Forgatokonyviras

A normatív támogatás szerintem jó dolog. A nézőknek igenis joga van beleszólni, milyen filmeket akarnak nézni, akkor is ha egyik másik darab szerintünk érdemtelenül ér el hatalmas nézőszámot. Ez legalább egy objektív, számokon alapuló rendszer.
A ker.tévéknél félreértettél, nem azt mondtam, hogy gyártsanak filmeket, csak azzal, hogy beszálltak a finanszírozásba (persze muszáj volt nekik), megnyílt egy olyan kassza, ami az MMk-val ellentétben jobban preferálja a közönségfilmeket. És ez jó. (egyébként gyakorlatilag nem szólnak bele a filmekbe)
Továbbra sem általánosítanék a producerekkel kapcsolatban. Azt gondolom, sokféle van, egyik ezt szereti, a másik azt. Ha az egyiknek nem kellett a könyved, menj egy másikhoz. Sokan vannak. Ha jó a könyved, előbb-utóbb lesz olyan aki ráharap. Nem igaz, hogy ez így nem működik. Sőt, a legtöbbször így működik. Nem mondok több példát, mert megint minősíteni kezded őket, pedig ebből a szempontból teljesen indiferens milyen írók, csak az a lényeg, sokan vannak akik az "utcáról" kerültek be. Ez a szakma a kapcsolatokról szól. Minél több embert ismersz, annál nagyobb valószínűséggel fogsz eszébe jutni valakinek, aki meg akar iratni egy sztorit. De ehhez nyomulni kell. Fogadok, hogy te jártál Amerikában. Gondolom ott sem megy másként. Az író addig megy, amig nem talál ügynököt, producert, rendezőt, vagy éhen nem hal. Bekerülni sosem könnyű. Pontosan így van, ahogy mondod: Bele kell találni egy-egy producer ízlésébe és terveibe, és ha nem sikerül menni a következőhöz.
Egyébként az sem igaz, hogy csak vígjátékra várnak. Én pl. három filmre kaptam mostanában felkérést, egyik sem az. Nyilván sokan szeretik, mert a tapasztalat azt mutatja, azzal a legkönnyebb itthon sikert csinálni, de azért arra is vágynak, hogy külföldön is eladható legyen, fesztiválokra is el lehessen vinni, vagy akár csak hogy egy kicsit fajsúlyosabb dolog legyen, és erre a legritkább esetben alkalmas egy vígjáték.
Nem tudlak readernek beajánlani, bocs. Ez amolyan bizalmi meló. Egy producer nyilván olyanoknak küld könyveket, akiket ismer, és ad a véleményükre. Mindamellett az írásaid alapján meglepne, ha nem tudnál meggyőzni tíz pec alatt akárkit, hogy tudod milyen egy jó könyv.
De, kellene szakkönyvket olvasni, nagyonis. Csak sokan nem veszik rá magukat az angol miatt, lefordítani pedig állítólag nem éri meg, mert túl kicsi a felvevő piac.
Akciófilmben is félreértettél. Ne mondtam, hogy nem tudnánk ilyet csinálni. Csak próbáltam megmagyarázni - a magam számára is - hogy momentán miért nincs.
Ez egyébként általában mindenre igaz. Ne hidd, hogy én nem látom vagy tapasztalom mennyi baja, betegsége van ennek a szakmának (nagyon sok mindenben igazad van) egyszerűen csak próbálom megérteni, miért alakultak bizonyos folyamatok úgy ahogy, és hogy mik a hazai sajátosságok, mert enélkül úgysem lehet változtatni.
Filmben amúgy mindenevő vagyok. A műfaj nem fontos, csak legyen valami ami megfog benne. És legyen jó a könyv, ha az nem stimmel azt utálom, de ha igen, akkor bármilyen hülyeséget megeszek. Szeretem az angol filmeket, a spanyolokat, és pl. Luc Besson nem tudott oyan filmet csinálni, amit ne imádtam volna.
Hogy mi az én sztorim? Amikor konkrét felkérés volt, hogy írjak meg egy adott sztorit, azt csak akkor vállaltam, ha tudtam, hogy elfér benne az én sztorim is, az ami nekem fontos. Tehát az eddigi munkáim ilyen értelemben mind saját gyerekké váltak, még ha az alapötlet valaki mástól származott is. Amit most írok, az eredetileg is az én sztorim, de ettől még nem érzem a különbséget.
DR

Bocsánat, hogy kicsit lekéstem a vonatot, és idepiszkítok, de van még egy érdekes gondolat, ami eszembe jutott. Rolls Royce-ot Magyarországon nem úgy árusítanak, hogy valaki vesz hármat raktárra, és aztán eladja, ha jön a vevő. Hanem jön a vevő, akar egy Royce-ot, és a kereskedőnek megvan a kapcsolata, hogy szerezzen. Ezt nem az ügynöki munkához hasonlítanám, hanem az egészséges íróéhoz. A producer elolvassa az író könyvét, látja, hogy tud írni, és azt mondja -- kell egy könyv, megdumáljuk miről. Írj! Ez nem egy működésképtelen rendszer, csak ehhez fel kéne tudni ismeri a tehetséget... Ja, és persze kellene rá pénzt kapni úgy is, hogyha valaki nem Jancsó Miklós névrokona.

tudtam h ebbe nem kellett volna belenyulnom, ujra:
- megteszek mindent annak elkerülésére hogy csak egy hasonló csavar is legyen benne.
- megteszek mindent azért hogy csak egy hasonló csavar se legyen benne.

aka
perfekcionista

f.r.a.n.k.: Értem (tulajdonképpen igazad is van), és köszi a választ!

Script Doctor:
Átírtam a logline-t, remélem ez már jó: "A XIX. századi elmegyógyintézet vezetője be akarja bizonyítani a nép által nagyrabecsült betegéről, hogy csaló, így amikor a férfi beleszeret kedvesébe, a doktor felhasználja jegyesét céljai eléréséhez."

üdv, Péter

a mószer (!) nem a cég. megteszek mindent annak elkerülésére hogy csak egy hasonló csavar se legyen benne. szerintem más az alaptétele is a filmnek, de majd megnézem újra valamikor.

a második thrillerhez: a kérdésekre vannak válaszok. annyit elmondhatok, a sztori az ügyről szól és a főszereplő azt igyekszik kideríteni, mi a valóság mert elborul kicsit... a memento-t lehet említeni, ha hasonlítani kéne valamihez.

a gyilkos végzet nagy előnye, hogy kisköltségvetésü, jóformán 3-szereplős, kevés helyszines sztori.

mind a három ki van dolgozva 2 csavarig, az már nem kérdés, hogy konfliktus :)
de jogosak a kérdések, ha arról lenne szó, hogy ez most pitch.

......
a pályázatotokra beérkezett szkriptek minőségén én nem lepődök meg, túl sokan vannak akik beküldik mindenhova és igazából hobbinak tekintik... nincsenek sokan akik a hangjukat is vállalni merik hozzá :)

tunce,
azért nem fogom ide leírni a szinopszisaimat, mert egyszerüen azt csak olyannak küldöm el, aki tud azért valamit tenni, hogy film is legyen belőle.

csak abból tudunk főzni, amit itt leírsz. a logline-ba meg azt írd bele, amiről a sztori szól! a lényeget, a központi drámai konfliktust.
ha ezt nem tudod 1-2 mondatban megfogalmazni, akkor valszeg túl bonyolult vagy nem egyértelmű a sztorid.

gyakorlásnak azt ajánlanám, hogy próbáld meg egy pár kedvenc filmed logline-ját megírni.

bye, Péter

Még egy kérdés: általában nem ír be ide senki szinopszist, csak logline-t. Van valami különösebb oka, vagy féltik az ötleteiket? Mert a félreértések elkerülése végett én lehet, hogy bemásolom később.

"a konfliktus és a logline kb.: egy XIX. századi elmegyógyintézet egyik betege és a szadista főorvos menyasszonya szerelmi viszonyba bonyolódik, ami miatt a felszarvazott főorvos sátáni játszmába kezd velük. "

Na igen, csakhogy nem erről szól. Mint emlitettem kissé bonyolultabb. Illetve nem bonyolult, csak egy mondatban nehéz összefoglalni, de mindenesetre köszi a segitséget, és gondolkozni fogok, hogy lehetne úgy megfogalmazni, hogy kiderüljön belőle mindaz, amit a logline-ról irtál. :)

Egyébként a logline feltétlenül csak egy mondatból állhat? Ha kettő, az már nagy baj?
Bocsi az esetlen kérdésekért...

végezetül néhány szó a logline-okról.

egy jó logline tartalmazza
- az ötletet
- a fő karaktereket
- a cselekményt
- a konfliktusokat
- a karakterek fejlődését
- a film elejét, közepét és végét
;)

a klasszikus példa szerint: egy ismert maffiafőnök idegösszeomlása miatt egy átlagos pszichiáterhez fordul, s a kezelés hatására úgy dönt, hogy jó útra tér.
vagy egy egyszerűbb: terroristák túszul ejtik az amerikai elnök repülőgépét.

láthatjuk, hogy mindkettőben benne vannak a főkarakterek, a közöttük lévő konfliktus, valamint látszik a történet íve is. (mert ugye senki nem gondolja azt, hogy nem az amerikai elnök fog győzni? ;) )

#Tunce:
amit írtál, az valójában egy kiinduló szituáció, egy karakter jellemzés. a sztori nem itt van, ez csak a körítés egy piciny kis része.
a konfliktus és a logline kb.: egy XIX. századi elmegyógyintézet egyik betege és a szadista főorvos menyasszonya szerelmi viszonyba bonyolódik, ami miatt a felszarvazott főorvos sátáni játszmába kezd velük.

ami hiányzik: milyen beteg? (írtad, hogy ő nem egy közönséges elmebeteg) ill. hogy mit tesz velük a doki? mi a terve?

#frank:
ahogy már mások is írták, a Módszer az a Cég.
a második az csak egy indító szekvencia - miről szól a sztori? a nyomozásról? ki ellen nyomoz? ki az ellenfele? hol van a konfliktus?
a harmadik valójában ennyi: egy nő egy gyilkosság szemtanúja lesz, s a gyilkosban felismerni véli az egyik munkatársát.
személy szerint ebben látom a legtöbb fantáziát.

további jó írást mindenkinek!
Péter

folyt.

a profi forgatókönyvíró-gárda kinevelése, létrejötte sajnos jelenleg egy 22-es csapdája: ahhoz, hogy valóban profivá válhass, csak ezzel szabadna foglalkoznod. reggeltől estig filmeket nézni, elemezni, új elméleteket tanulni és ami a legfontosabb: írni, írni, írni. de ez teljes embert kíván. viszont akkor meg miből élsz meg? amíg nem adtál el könyvet, addig senki nem fog fizetni neked azért, hogy írj. de ha meg mellette főállásban dolgozol, akkor nem lesz elég időd, hogy képezd magad, hogy profivá válj.

ezért is különösen bosszantó, hogy amikor - talán 2-3 évvel ezelőtt - az MMKA kiírt egy forgatókönyvíró műhelyeknek szóló pályázatot, akkor minden rendező és producer cége nyert, csak épp a kifejezetten forgatókönyvírással foglalkozó két műhely nem...

sziasztok,

pár gondolatot fűznék hozzá az eddig elhangzottakhoz.

#charlie chan:
abszolút egyetértek veled abban, hogy igenis sokkal bátrabban kellene más műfajokkal is próbálkozni a hazai filmeseknek! egy Harcosok Klubja, egy Millió Dolláros Bébi, egy Leon nem elsősorban a pénzről meg a látványról szól, s azt gondolom, hogy ha magával ragadó a történet, akkor a magyar közönség nem fog háborogni az esetlegesen gyengébb technikai kivitelezésen.
viszont az eddigi hazai "akciófilmes" próbálkozások épp a sztoriban voltak a leggyengébbek.
ugyanígy egy (tini)horror vagy egy thriller is megtalálná a saját közönségét.

szvsz a legfőbb gátja ennek nem is az, hogy az ilyen filmekre nem adnak állami támogatást, s emiatt a producerek is inkább a biztos - államilag támogatott - projektben gondolkoznak, hanem az, hogy nem készülnek ilyen témájú, elfogadható költségvetéssel leforgatható, színvonalas könyvek! (amiket én olvastam, ott minimum a Parlament felrobbanása volt a nyitókép ;) )

kérdezted: vajon tényleg annyira borzalmasak azok a könyvek, amiket kapnak?

nos, mi kiírtunk egy pályázatot, amihez szándékosan részvételi díjat is kikötöttünk, hogy valóban csak a "jó" könyveket küldjék be a jelentkezők.
eddig nagyjából a könyvek felén vagyunk túl, és azt kell mondanom, hogy óriási csalódás! :(((
igaz, hogy magas a mérce, s próbálunk kvázi egy "amerikai reader" fejével gondolkodni, de elszomorít, hogy a könyvek egy része még formailag (!) sem felel meg a minimális elvárásoknak. a másik része meg bár úgy néz ki, mint egy forgatókönyv, azonban szinte már az első oldalon kiderül, hogy nem az.

félreértés ne essék, senki sem úgy születik, hogy tuti nyerő könyvet tud írni, de ha mi írók nem szánjuk rá az időt, az energiát, a tudást, hogy valóban értékelhető terméket állítsunk elő, akkor mi jogon várjuk el ugyanezt a producerektől?

a kitörési pontot amúgy máshol látom: ha valóban olyan könyvek fognak születni, amelyekre egy amerikai reader legalább a "megfontolásra ajánlott" címkét illeszti, akkor azokkal már nem csak a magyar, de az európai piacon is lehet keresnivalónk. ha eladsz egy könyvet Németországban, akkor utána talán a magyar producerek is figyelni fognak rád. ;)

a lényeg, hogy aki könyvet ír, mielőtt házalni kezdene vele, küldje ki Amerikába egy elemzésre - s ha jó a visszajelzés, akkor nyugodt szívvel hátradőlhez: ő mindent megtett.

Olvastátok a Csontbrigádot? Viszonylag kevés esélyt ad a "szórakozásra", a hozzáértők inkább "halál beavatási" regényként tartják számon.

Csak nehogy beletörjön a bicskája. Meg kell mondjam egyébként, hogy nem attól féltem, hogy képileg nem fogja tudna megcsinálni a verbális/narratív poénokat -- ahhoz szerintem elég ügyes. De hogy a történet, a forgatókönyv fog-e működni a szemkápráztatáson túl. Mert azért Rejtő nem egy filmes story-teller. Szóval ott lesz mit barkácsolni.
Persze, ha rosszmájú lennék, akkor azt kérdezném, hogy nincs semmi egyéb mondanivalója a világról, hogy megint adaptációhoz nyúl? Persze hurrá-hurrá, hogy legalább nem a saját faszságait szerzősködi meg. Csak nem tudom mennyire aktuális a Csontbrigád, és hogy nincs-e olyan téma, ami egyszerre tud közönség és szerzői cucc alapanyaga lenni. De legalább Rejtő (csak őrá nem mondható az, hogy azért őt adaptáljuk, mert őnála jobban és érdekesebben senki nem mesélt el sztorikat), szóval lehet, hogy jól fogunk szórakozni. Én legalábbis drukkolok. Csak közben kétkedem... Bocs.

Ópium? Az az a magyar film ugye? Nem tudom, pontosan miről szól, de ha a szinopszist látják, akkor ott lejön, hogy a két filmnek semmi köze nincs egymáshoz. :)

A szerelmi szál viszont kissé bonyolult, nem a betegébe szeret bele, hanem egy betege szeret bele az ő kedvesébe, de ez sem egy akármilyen beteg, szóval az intézet vezetője úgymond játszadozni kezd a beteggel is és a jegyesével is. Kicsit bonyolult úgy, hogy ne mondjak el semmi részletet :P

Tulajdonképpen az intézet vezetője a negatív karakter, attól függetlenől hogy az ő szemszögéből mutatom be a dolgokat (de azért a végére átmegy egy kis jellemfejlődésen)...

nem hasonlít túlságosan az Ópiumra?

a témaválasztás miatt nekem elég idegen egy ilyen dolgokat ábrázoló film, de azért

az elmegyógyintézet vezetője szeret bele az egyik megalázott kezeltjébe? ez a megoldás jut eszembe, ami összeköti a logline első felét a másikkal... és akkor az kérdés mi az ami változtatásra készteti a szereplőket, mivel a fölérendeltségi viszony miatt az orvos kezében a döntés és ha abba akarja hagyni az eddigi fenyítéseket stb akkor azt bármikor megtehetné. ha a szerelmi dráma mást takar, akkor konkretizálni kéne mi az, hogy lássuk egyes szereplők motivációját.

Üdv Mindenkinek!
Mondhatni új vagyok itt, mivel nem írtam még be soha, de már hosszú ideje mindig olvasom, amiről beszélgettek. Láttam, hogy véleményt kértetek Rékától (mivel felajánlotta, hogy tegezzük, ezért élek vele) logline-nal kapcsolatban, és én is szeretném kikérdezni a véleményét. (De persze a tiétekre is kíváncsi vagyok.)

Címe még nincs, szinopszis van.

Logline: A - testi fenyítést és kínzásokat alkalmazó - XIX. századi elmegyógyintézet vezetője kihasználja, manipulálja betegeit, s gyakran látványosságot csinál az őrültekből, ám hirtelen egy szerelmi dráma közepén találja magát.

Várom válaszod/válaszotokat! Előre is köszi Mindenkinek! :)

cc, hamarosan választ kaphatsz arra, Pálfi tud-e közönségfilmet csinálni :)

http://moziplussz.hu/hir.php?id=2886

Abradon:

"Szóval kezdjük a kapcsolatfelvételnél."

Az enyem: akibojok@yahoo.com

Amugy mik a konkretabb elkepzelesek? Milyen muhely legyen ez? Mi a konkret celja, kuldetese? Kik lehetnek a tagjai? Ki szervezi? Milyen keretek kozott? Mirol szoljanak az egyes talalkozok?

"Ezután megtalálhtnánk azokat a csatornákat, ahol megmutathatjuk az anyagokat."

Sztem van mar jopar ilyen csatorna: palyazatok, pitch-forumok, workshopok, producerek, rendezok. Csak igazan jo scriptek nincsenek. Kicsit mindenki a sajat gesztenyejet suti, ahelyett, hogy osszefognank.

Amire en gondoltam: nekem elsosorban velemenyek kellenenek egy-egy anyagommal kapcsolatban. Orulnek neki, ha meg logline fazisban kaphatnek feedback-et szakmabeliektol (ahogy itt is kikerik egy elismert szakmabeli velemenyet), aztan kozosen beszelnenk egymas szinopszisarol, treatmentjerol, outline-jarol, vagy akar kesz scriptekrol. Az irast, a munkat ugyis NEKEM KELL elvegeznem (esetleg tars-iroval) Tehat: en inkabb egyfajta kreativ muhelytalalkozot kepzelnek el. De: barmilyen kreativ iroi kezdemenyezesben benne vagyok.

Én köszönöm azt, hogy ennyi időt szántál rám/ránk (hiszen úgy gondolom, hogy olyan kérdéseket vetek fel, amik másokat is érdekelnek).
Néhány reflexió arra, amit mondtál. Az a baj szerintem, hogy a pénzt nem az állam osztja szét. Mert akkor még lehet, hogy némi hatékonyságot is elvárnának. És az sem feltétlenül baj, hogy nem objektívak a szétosztási értékelések. Az viszont baj, hogy megélhetésről és haverságról szólnak, és nincs mögöttük semmiféle számonkérés. És valahol a nézők is osztják a pénzt, hiszen a normatív támogatásnak ez is az állítólagos alapja. Na most a Győzike showt sokan nézik, de ettől én még egy kurva fillért nem adnék a kreatívjainak a következő termékükhöz... De abban azt hiszem egyetértünk, hogy a rendszer egészségtelen.
Nem, a producerek nem egy nagy gonosz massza, de nem igazán futottam még össze olyannal, aki rendszeresen kapna támogatást (=rendszeresen csinálhatna filmet), és pontosan tudná, vagy érdekelné mit csinál. Az ízlés szót pedig inkább nem használnám a producerekkel összefüggésben, mert az elkészülő filmek nagy része nem csak az ízlés, de még az üzlet alapvető elképzeléseit sem pedzegeti. Szóval ha lehetne legalább tudni, hogy mit szeretnének (azon kívül, hogy komédia legyen), vagy hogy tudják-e ki és mi a piac, és milyen ízlést vár el (azon kívül, hogy komédia legyen), akkor lehetne nekik valamit írni. De így. Olyan, mintha egy viharos éjszakán Noé meg akarná hegeszteni a bárkán az asszonyt - csak remélheti, hogy jó helyre talál be. A kereskedelmi tévékben pedig még mindig nem tudok hinni, mert azt látom, hogy az egyetlen elv, ami vezérli őket az a biztonsági játék (amibe meg is fekszenek, és itt udvariatlan lenne a Rém rendes családot emlegetni, de sajnos a tény az tény). Ja és az olcsóság. Nem költséghatékonyság - olcsóság (lásd: Tea forgatás vs. Friends forgatás. De javíts ki, ha tévedek, mert lehet, hogy én tudom rosszul). És ők sem kapaszkodnak a szakemberek után sajnos. Meg nem is nagyon akarnak gyártani. Csak ha olcsó...
Igen, tök igazad van, de én nem látom ezt a kapkodó megfelelési igyekezetet. Kapkodást látok, de a megfelelni... ahhoz először tudni kéne, hogy mi az, AMINEK meg akarnának felelni. És az csak az érme egyik oldala, hogy a közönséget nem piackutatják. De hány producer ment el külföldre tanulni egy évet az utóbbi időben? Vagy ha ezt nem , akkor hány körül lebzselnek olyan arcok fizetetten, akik viszont rászánták az időt és a pénzt? Engem egyébként még az se bánt, ha valaki ragaszkodik valamihez, csak az bánt, hogy itt túl sokan bábszínházaznak, akik meg animációs filmet készítenek, azok azzal vannak elfoglalva, hogy színes legyen - a tartalom nem látszik érdekesnek.
Azt viszont mindenképp szeretném korrigálni, hogy én nem állítottam, hogy "hülyék és tehetségtelenek" lennének a magyar filmesek. Képzetlenek nagy többségben a közönségműfajokban, és akik képzettek rendezőként, azokat meg nem a közönségműfaj érdekli. Akkor viszont kinek kéne rendeznie? Meg írnia? Egy művészfilmes, aki nem ért a közönségfilmhez és bukott is a műfajban, miért kap előbb lehetőséget, mint valaki, aki még nem bukott semmivel, de nincs papírja az SZFE-ről?
Buús Gábor Olivért, nézd el nekem, de az eddigi teljesítménye alapján nem nevezném forgatókönyvírónak. Kitalál karaktereket meg gegeket, de egy író szerintem ettől több. Persze lehet, hogy csak még nem csináltak olyan könyvéből filmet, ami valódi forgatókönyv, tehát éppúgy tévedhetek. Lovas Balázs már többet lát ebből az iparból, de az egy másik mese - Durst György nem az átlag magyar producer, és ez egy fontos momentum ebben a sagában. Nekem ugyanakkor az a bajom, hogy még a referencia sem elég. Nem elég hogy mutatsz egy könyvet. A producerek AZT a könyvet várják. De mivel fingjuk nincs róla, hogy mit is várnak, igazság szerint úgy gondolják, hogy majd jönni fog "valami", ami felkelti az érdeklődésüket. Nincs meg bennük az, hogy "van egy elképzelés és abba beruházok". Ők valami kész terméket várnak. Noé pedig tapogatózik. Csak épp ahhoz azt hiszem megint nem elég képzettek, hogy felismerjék mit raknak le eléjük (de ez filmhus sztorija). Meg igazság szerint nem is igazán látom, hogy keresnék, mert mindenki azt mondja, hogy csupa szar könyvet olvas nap mint nap, majd csinál egy ortó fos filmet, amit ő jónak gondol - és ez a nagy számok törvénye alapján már a fizikai lehetetlenséghez közelít. Mindazonáltal inspiráló azt hallani, hogy a kemény munka néha kifizetődik. Csak hát ez a mese a ritkábbik.
A szakkönyvekkel kapcsolatban igazad van, de nem gondolod, hogy ezeket kötelező lenne fogyasztani és ismerni mind a magyar íróknak, mind a producereknek? És a formán túl vannak olyan könyvek is, amik nem a filmmel, hanem a történetmeséléssel, meg annak kultúrantropológiai hátterével foglalkoznak. Szerintem ezeket is fogyasztani kellene, mert ez segíthetne a tartalomban.
A low budget számomra a 30-50 milla közötti filmet jelenti (forint természetesen). Kevés helyszín, kevés szereplő, sodró vagy megragadó történet/karakterek. Kevésbé forma-orientált, inkább a történetmesélést részesíti előnyben.
Nem szeretnék Veled vitába szállni, de az Egy szoknya nem érdemelte meg a 300-at, és még sorolhatnám (Argo, Kútfejek, Csudafilm). Persze nem kevés munka fekszik benne, hogy az arra érdemteleneket is átlökdössék a 100-as határon (vagyis valóban felfedezhető valami tendencia), csak akkor azt nem érti az ember, hogy ezt az energiát miért nem egy alapos fejlesztésbe ölik?
Az akciófilm kérdésben pedig továbbra sem értek egyet. B-13. Fehér mukik szarrá verik egymást. Baromi látványos film, profin megcsinálva. Nem egy agyas szórakozás, de a közönség megkajálta Franciaországban és másutt is. A látvány eladta. Szóval én nem hiszem, hogy ezen múlna. Ha nem gagyi, akkor a magyar közönség is elhinné, mert lenyűgözné a látvány. Ha gagyi, akkor is megcsinálna 10,000 nézőt (tizet, nem elírás), mert részeg egyetemisták halálra röhögnék magukat rajta. De ezen kívül van még más típusú akciófilm is, ami nem a kifinomult harcművészetre épít (autós, menekülős, bla-bla, stb).
Egyébként én tök szívesen olvasnék ilyen projecteket. Mivel nem adhatod tovább őket hivatalosan, nem tudnál beajánlani egy producerhez readernek? És most nem fizetett állást szeretnék, sőt, még csak nem is állást - egyszerűen csak kíváncsi lennék, hogy vajon tényleg annyira borzalmasak azok a könyvek, amiket kapnak. És ehhez az egyetlen mód, ha a producer, akinek a könyvet küldik "megkér", hogy olvassam el. Full kíváncsiság. Nem munka. De ha tudsz esetleg továbbadni ilyet (kellő diszkréció mellett természetesen, és jogokat nem sértve), akkor nekem az is elég lenne. Csak annyi legendát hallok ilyenekről. De hát a producerek Magyarországon reader-eket sem alkalmaznak, ugye... Vagy igen? Ha tudsz valakit, aki alkalmaz readert, akár fizetés nélkül is, és publikus, azt is nagyon megköszönném/nénk itt. Több szem többet lát alapon.
Kérdés: felvetetted, hogy nincs aki a tudást átadja. Szerinted ezt hogyan lehetne orvosolni. A magániskolákat hagyjuk, mert azokat (méltatlanul lenézik), az SZFE-n pedig nincs aki oktassa. Vagyis szerinted hogyan lehetne egy közönségfilmes szakember-generációt felnevelni ma Magyarországon? És mi az a trend szerinted, amire a producerek vevők? És miért látod úgy, hogy a kereskedelmi tévék átalakíthatják a piacot - látsz arra esélyt, hogy bármelyik akarna valamit gyártani? Egyébként hol lehet megtudni, hogy ha egy produkció írói támogatást keres (tudom, hogy ez naívan hangzik, csak kellemetlen, hogy én is kéz alatt kapom az infokat, és szerintem itt vannak, akiknek ezek a kapcsolatok hiányoznak - miközben ők meg lehet, hogy tehetséges emberek, és a produkciók hasznukat vennék)? Vagy kit kell megkeresni, ki szokott tudni az ilyen dolgokról? És kik azok a producerek, akik szerinted nyitottak, és várják az új könyveket?
Más: mit írnál legszívesebben? Mi a Te műfajod, a Te sztorid? Mi az, amit szeretsz fogyasztani? De ezeket már kérdeztem azt hiszem korábban. Szóval, ami még kimaradt korábbról, arra továbbra is kíváncsi volnék, de csak amikor időt tudsz rá szakítani. Köszi, hogy itt vagy velünk. További jó munkát:

Charlie

abban nagyon egyetertek, hogy az elmelet nem egyenlo gyakorlat. az eredeti tartalom teljesen mas iraskeszseget kivan, mint az elemzo iras. lehet valaki nagyon jo ujsagiro, eszteta stb attol meg nem fog tudni megirni egy filmet. azt csak gyakorlat utjan tudja megszerezni es velemenyem szerint a sajat hangjat is minimum 2-3 szkript utan talalhatja meg.

egy mezei nezotol nem, de egy filmkeszitotol elvarhato hogy legyen filmes muveltsege es ne csak hollywood / muveszfilmes felosztasban gondolkodjon. a megaprodukciokat utanozni vagy mintaalapul venni meg eleg rossz felfogasra vall.

az nem igaz, hogy nalunk nem lehetne akciofilmet csinalni vagy nincs kuzdelem es bunozes. talalkoztam mar olyan arcokkal, hogy az ember rogton tudja, mi az hogy tisztelet es azt latnod kene, milyen suru az elet, ha mondjuk korozes alatt van... az hogy Jozsi leszurja Belat, akkor lesz sztori ha van indok es kovetkezmeny. egyebkent egy otlettelen sztereotipia az emlitett szcenario. 10 esetbol 9 ilyen, es pont ezert erdektelen - filmnek alkalmatlan. a mi vilagunk mar most kegyetlen tortenetekkel szolgal (a kilencvenes evek ota) nem kell hozza tiz evet varni.