Sorstalanság

Hali szanaszét! Szerintem nagyon jó a Sorstalanság című film! Komolyan. Nagyon tetszett és nem találtam benne semmi hibát! Jó, hogy megnéztem mert sokat segített a tanulásban! Ajánlom mindenkinek, aki csak teheti nézze meg!!! Jók a szereplők főleg Nagy Marcell, aki fiatal kora ellenére szuperül játszott! Puszi neki és az egész stábnak!

szegénykém beletapostak a lelkivilágodba... pedig mennyi szeretettel írhattad le azt, hogy "undorító", vagy szerinted számít az, hogy ide ki mit firkál? minden bizonnyal csúnya gyűlöletbeszéd az, amit leírt antiszemitának titulált barátod...hüpp. minden bizonnyal megoldást jelentene, ha jól felképelnéd.
sok szeretettel csináltam már én is rosszat, ömlengőt. átlagosat. csak nem ennyi pénzből.

"állami holokauszt-giccs
a szükséges állami holokauszt-giccs kudarcát láthatjuk a másfél órás filmen. minden adott volna pedig. nyálas zene (prokofjev rómeó és júlia átézések, rahmanyinov zongverseny akkordok...), pre-holokauszt zsidó zsánerképek (ún polgári idill) versus naturalisztikus láger-festés (sebben zsezsegő tevek - fel is szisszen a jónép), sötét-fény hajde-innovatív dialektikája, pislákoló, de ki nem húnyó zsidó heroizmus.

valami mégis hibádzik.

ez a valami nyilvánvalóan az időnként felcsendülő idióta köves-monológokban ölt leginkább, bocsánat, kizárólag testet. ezek a monológok, ellentmondva minden zsánernek, giccsnek, zavaróan nem-normálisak. nyelvtanuk zöttyög, mondanivalójuk intuícióellenes. idegesítő szövegek. ezeket bizonyos kertész imre írta sorstalanság c. regényében.

a sorstalanság c. állami holokauszt-giccs, pechjére, egy nobel-díj apropóján született meg. a sorstalanságnak nevezett ún holokauszt-regényt kellett megfilmesíteni, mer azt eszi a publik. (magyar) holokauszt mint olyan nem kifejezetten, magyar nobel mint olyan annál inkább fűlik a honi gyomorhoz. eme - amilyen szükségszerű, oly szerencsétlen - egybeesés okán tehát a film készítői időnként kénytelenek bizonyos jelét adni, hogy nem a könyv apropóján, hanem a könyvből készítették filmjüket. itt idézni kell. s míg a jelenetek, vagyis a képiség síkján a könyv gondolatai zavartalanul simíthatóak le a holokauszt-giccs szintjére, a monológokkal mindezt nem lehet megtenni. ők alanyi jogon beszélnek ugyanis, ha már szót kaphattak.

a feszültség természetesen a giccs és kertész könyve között van. a regény-sorstalanság konvenció-, reprezentáció- és kultúraellenes. a film ezzel szemben konvencionális, hangsúlyozottan reprezentál és üzenete, ha van neki, természetesen mi más lenne mint hogy az élet megy tovább, a heorikus pillanatok megvannak a lágerekben is és akkor majd erre alapozunk. hajrá.

utóbbi így is volna rendjén. az állami holokauszt-film ne gondolkoztasson el, ne legyen filozofikus, ne legyen nehéz. hanem üssön. giccs legyen tehát. ez a film ennek akár meg is felelhetne. vagyis csaknem minden (ld fentebb) adott ahhoz, hogy az értelmiségi fanyalogva, a nemértelmiségi pedig megütközve álljon fel. és ez így jól is lenne, tekintve hogy ki nem szarja le az értelmiségit.

csakhogy itt van az a fránya könyv. s minthogy a giccs e könyvben előre haladva egyre hangsúlyosabban van kifigurázva, érthetően a filmben előrehaladva egyre kevésbé szól be a könyv köves gyurija. ami művészi a filmben, az leginkább éppen az a tapintható igyekezet, amivel a könyvet kisimítani igyekszik. egy példát ide: kövest tetemek között látjuk, nézi az eget. az ég felhős ám egy idő után kiviláglik mögülük a fény. istenasszociációink támadnak. innen kövest egy valószínűtlenül tiszta kórházba viszik, érthetetlen módon jól tartják ennek következtében túlél. minden jól vagyon.

a könyvben ellenben istenasszociációink fogadjistenjeképp azt hallhatjuk, hogy kövest a felbukkanó fény az auschwitzi orvos képére emlékezteti. ő mondja. ennyit a transzcendenciáról.

nem vagyon minden jól.

de a célnak megteszi. " Blogger idézet

Nem tudom, hogy kapott Kertész Nobel-díjat (mondjuk van egy tippem). Amit abból a betű halmazból kilehetett hozni azt kihozták, de így sem egy hú de jó film. Az operatőri munka viszont csodálatos!

A film problémái.
Maga a fent olvasható - egyébként objektivitásra törekvő - kritikában is megemlítetett a színészvezetés.
Hogy Nagy Marcell állapot-színészete ellentmondásban van a többiek "színészi", avagy amatőri előadásával.
Herrer Sára munkáját leszámítva feltételezhetem-e, hogy tudatos dolog-e ez?
Bán Jánosék és a család jelenetei nem éppen életidegenségükkel bizonyítják ezt?
Mintha a regény is ezt sugallná, a szemlélődő - talán eleve sorstalanság sorsával megvert gyermek szemszögéből? Vagy belemagyarázok? Lehet.

Van elég sok: bennfenntességből, gőgből, sznobizmusból, rosszindulatból megfogalmazott vélemény itt. Mondom én. Nekem úgy tűnt.

Én örülök, hogy te ilyen nyitottnak látod gimnazistáinkat, én mint pedagógus, nem ezt tapasztaltam, de bennem van a hiba valszleg.
De tény, hogy gimnazistáink egy tekintélyes részénél a holokauszt szó már eleve ellenkezést szül, momentán pont most jöttem egy óráról, ahol azt mondta az egyik diák, hogy szerinte sem voltak gázkamrák.

Mindezek ellen tudott dolgozni a film. Tehát műxik.
És elvárásaink. prekoncepciónk úgymond természetesen befolyásolják értékítéletünket, momentán ha szakmaközeli lennék, biztos irritálna minden kurzusfilm, értékeitől függetlenül.

Végigolvastam a fórum hozzászólásait. Szinte egy sincs, amelyik érv nélkül sommázna. Ezért "a fikázni nem érdemes" megjegyzés nem helytálló. Gimnazistákra egyébként bármelyik holocaust dokumentumfilm lényegesen nagyobb és hitelesebb hatással lehet szvsz mint ez a film. A holocaustról szóló bármely információ hatásos egy újszülött esetében, hiszen maga a puszta tény felemlítése is mellbevágó. A "hatás" és a "gimnazista" megemlítése tehát szvsz nem menti fel a filmet a szépelgés vádja alól.

A film hibái ellenére hat. Nemcsak rám, hanem mindazokra - talán éppen nem is nyitott - gimnazistákra, akik úgymond "nem kötelető" vetítésen nézték meg velem együtt. Szándéka szerint hat a film, ergo működik, tehát fikázni nem érdemes.

Azon gondolkodtam, hogy maga sorstalanság filozófiai problémája: amit Kertész a könyvben fejteget, hol jelentkezik a film szerkezetében?
Ha nincs sorsom, kizökkentem az időből. Saját időmből, onnan fogva csak lépések vannak, ahogy Kertész mondja.
Ha kizökkentem az időmből, akkor létem irányultsága is elveszik, maradnak a puszta mondatok. A leírás talán.
De mivel utólag - túlélőként - fogalmazom meg mindezt, minden mondat bizonytalanná válik. Minden közlés éppen ezért elvileg lehetetlen.
Koltai -remélem tudatosan - ezt próbálta szerintem érzékeltetni a leblendével, és az átszínezett (fakított) képekkel.
Ez a sárgás koszos tónus a múlt idő fénye. Mesterséges, mert az akar lenni. Mert nem lehet más.
Éppen ezért tűnnek el a színek, amelyek a regényben pedig fel-fellobbannak (tüzek a krematóriumból).
Mindettől úgymond balladai lesz a film.
Ennek persze ellentmond a narráció - engem zavart legalábbis.

Ilyen az, amikor valakiből túlcsordulnak az érvek....

10.
Lilly üzenete
2005. február 11. 15:26

Nem akarok bunkónak tünni....ha valakit megbántottam...BOCS!
De szerintem nagyon jó a film, a színészek, a rendező, és a
zeneszerző is!!!
Sajnos most nem tudom bővebben kifejteni a gondolataimat...


9.
Lilly üzenete
2005. február 11. 15:23

Szerintem azért leállíthatnád magad...
Á....minek törjem magam...?
Aki bunkó az az is marad....
Bele gondolhatnál hogy mennyi munka mennyi energia és
lgfőképp mennyi szeretet van ebben a filmben....
Elgondolkozhatnál.....Szerintem...

#2 előzmény maciek

Egyszerűen csak nem értem, hogy lehet valaki ilyen véleménnyel Kertész Imréről, a könyvről, a filmről....
Hihetetlen....

Hogy lehet valaki ilyen undorítóan bunkó?!?!Sejthető....igen:arkombakom-ról írok....
Mert te aztán nagyon tudod, hogy milyen volt egy koncentrációs tábor igaz?...szánalmas amit itt lerendezel....
Főleg az amit 02.22-én este írtál!....Ha tehetném....jól felképelnélek....!
Végiggondoltad mind azt amit írtál?....csak úgy árad belőled az antiszemitizmus....undorító...
De most komolyan...tudod te mekkora súlya van annak amit írtál...és milyen következményei lehetnek?....

hidd el nekem, közpénzből sokkal többen kaptak sokkal kevesebb és kártékonyabb munkáért sokkal többet.

Ezt már egyszer kérdezted egy kapcsolódó fórumon. Meg is válaszoltam. Úgy hogy egy 2.5 milliárdos költségvetéshez bőven arányos az 50 millió forint rendezői gázsi. Kérhetett volna többet is, de ilyen nagy összegnél az talán nem arányos. De ha kért volna, se lett volna jogtalan. Minden esetre ez a gázsi arányaiban bőven benne van abban a keretben, amit egy nyugateurópai rendező arányítva szintén "közpénzből" - (ez is bonyolultabb, hiszen magántévés pénzek is voltak benne) kap egy filmért. Ha még a forgatókönyvet is jegyezte volna, még több volna a honorárium. Számításba kell venni, hogy mekkore projekt egy ilyen film, és mekkora felelőség is. A film további sorsa sem mindegy - itt lép be a minőség vagy a nézettség - hiszen külföldi eladásokból, vetítésből, moziból is kap a rendező különféle módon pénzt. Ez rendben levő így. Egyébként is az itteni téma nem Koltai zsebe, hanem a filmje.... A milliók bemondása felesleges és teljes mértékben demagóg módon félrevisz. A film milyen, az itt a topic.

azt hiszem félreérthető voltam a rendező úr gázsija volt 50 millió

Csak annnit szeretnék hozzátenni, hogy Koltai alkalmatlan filmrendezésre, nem értette meg miről szól Kertész regénye
na meg nem is ismerte ezt a regényt sem Kertészt amíg az eredeti producertől meg nem kapta.
Közpénzből hogy kaphatott ez az ember több mint 50 milliót ezt mondja meg valaki.

Nem viccelődünk. Okunk van feltételezni, hogy egy olyan témát, mint a holocaust más szemszögből dolgoz fel olyan, aki személyesen érintett ( atörténelmi érintettségtől most eltekintünk), mint olyan, aki nem. Ez nem elégséges feltétel, de igen meghatározó lehet. Kertész se a szomszédja elbeszélése alapján írta meg a regényét. Egyébként a filmet látva, igen, az embernek az a benyomása támad, hogy Koltai nem sokat foglalkozott a holocausttal. És most jöhet a viccelődés.

Ne viccelődjünk. Nem hiszem, hogy bárkinek is megfordulna a fejében, hogy filmet csináljon olyasvalamiről, amit csak egyszer, vagy kétszer gondolt át. Ugyanakkor nem létezik olyan téma, amit ne érezhetne bárki a sajátjának, és ne válhatna - amennyiben megteheti - kiváló ismerőjévé. Nincs okom feltételezni, hogy Koltai ne érezné a sajátjának, vagy akár ne lenne kiváló ismerője a Holokauszt-témának. Ha pedig sajátjának érzi és ismeri, ugyan miért ne lenne magabiztos?

Van is köze meg nincs is. Tagadhattlan, h egy művész bármilyen témát hitelesen megcsinálhat. Ugyanakkor a holocaust nem csak egy művészi téma, nem csak az emberiség egyik nagy (borzalmas) története, hanem a zsidóság speciális története is. Aki zsidó, és a huszadik században élt vagy él ma, (pláne, ha családja közv.. érintve volt/van) ennek az eseménynek az árnyékában - elbeszélésében - nőtt fel. Hozzátartozik az identitásához. Tehát nem csak egyszer gondolta át pl. amint nekilát egy filmnek, vagy kétszer, hanem ezerszer. Így ha hozzászól valóban eséllyel autentikus, amit mond. A sorstalanságot először Szász J. akarta megcsinálni - Kertész nem engedte neki (talán mert túlságosan is as maga módján lett volna autentikus)...Szász zsidó- nem rejti véka alá.. Spielberg is az. Paul Celan, aki a holocaust igazi nagy klasszikusa is. Persze vannak ellenpéldák, lsd. Pilinszky...és biztos számos más. Így van köze a száramazásnak ehhez. ill. van is meg nincs is ilyen módon. Ugyanis a holocaustnak magának is a származáshoz volt köze. (De ettől függetlenül Auschwitz pl. lengyelek millióit is pusztította) No, íme. Átgondoltam.

Majd elfelejtettem, Zokni! Jókat írsz, de hadd keserítselek el: "SEMMIT SEM TUDUNK" - mint ahogyan azt sem, hogy akadnak olyan kritikusok, netán filmkészítők akik számára a "lényeg a szélsőséggesség, az irracionalitás, a provokáció" - bár biztosak lehetnénk, bár kijelenthetnék, de azzal sajnos már vitatnánk a mellesleg szép tételt:" mindannyian közel járunk az igazsághoz..., ha más nem a saját igazságunkhoz."