A Muszter júliusi számából

oroszok, véletlenek, és friderikusz

Ahogy a hetvenes évek angol sztárcsatára, Gary Lineker mondta: „A futball olyan sport, amit huszonketten játszanak és mindig a németek nyernek. Vagy mégis hinnünk kell a véletlenben? Katasztrófafilmek tucatjai épülnek a véletlenre. Mert, mi történik, ha Bruce Banner nem fertőződik meg? Szegényebbek lennénk egy izomkolosszussal? Nem, akkor jönne egy véletlen természeti katasztrófa és a Föld kifordulna a tengelyéből.

VÉLETLEN
Mennyire mélyítik el a filmkatasztrófák a közönségben a veszélyérzetet? Azokat a veszélyeket, melyeknek valóban ki is vagyunk téve. Legyinthetünk-e, azzal a nyugodt tudattal, hiszen ennek semmi köze a racionalitáshoz? Vagy el kell gondolkodnunk Az esemény megtörténhetőségén?

MISSZIÓ AZ OROSZ FILMÉRT PÁLMAFÁK ALATT
Ahogy az orosz focira rácsodálkozott Európa, ugyanúgy jó lenne, ha az orosz film is megkapná ezt a kitüntető figyelmet. Szocsi tengerpartján van alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon, miért kell Hollywoodba menni ahhoz (legutóbb Timur Bekmambetov), hogy jegyezzik a kelet-európai alkotókat. 

Dolgaink most – Friderikusz az ATV-n
Friderikusz most és utoljára. Akár egy rossz reklámszöveg. De, ez most nem a reklám helye, hanem a búcsúé (ami sokkal rosszabb). Az újságírás egyik elhivatott alakját kell nélkülöznünk. Miért? Ahogy közleményében hangzott: „…merte vállalni meggyőződését”.