Nagyapák és forradalmak (Nagyapák és forradalmak)

Hegedűs András volt magyar miniszterelnököt még a mai napig felelősségre vonják az 50-es években játszott politikai szerepe miatt. Ő volt az, aki 1956-ban aláírta a szovjet csapatok bevonulását hivatalosan megengedő dokumentumot. A filmben Ausztráliában élő unokája, Péter hazalátogat, hogy találkozzon nagyapjával és szemtől szembe tegye fel neki azokat a kérdéseket, amelyek már kisgyermekként is izgatták őt és foglalkoztatták az egész családot.

Egy húszas évei elején járó, külföldön élő fiatalember naiv lelkesedéssel szeretné feltárni nagyapja múltját, fókuszálva az 50-es évekbeli politikai szerepére. Pétert fiatalként, ennyi év távlatából is megérinti a forradom eszmeisége, tisztasága, ezért kíméletlen kérdések sorozatán keresztül szembesíti saját nagyapját, az egykori miniszterelnököt megalkuvásaival, szervilizmusával és közönyös mentegetőzéseivel. Különösen megrázó része a filmnek, ahol Péter közvetítőként egy Ausztráliába menekült, 56-os áldozat, magnófelvételen keresztüli, szembesítő kérdésére keresi nagyapjától a választ.