Budapesti vadon
Egy bérház ökológiája
Élet a Pinty u. 34. sz. alatt
A külföldi, fikciós elemekkel gazdagított természettudományos filmek nem ismeretlenek a hazai közönség előtt. A Vándormadarak és a Pingvinek vándorlása több száraz ismeretterjesztésnél, szórakoztat és elgondolkodtat azzal, hogy fiktív elemeket is beemel a történetbe. De nem kell az Antarktiszra utazni vagy körberepülni a Glóbuszt ahhoz, hogy érdekes témára bukkanjunk. Tóth Zsolt Marcell a Természetfilm.hu társaság egyik tagja úgy gondolta, elég egy romos budapesti bérházat pincétől padlásig és annak környékét átnézni. Meg is találta azt, amit keresett: számos összefűzhető érdekes, izgalmas történetet macskabagollyal, könyvskorpióval, ezüstös pikkelykével. Így szórakoztatva mutatja be a környezetünkben ritkán látható, de kis erőfeszítéssel szinte bárki által megtapasztalható jelenségeket, összefüggéseket.
 |
| Elég egy pesti bérházat pincétől padlásig és annak környékét átnézni |
A HD-technikával készült Budapesti vadon az említett bérház ökológiáját mutatja be. A Pinty utca 34. lakói közt akad önjelölt természettudós, Badár Sándor, aki a film David Attenborough-ja, és mivel nem tudja fizetni a lakbért kiköltözik a ház előtt parkoló, leponyvázott Volkswagen Bogárba, ahol megfigyelősátrat és labort is berendez. A ház gondnokát Puskás Tivadar alakítja, aki mindenáron rendet szeretne teremteni, vagyis nem örül a humanoidoktól eltérő életformák feltűnésének. Azonban az élővilág nem hódol be akaratának. Sára Bernadett sokat megélt, tapasztalt nőként jelenik meg, végül Dégi János azt a lakástulajdonost alakítja, akinek életterét kisebb-nagyobb lényekkel is meg kell osztania.
A skorpió a világirodalom védelmezője
A film szereplői többek közt egy légy segítségével mutatkoznak be. „A légy rárepül egy laptop érintőpadjára, és mosakodás közben sorra nyitogatja az ott tárolt file-okat.” A hasonló gegek mellett érdekes összefüggések is feltárulnak. Például nem nyilvánvaló, de skorpiók közt élünk, amelyek adott esetben a világirodalom védelmezőivé válhatnak. „A lakásokban nem ritka könyvskorpió valójában álskorpió. Nincs méregtövise, ellenben a gombostűfejnyi állatkának viszonylag nagy ollói vannak. Azokkal a könyvekben élő tetvekkel táplálkozik, amelyek az ott található enyveket fogyasztják, és azok felfalásával óvják a világirodalom remekeit!” Igaz, védelmükbe veszik Daniel Steel kevésbé örökérvényű darabjait is.
 |
| A Volkswagen Bogárban megfigyelősátrat és labort rendez be |
Az alkotók igyekeztek kerülni mindenféle közhelyes ábrázolást, így például csótányokkal nem találkozhatnak a nézők. Ellenben vízalatti nézetből láthatjuk, amint a padláson tanyázó macskabagoly lecsap arra az egérre, amelyik egy kiadós éjszakai esőzés után a tetőn lévő edényekben összegyűlt csapadékból szeretne inni. Az előre megírt, megrajzolt forgatókönyv és story board az alkotótársak, így Molnár Attila Dávid társrendező-forgatókönyvíró saját élményeit is tartalmazza, a kiötlött vagy kínálkozó történeteken kívül. A padlás után a pincében körülnézve zöldségeket találunk egy csiga nagy örömére. A jóllakott nyálkás lény pihenni tér egy elektromos vezetékeket rejtő dobozban, ahol rövidzárlatot okoz az egész házban. Mindez hasonlóképpen történt meg Molnár Attillával saját kertes házában, ahol az áramkimaradás okának felderítésekor egy sültcsigát talált a biztosítószekrényben.
A ház különböző zugaiban történteket az fogja össze, hogy a tisztaságra, rendre, tehát a jó védelmére felesküdött és ezzel szemben minden szabálytalant, vagyis a rosszat elutasító gondnok törekvései részben sikerrel járnak. Eléri, hogy a ház növényeit, apró élőlényeit eltűntessék, a kapu mellett parkoló Bogarat pedig elszállítják, ám a burjánzó életet nem lehet elsöpörni. Muslincák rajzanak ki a szemetes zsákokból, és hangyák kúsznak vissza a falak repedésein át, végül még a leponyvázott Bogár is kiszabadul, és sofőr nélkül rója az utcákat.
Van élet a tévén kívül?!
Tóth Zsolt Marcell szerint az utóbbi évtizedekben azért tűntek el a hazai filmek a mozikból, mert hiányzott belőlük a történet. „Fikcióval, gegekkel, játékkal többet lehet elmondani”, persze nem a tények rovására, hanem azokkal kiegészítve. A tematikus tévécsatornák, a közszolgálati televízió valamint a Duna Televízió nyújt lehetőséget a természetfilmes alkotások bemutatására. Ugyanakkor a televíziós sugárzást segítő pályázatok korlátozzák a szponzori megjelenést, így a lehetséges befektetői kört. Figyelemfelhívásként az alkotók egyik lépése, hogy a MOM Parkban december 17-én nyílt napon szeretnék bemutatni a Budapesti vadont. Az elővágott, „ember” szereplők nélküli verzió már sikert aratott az Országos Természetfilm Fesztiválon valamint az Aranyszem Operatőri versenyen. A filmet megelőzi egy meditatív audiovizuális koncert, a Szertartás, Kövi Szabolcs vezetésével, amihez Tóth Zsolt Marcell készítette képeket a világ különböző pontjain.
 |
| Fikcióval, gegekkel, játékkal többet lehet elmondani |
A televízió mellett igyekeznek a moziban újabb lehetőségeket találni. Tárgyalások folynak arról, hogy a jelenleg 50 perces természettudományos játékfilm miként kerülhetne az artmozik műsorába. Siker esetén akár werkfilmmel kiegészítve egészen 70 percig lehetne bővíteni a Budapesti vadont. „Az artmozik filmhiánnyal küzdenek, ezért érdemes próbálkozni. Ha négy-öt hasonló, moziba szánt alkotáson már túl leszünk, abban bízunk, hogy kialakul egy stabil, néhány ezer vagy tízezer fős közönség. Hiszen ez a műfaj nemcsak a délutáni közönségnek szól, hanem működik a délelőtti, matiné időszakban, és nem utolsósorban a helyi mozik és iskolák összefogásával része lehet a természettel kapcsolatos oktatásban.” A nyitás nemcsak a mozik felé lehetséges, hanem az alkotók igyekeznek kihasználni az internet vagy a DVD nyújtotta lehetőségeket.
Az MMK-től kapott három millió forintból valamint saját pénzekből és „társadalmi munkából” összeállított Budapesti vadon a MOM Park után Tóth Zsolt Marcell reményei szerint ott lesz a következő Filmszemlén is.
