyébként a forgatókönyv-hiány szerintem általános jelenség a mai magyar filmek esetében. Abszolút kívülállóként (1 db személyes ismerősöm nincs a filmiparban) igen erősen "magyarfilm-szurkoló" vagyok, de elég fölöslegesnek tartom ilyen filmekre pazarolni az állami támogatást. Forgatókönyv-íráshoz pedig (szerintem) idő és türelem kellene, nem (elsősorban) pénz.
Egy ismerősöm mutatta egyszer, hogy egy amerikai szakmai folyóíratnak szánt cikke éppen melyik szűrőnél tart (az interneten megnézhető volt). Na ekkor kicsit ledöbbentem azon, hogy milyen is az, mikor egy orgánum ad arra, mi jelenik meg nála. Szóval, nálunk sem ártana az ilyesmi, filmek terén sem. Annyira nem nagy ászok ezek a mi rendezőink, hogy - az előbbiekben emlegetett rendezői bravúrok mellett, amire, mellékesen, csak nagyon keveseknek van szemük - olyan forgatókönyvekre is fussa, amibe bűn lenne beleszólni.
Nem tudom, mibe kerülne a forgatókönyvek alaposabb kontrollja, de szerintem az adja egy film "lelkét", úgyhogy biztos behozná az árát.
válasz erre
2004. november 25. csütörtök, 17:34#15| torolt felhasznalo
Gondolkoztam a dolgon.

Szerintem a Tamara kicsit olyan volt, mint a Delicatessen (már ha így kell írni) - és az Amelie az meg milyen jó lett már!

Úgyhogy hajrá Hajdu Szabolcs!
válasz erre
2004. november 14. vasárnap, 18:01#14| tüsmester
T. fv!
Mivel én annyira bölcs vagyok, hogy egyetlen hozzászólásból fel tudom rajzolni egy ember lelkének térképét, hadd kérdezzek már rá, hogy lehet valaki ilyen ellentmondásos figura, mint te? :-)
Egyfelől valamilyen szinten empátiával közelítesz a filmhez, aztán meg leírsz olyat, hogy azért ez nem "tipikus szar magyar film" - ami amellett hogy egészen picit általánosítás, még helyben is hagyja a szokásos előítéletet, hogy a magyarok csak depressziós-nosztalgiázós filmeket képesek csinálni.
Szerintem.

(szóval milyenek a tipikus szar magyar filmek? :-) )
válasz erre
 
Előzmény: torolt felhasznalo #13
 

nka emblema 2012