sex hikaye

Híd Terabithia földjére

Mert kell egy hely

2007. február 21. - Dénes Balázs

Bemutató: 2007. február 22.

Híd Terabithia földjére

Katherine Paterson 1977-ben írt könyvét sikerei ellenére sokan támadták, ami nem riasztotta el a Walden Mediát és a Disneyt, hogy Csupó Gábort kérje meg a mozi-változat megrendezésére. A három évtizede született történet ezüstvászonra adaptálása során a világhírű magyar rajzfilmes a manapság divatos fantasy-trenddel szemben nem a virtuális látványorgiára alapozott.

A 12 év körüli Jess, a „tanyasi”, ahogy osztálytársai szólítják, három lánytestvérével és szüleivel él együtt. A szűkös családi büdzsé nem engedi, hogy új tornacipőt kapjon az iskolai futóversenyre, így egyik nővérétől örököl egy rózsaszín csukát. Talán ez lehet az oka annak, hogy veszít a versenyben, és éppen egy lány utasítja maga mögé. Ezek után Jessnek minden oka megvan arra, hogy lánytestvéreivel, és az amúgy is rá háruló házimunkával terhelt élete elől elszökjön. Az út a képzelet birodalmába vezet, de Jess a hagyományos fantasy hősökkel szemben nem a kardot, hanem a ceruzát forgatja ügyesen, és segítsége is akad a színezésben.

Társa az éppen őt lefutó, szintén élénk fantáziájú lány, Leslie, aki – író szülei költözésének köszönhetően – a tanév kezdetekor érkezik az iskolába, túlzás lenne azt állítani, hogy osztálytársai kitörő lelkesedéssel és tárt karokkal fogadják. A két kívülállót nem sokáig akadályozza a kezdeti rivalizálás abban, hogy lelki társakként ismerjenek egymásra. Leslie adja a kezdő lökést ahhoz, hogy átlendüljenek a túlsó partra, Terabithia földjére, ahol apránként építik fel, népesítik be birodalmukat.

Csupó Gábor első élőszereplős rendezésében az eddig megszokott látványorientált fantasyktól eltérően bátrabban alapoz a szereplőkre. Igaz, A Gyűrűk Urában és az Arthur és a villangókban megfelelő egyensúlyt találtak az alkotók a képek és a karakterek fejlődése között, viszont a Terabithiá-ban néhány jelentet leszámítva nincsenek kompjuter-generálta több ezer fős apokaliptikus ütközetek és különféle képzeletbeli lények. E tekintetben a film visszafogott és a rendező sikeresen szorította vissza producerek azon óhaját, hogy egy újabb szuperlátványos film szülessen. Terabithia emberléptékű, ahol minden belátható és bejárható.

Sok kiskamasz magára és problémáira ismerhet
Abban az Amerikában, ahol már több generáció nőtt fel a televízió képernyőjére tapadva, szinte örökös képfüggésben élve, Csupó Gábor olyan mesével állt elő, amely nagyon sokat bíz a befogadó fantáziájára. Elég bátor ahhoz, hogy ne mutasson meg mindent, és helyenként csak sejtetni enged, amitől a kevesebb – cseppet sem meglepő módon -- több lett.

A látvány helyett az alkotók a szereplők jellemének kidolgozására, a mai kiskamaszokat jellemző helyzetek, problémák bemutatására koncentráltak, mindezeket a két főszereplő hitelesen képes megjeleníteni. Ők hús és vér kölykök, akik nem sárkányháton repülnek, helyváltoztatáshoz a lábukat használják, látjuk őket izzadtan, koszosan, kipirult arccal. Hozzájuk képest a Narnia testvérnégyese idealizált, steril mesekönyvbe illik.

Jesst és Leslie-t társaik szinte A legyek urába illő kegyetlenséggel szekálják, az iskolabuszon utazni számukra mindennap felér egy passióval. A tanárok újabb veszélyforrást jelentenek, egyikük a látszólag tipikus csupaszigor, másikukba pedig Jess szerelmes. A két kiskamasz közötti vonzódás is visszafogottan, tétova gesztusokkal jelenik, meg, hogy aztán Jess ráébredje, ki is számára a legfontosabb.

Annak ellenére, hogy a Terabithia a Walden és a Disney pénzéből született meglehetősen hiteles mozi. Ugyan az alkotók a végére kissé elfáradhattak, és nem voltak képesek ellenállni a sikerfilmgyártás nyomásának, és a tragikus fordulat után a befejezés érzelmesebb a kelleténél. Valamint a megszokott fantasy-látvány kedvelőinek is jut egy gesztus. Ugyanakkor az alkotók a minél nagyobb közönségsiker érdekében szinte csak jelzésszerűvé tették azokat a jegyeket, amelyek miatt a cenzorok felhorkanhattak volna. A Narnia esetében az eredeti műben Lewis vallásosságának erőteljes megjelenését kifogásolták, ami a filmben már szinte érzékelhetetlen volt. A Terabithia sem akar egy vagy több világnézet mellett kiállni, a hit elvesztésének lehetőségéről beszél, amely ma egyetemes dilemma.

Ebben a családi moziban sok kiskamasz magára és problémáira ismerhet. Ha pedig a kelet-európai filmesek szerint itt nem élnek gyerekek - erre lehet következtetni a nekik szóló alkotások csekély mennyiségéből -, akkor a hozzájuk szóló filmek készítését továbbra is rábízhatják a Waldenre és a Disneyre, néhány könnycseppel több a kelleténél még belefér.



Címkék

premier , kritika



nka emblema 2012