Híd Terabithia földjére
Mert kell egy hely
Bemutató: 2007. február 22.
Katherine Paterson 1977-ben írt könyvét sikerei ellenére sokan támadták, ami nem riasztotta el a Walden Mediát és a Disneyt, hogy Csupó Gábort kérje meg a mozi-változat megrendezésére. A három évtizede született történet ezüstvászonra adaptálása során a világhírű magyar rajzfilmes a manapság divatos fantasy-trenddel szemben nem a virtuális látványorgiára alapozott.
A 12 év körüli Jess, a „tanyasi”, ahogy osztálytársai szólítják, három lánytestvérével és szüleivel él együtt. A szűkös családi büdzsé nem engedi, hogy új tornacipőt kapjon az iskolai futóversenyre, így egyik nővérétől örököl egy rózsaszín csukát. Talán ez lehet az oka annak, hogy veszít a versenyben, és éppen egy lány utasítja maga mögé. Ezek után Jessnek minden oka megvan arra, hogy lánytestvéreivel, és az amúgy is rá háruló házimunkával terhelt élete elől elszökjön. Az út a képzelet birodalmába vezet, de Jess a hagyományos fantasy hősökkel szemben nem a kardot, hanem a ceruzát forgatja ügyesen, és segítsége is akad a színezésben.
Társa az éppen őt lefutó, szintén élénk fantáziájú lány, Leslie, aki – író szülei költözésének köszönhetően – a tanév kezdetekor érkezik az iskolába, túlzás lenne azt állítani, hogy osztálytársai kitörő lelkesedéssel és tárt karokkal fogadják. A két kívülállót nem sokáig akadályozza a kezdeti rivalizálás abban, hogy lelki társakként ismerjenek egymásra. Leslie adja a kezdő lökést ahhoz, hogy átlendüljenek a túlsó partra, Terabithia földjére, ahol apránként építik fel, népesítik be birodalmukat.
Csupó Gábor első élőszereplős rendezésében az eddig megszokott látványorientált fantasyktól eltérően bátrabban alapoz a szereplőkre. Igaz, A Gyűrűk Urában és az Arthur és a villangókban megfelelő egyensúlyt találtak az alkotók a képek és a karakterek fejlődése között, viszont a Terabithiá-ban néhány jelentet leszámítva nincsenek kompjuter-generálta több ezer fős apokaliptikus ütközetek és különféle képzeletbeli lények. E tekintetben a film visszafogott és a rendező sikeresen szorította vissza producerek azon óhaját, hogy egy újabb szuperlátványos film szülessen. Terabithia emberléptékű, ahol minden belátható és bejárható.
Sok kiskamasz magára és problémáira ismerhet |
A látvány helyett az alkotók a szereplők jellemének kidolgozására, a mai kiskamaszokat jellemző helyzetek, problémák bemutatására koncentráltak, mindezeket a két főszereplő hitelesen képes megjeleníteni. Ők hús és vér kölykök, akik nem sárkányháton repülnek, helyváltoztatáshoz a lábukat használják, látjuk őket izzadtan, koszosan, kipirult arccal. Hozzájuk képest a Narnia testvérnégyese idealizált, steril mesekönyvbe illik.
Jesst és Leslie-t társaik szinte A legyek urába illő kegyetlenséggel szekálják, az iskolabuszon utazni számukra mindennap felér egy passióval. A tanárok újabb veszélyforrást jelentenek, egyikük a látszólag tipikus csupaszigor, másikukba pedig Jess szerelmes. A két kiskamasz közötti vonzódás is visszafogottan, tétova gesztusokkal jelenik, meg, hogy aztán Jess ráébredje, ki is számára a legfontosabb.
Annak ellenére, hogy a Terabithia a Walden és a Disney pénzéből született meglehetősen hiteles mozi. Ugyan az alkotók a végére kissé elfáradhattak, és nem voltak képesek ellenállni a sikerfilmgyártás nyomásának, és a tragikus fordulat után a befejezés érzelmesebb a kelleténél. Valamint a megszokott fantasy-látvány kedvelőinek is jut egy gesztus. Ugyanakkor az alkotók a minél nagyobb közönségsiker érdekében szinte csak jelzésszerűvé tették azokat a jegyeket, amelyek miatt a cenzorok felhorkanhattak volna. A Narnia esetében az eredeti műben Lewis vallásosságának erőteljes megjelenését kifogásolták, ami a filmben már szinte érzékelhetetlen volt. A Terabithia sem akar egy vagy több világnézet mellett kiállni, a hit elvesztésének lehetőségéről beszél, amely ma egyetemes dilemma.
Ebben a családi moziban sok kiskamasz magára és problémáira ismerhet. Ha pedig a kelet-európai filmesek szerint itt nem élnek gyerekek - erre lehet következtetni a nekik szóló alkotások csekély mennyiségéből -, akkor a hozzájuk szóló filmek készítését továbbra is rábízhatják a Waldenre és a Disneyre, néhány könnycseppel több a kelleténél még belefér.