Tapló télapó

Makulás Mikulás

Bemutató: 2004. december 2.

Szinte aranyszabály, hogy a beszédes, operanyitány-szerű főcímmel kezdődő filmek atmoszférateremtés, karakterábrázolás és dramaturgia terén kevés kívánnivalót hagynak maguk után, azaz ha egy rendező 3 percben el tudja mondani filmje lényegét, akkor másfél órában sem vallhat kudarcot. A Tapló télapó kezdő képsora bíztató előjel: a kamera karácsonyi díszekben pompázó felső-középosztálybeli kocsma pultja mentén kocsizik, az utolsó bárszéken seggrészeg bérmikulás ül és bámulja a viszkipohár fenekét. A főcím zárlatában a már ismert ünnepipari munkást látjuk, amint a kocsmaajtó előtt, áhítatos fényektől övezve öklendezik, válla felett a felirat: Bad Santa.

Willie T. Stokes (Billy Bob Thornton) kiégett lelkű lumpen fickó, aki áruházi Mikulásnak öltözve csak úgy ontja magából a sziporkázóan szellemes benyögéseket, miközben egyszerűen képtelen a civilizált viselkedésre. A Mikulás piros köpenye alatt - ami egyébként is úgy lóg rajta, mint tehénen a gatya -, Willie személyében valójában egy kasszafúró bújik meg, akinek minden évben van egy nagy fogása – Karácsony este. Amikor a vásárlók már hazamentek a bevásárló központból, ez a Mikulás, no meg a találékony és ügyes Manó – Willie bűntársa, a törpe növésű Marcus (Tony Cox) – feltörik az áruház széfjét, és odébbállnak a saját kis ünnepi „meglepetésükkel”.

A Mikulás és kis segítőtársa ez évi zsákmányát veszély fenyegeti, egy idegesítő üzletvezető (John Ritter), egy dolgához nagyon is értő bolti detektív (Bernie Mac), egy dögös Mikulás-rajongó (Lauren Graham – Szívek szállodája) és egy ártatlan, de szándékaiban eltökélt nyolcéves kissrác (Brett Kelly) személyében. Ez a srác úgy dönt, hogy Willie – legyen bár annyira részeges, csípős nyelvű és megátalkodott, mint amilyennek látszik – az igazi Mikulás, akit már olyan régen keres. És ha a dolgok így állnak, ki tudja, a Mikulás akár meg is próbálhat jó útra térni…

Willie fenekestül felforgatott, durván vicces karácsonyának története Ethan és Joel Coen executive producerek fejéből pattant ki. Terry Zwigoff rendező szókimondó kritikával, már-már szentségtörő módon állítja pellengérre a Karácsony olyan klasszikussá vált hagyományait, mint a féktelen vásárlási láz, a bevásárló központok bülbül-szavú hangulatkeltői és a jó öreg Mikulás.

A filmben nyújtott alakításáért Billy Bob Thornton 2004-ben a Legjobb Férfi Főszereplőnek járó Golden Globe-jelölést kapott.