Forgatokonyviras

Bocs, hogy eltűntem, melóztam. Kösz a kimerítő választ.
Nyilván jogos az indulat, ami benned van, aki ebben a szakmában próbál boldogulni, elég gyakran dühöng. De ez egyáltalán nem egyedi. Elég sokat melóztam színházaknál, és tévéknél is, és mindenhol meg kellett küzdeni egy hasonlóan igazságtalan és ostoba rendszerrel. Tudomásul kell venni, Magyarország kicsi. Állami támogatás nélkül jelenleg nem tudja eltartani magát a kultúra, és amig a pénzt az állam osztja és nem a nézők, sosem lesz objektív értékeken alapuló a támogatási rendszer.
Mindamellett nem hiszem, hogy a producerekre úgy kell tekinteni, mint egy nagy, gonosz masszára. Ők sem egységesek, különböző emberek, különböző törekvésekkel. De mivel itthon az MMk-tól lehet legkönnyebben pénzt szerezni egy filmre, kézenfekvőbb az ő ízlésüknek megfelelni, mint a nézőkének. De ez változik. A ker.tévék felbukkanásával kicsit már változott is. És megkönnyíti a helyzetet, hogy egyre több lehetőség nyílik a koprudukciókra, és külföldi pályázatokra.
Tény hogy elég sok a silány mozi, de mentségünkre legyen mondva, a magyar film nincs könnyű helyzetben. Volt egy aranykor, mikor világhírű filmesekkel büszkélkedhettünk, Jancsó, Fábri, Szabó...és sorolhatnám. Ők voltak számunkra a mozi, mivel nem is nagyon láthattunk mást, csak ruszki filmeket, meg jó sok tévéjátékot. Aztán elárasztottak minket a külföldi, főleg amerikai színes, látványos, pörgős, érzelmes filmek, amik alapvetően idegenek voltak a magyar kultúrától, de a nézők imádták, mert profik, és könnyen fogyaszthatóak voltak. Ez olyan, mint amikor egy gyerek boldogan játszik egy gyönyörű bábúval bábszínházat, de ha levetítenek neki egy animációs filmet, onnantól kezdve csak az kell neki. A filmesek kapkodva, és kétségbeesetten próbálnak ennek az új igénynek megfelelni , de mintegy nyolcvan éves hátrányt kell ledolgozni úgy, hogy nincs igazán aki tanítsa az új stílust, ráadásul töredék pénzből kellene hasonló dolgot produkálni. Vannak olyanok is persze, akik nem akarnak váltani, ragaszkodnak a régi nagy filmes hagyományokhoz, az ő tragédiájuk az, hogy már nem találnak maguknak közönséget.
Persze ez nem magyarázat mindenre, de talán közelebb van az igazsághoz mint az, hogy a magyar filmesek mind hülyék és tehetségtelenek.
Azzal sem értek egyet, hogy a magyar producerek nem keresnek fiatal írókat. Én vagyok rá az ellenpélda, meg a Bús Gábor Olivér, vagy a Lovass Balázs...Bekopogtunk egy producerhez egy könyvvel a kezünkben. És beengedtek. Pedig nincs roknom az MMK-ban. De könyv nélkül nem megy. Az nem elég jó ajánlat, hogy van egy ötletem és ha fizettek kidolgozom. Kell valami referencia, ha filmet nem tudsz felmutatni, akkor egy jól megírt könyv, különben miért hinné el bárki is, hogy képes vagy megcsinálni? Én három évig dolgoztam a Csak szexen (jó, nem egyfolytában) egy fillér nélkül, hátha egyszer lesz belőle valami. De benne volt a pakliban, hogy nem lesz. Tudom, hogy nagy munka, de valamit muszáj befektetni. És nagy mákod van, ha az első könyvvel sikerül. Mert ha nem, meg kell írni a másodikat, vagy a harmadikat, addig amig valamelyik nem kell valakinek.
Hidd el, kell a jó sztori, és kell a jó könyv, várják mint a messiást.
A szakkönyvek lehetnek hasznosak (angolul van egy tonna, magyarul már szegényesebb a kínálat, én a Goldmant nagyon bírtam.) de igazából csak az alapoknál segít, és nagyjából ugyanazt ragozzák. Ráadásul ott érnek véget, ahol egy jó forgatókönyv kezdődik. Hogyan töltsd meg tartalommal a formát?
Az SZFE filmes szakát nem ismerem, és színház szakon végeztem. De szerintem minden ilyen képzés csak akkor hasznos, ha mellette írsz ezerrel. Én pl.minden melót elvállaltam amiben írhattam. Nem a pénz, vagy a minőség volt a lényeg, csak a gyakorlat.
A jó kapcsolat a rendezővel létfontosságú. Nem lehet rá kötelezni őket, hogy higgyenek neked. Jó estben, hasonlóan gondolkoztok, és nem képzeli magáról, hogy ő az Isten, de ez nem mindig van így. Ilyenkor egyet tehetsz, ráteszed a legközelebb nem dolgozom vele listára, és gyűjtöd azokat, akikkel viszont igen.
Hogy miért kell mindig rohamtempóban dolgozni, azt én sem értem, nyiván ennek is financiális okai vannak. Ha szeretnék megélni, egy évben két könyvet kellene megírnom, ami lássuk be agyrém, az ideális az lenne, ha két-három év alatt kellene írni egyet. És a támogatási rendszer is nagyon rövid határidőket szab, egyszerűen nem étem, kinek jó ez.
Azért vannak low budget filmek, csak nem feltétlenül jutnak el a nagyközönségig. Persze, mit nevezünk low budgetnek? Mikor Amerikában elmondtuk, mennyiből készült a Csak szex, nem hitték el.
Nem igaz, hogy minden szar vígjáték eléri a százezret. Pár éve talán még igaz volt, de nézd meg, az elmult két évben igenis voltak olyan filmek, amiknek eszerint a logika szerint meg kellett volna csinálnia és mégsem ...A nézők is tanulnak, és egyre kevésbé lehet velük megetetni a szart.
Naná, hogy Koreában lehet jó kis akciófilmet csinálni. A küzdelem a kultúrájuk szerves része, egy koreai moziban nem meglepő ha karatéznak. A magyaroknak a küzdelmet az jelenti, hogy Józsi beledöfi a bökőt Bélába a kisfröccs mellett. Ha iegy magyar filmben karatéznak, vagy lövöldöznek, egyszerűen hiteltelen lesz, a nézők elutasítják. Sokkal jobban elfogadják, ha mindez messze történik, mert olyan távol bármi megtörténhet, de egy magyar filmben a saját világukat akarják látni. (bár ahogy a világunk változik, tíz év múlva már lehet akció filmet csinálni) Persze azért nyilván ki lehet taláni úgy egy sztorit, hogy ez ne legyen gond, csak nem könnyű, de sokan próbálkoznak. Legalábbis a könyveknek, amiket olvasok, az ötven százaléka akció.
Bocs a helysírásért, de túl álmos vagyok, hogy átnézzem.
DR

Természetesen kapcsolatfelvétellel mindazokkal, akiket még érdekelne a dolog. Ezután megnéznénk kinek mije van. Brainstorming, legjobb projektek kiválasztása, csoportos vagy egyéni munka, és közösen meghatározott határidők. Ezután megtalálhtnánk azokat a csatornákat, ahol megmutathatjuk az anyagokat. Mindez persze adja magát. Szóval kezdjük a kapcsolatfelvételnél.

Abradon irta:

„A helyes elveket sokáig emlegethetjük, de olyan filmtervek elé kell állítanunk a magyar filmgyártást, ami mellet már nem tudnak szó nélkül elmenni.”

Igen, szerintem is ez lenne a legjarhatobb es legkonstruktivabb út.

„Találjunk jó logline-okat és írjunk. Klasszikus történetmesélő filmírással foglalkozó műhelyeket kellene alakítani, ahol márcsak a gyakorlás miatt is létrehozunk egy normális könyvet úgy félévente.”

Jo felvetes: muhely! Nekem nagy szuksegem lenne egy kreativ iroi térre, ahol kaphatok konstruktiv kritikakat egy logline-rol, egy szinopszis-rol, velemenyeket cserelhetunk egymas scripjerol, sztem ettol csak jobb lehet az anyagom…Szoval, engem ez erdekelne, hogyan kene elkezdeni?

aha. potenciálisan. hacsak úgy nem. h&m

:)
jól szórakoztam...

De el fog. És én nagyon szívesen műhelyezek, csak a Magenta-színű céget nem érdeklik a történetmesélő ambícióim. Szóval én inkább itt tombolok, ahol kell próbálom visszafogni magam, és meggyőzni, akit lehet arról, hogy ez egy szakma. De a fióknak nem írok, mert az óra ketyeg, és a könyvek némelyike bizony aktualitását veszti idővel, ha másért nem, hát azért, mert újabb és újabb problémáka jelennek meg. De örül a szívem, hogy vannak ilyen konstruktív emberek, mint Te vagy, úgyhogy sok sikert és kitartást kívánok részemről.

C.C.

Hello! Én most kapcsólodom be elsőnek. Az a helyzet, hogy engem is filmírói ambiciókkal sújtott az ég. Szóval a napokban olvasott logline-okhoz azt fűzném hozzá, hogy egyszerűen kevés ami bennük van. Ahogy más is írta: ezek a helyzetek túl általánosak és nem igazán indítanak el drámai szituációkat, vagy leglábbis csak a zsánerekből ismert helyzeteket. Az igazán jó ötlet úgy mesél, hogy kiadja a műfaji sémák egy új variációját. A magyar filmírás súlyos problémáival én is gyakran találkozom, de szerintem a visszafogott dühvel már semmire sem megyünk. Találjunk jó logline-okat és írjunk. Klasszikus történetmesélő filmírással foglalkozó műhelyeket kellene alakítani, ahol márcsak a gyakorlás miatt is létrehozunk egy normális könyvet úgy félévente. A helyes elveket sokáig emlegethetjük, de olyan filmtervek elé kell állítanunk a magyar filmgyártást, ami mellet már nem tudnak szó nélkül elmenni.

Nem. Milliomos vagyok. Néha pornózok. De azt csak hobbiból. Két új trend van ugyanis: a kis farok, meg a fasz kérdések egy potenciálisan érdekes beszélgetés közepén. Ti melyiket követitek?

mivel minősítettem édes? csak azt említettem ami úgyis kiolvasható volt.

örülök neki, hogy hasonlít létező filmekre.

aki arról beszél, milyen könnyü filmet írni (bármilyen müfajt), az ne haragudj, soha nem írt semmit vagy soha nem írt komoly dolgot.

az hogy a gyilkos végzet szókapcsolat milyen asszociációkat szül más fejében, az nem az én dolgom. egyáltalán nem vicces hanem halálkomoly öldöklő thriller.
mint a címe sugallja :)

talán jó jel, hogy hasonlít a sztori más híres sztorira nem? nem úgy indultam neki, hogy most én átírom ezt vagy azt a filmet :))))

a "mószer" leginkább "a cég", a "brókerarcok" és a "bízd a hackerre!" nyomdokain jár. a logline nem tartalmaz új elemet ezekhez képest.

a "vagy ez a thriller" ugyanazt villantja fel, mint bármelyik hajszamozi (a legkönnyebben írható műfaj). szintén nem látni, hová fut ki a sztori az első 10 perc után. az ilyen történetekben mindig az első felvonás a legkönnyebben megírható, és a második felvonás dönti el, ér-e valamit a szkript...

a "gyilkos végzet" katasztrofális cím, paródiát sejtet. a sztori egyébként a "hátsó ablak" nyomdokain járó de palma-filmek utánlövésének tűnik - és ugyanúgy csak az első perceket villantja fel, mint az előző logline.

f.r.a.n.k. - a jövőre nézve szívleld meg: ha tanácsot kérsz egy írótársadtól, akkor ne minősítsd a tanácsot. nem vall profira.

ön te maga sose dolgozol? a kiváncsiak.

oké, kösz. igen, valamivel nehezebb logline alapján megítélni a sztorit. természetesen létezik szinopszis meg más részletesebb anyag, de ez ami nyilvánosan olvasható.

abban szerintem tévedsz, hogy túl általános a két említett sztori, van benne utalás a theme-re és az alapszituációra, amiből az egész bonyodalom kibomlik, de végülis egy-két mondatos leírás és egyébként sem tudom, milyen hasonló filmekre gondolsz...

a második jó választás. ugyanis az high koncept. ha nem viszem el nagyon de Palma irányba :)

Szia!

Szóval a hazugság minősítést akkor szoktam kapni, amikor azt mondom, hogy:
A) a magyar producerek kompetenciája igencsak megkérdőjelezhető. Magyarán többségük nem ért a filmhez. A közönséghez meg még kevésbé, és az, hogy ízlésük sincs, az már csak a hab a tortán.
B) a magyar rendezőknek és írótársaiknak többnyire fingjuk nincs arról, hogyan kell kzönségfilmet írni és rendezni, mert nem fogyasztanak olyat. Arccal a kassza felé dolgoznak, és a végeredmény színvonala nem túlságosan foglalkoztatja őket.
C) dramaturgia, színészvezetés, történet-centrikusság, karakterépítés -- azok mik, amikor magyar közönségfilmről van szó?
D) És ez kinek a hibája?
E) Talán ugyanazé, aki nem ad lehetőséget a fiatal tehetségeknek?
F) Mert a rendező nevére kapnak pénzt (hangsúly a néven és nem a munkán), amiből akkor kapják a fizetésüket, amikor az MMK utal, és nem amikor a box office-nál a közönség fizet, mert jó a film (ergo itt már az író és a dramaturg pénze is megspórolható).
G) Akik ma forgatókönyvet írnak, azok "forgatókönyvet írnak", de sok közük nincs a forgatókönyvíráshoz. Ha mégis, akkor áll mögöttük valami rendező, aki felülbírálja a munkájukat, és jól agyonvágja.
H) a producereknek hiába küld az ember könyvet el sem olvassák, vagy oda sem figyelnek, és még ha nem is tetszik, akkor sem tartják őket evidenciában, mint potenciális script editorokat, vagy szakértőket.
És hasonló apró, de tapasztalatokon alapuló és nem teljesen légből kapott ötletek, amiket gyakran minősítenek összeesküvés-elméletnek. Ismétlem, nem kérem a véleményed, mert megértettem, hogy nem célszerű oda szarni, ahonnan eszik az ember. Ha esetleg mindenesetre tudsz ellenpéldát - ismersz tehát olyan producert, aki szakértő szemmel viszonyul egy könyvhöz, vagy kíváncsi fiatal tehetségekre, esetleg érdekli, hogy igazán jó filmet csináljon - akkor példaként megemlítheted... bár ez sem jó, hiszen akkor a többiek esetleg besértődnek. Na mindegy. Csak azért írtam le, hogy lásd, hogy mire gondolok. De örülök, hogy Te is úgy látod, hogy a magyar közönségfilm hagy még némi kívánnivalót maga után. Csak az érdekelne, hogy én, meg mások, akik szeretnénk tenni érte, kihez fordulhatnánk, aki "pozícióban van", és osztja ezt a lelkesedést.
Inkább arra lennék kíváncsi, hogy szerinted mit TUD egy jó író, bár kiindulásnak köszönöm, amit írtál. Te olvastál egyébként amerikai szakkönyveket? Mit? És mi az, amit ajánlasz? Vagy Szerinted hülyeség? Akkor szerinted honnan kéne megtanulni ezt a szakmát? És az SZFE-n tényleg ilyen averzióval fordulnak a műfajfilm-írás felé? Mit lehet egyébként tanulni az SZFE-n (csak mert nem egy odajáró mondta már itt is, meg nekem is, hogy nem sokat. Illetve nem sokat, ami a szakmába vágna). Mik egy jó író képességei tehát? És hogy lehet rávenni egy rendezőt, hogy elhiggye Neked, hogy amit javasolsz, abban esetleg Neked van igazad, és nem neki? Pláne, ha az embernek nincs kreditje, mert akkor hajlamosak lenézni.
Meg kell, hogy mondjam én is ezeket a jó történeteket hiányolom. Nem látok szívből jövő, érdekes, jól megírt sztorikat, de még csak rosszul megírt atomjó concept-eket sem. A magyar filmek fantáziátlanok, ötlettelenek, és unalmasak (és nem hiszem, hogy ez az írók hibája -- sokkal inkább a megrendelőké). És nincs bennük lélek. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy össze vannak csapva, amiért megint csak az MMK feltételei és a producerek a felelősek.
(Ja, és I: Hogy az öregek kapaszkodnak a székhez, és nem akarnak senkit sem odaengedni a fazékhoz, ha nem muszáj, miközben az ő szakértelmük a modern világ követelményeinek és közönségének már egyáltalán nem felel meg. Ezen persze változtathatnának, de arra meg lusták. -- Ezért mindig kapok hideget-meleget)
És nincsen bennük sem érzelem, sem morál, sem üzenet, sem jellemfejlődés, sem olyasmi, amit a szakzsargon emotion line-nak hív. Csupán üres ökörködés az egész - nem csoda, hogy nem talál utat a közönség memóriájába, sem a filmtörténetbe.
Én megértem, hogy honnan jön a rendezőközpontú gondolkozás, csak sajnos az utóbbi időben a rendezők nem sok rátermettségről, és eredeti gondolatról tanúskodtak. A rendezői közönségfilmek nagy része fos volt, de még azok is, amit nem a rendező írt. Ezzel együtt, miért nem alkalmaznak a producerek olyan írókat, akik értenek is a szakmához? És miért köti az MMK az ebet a karóhoz, hogy összecsapott forgatókönyvből gyors forgatások legyenek? És miért nem hajlandóak producerek könyveket fejlesztetni, és ahhoz mellévenni érdeklődő írókat? Vagy a rendező ötletei mellé kötelező jelleggel kiutalni írókat, ha egyszer látszik, hogy a rendező nem tud bizonyos problémákkal zöldágra vergődni? Szerintem nem szégyen valamihez nem érteni. Nem bevallani ezt viszont gyengeség és jellemhiba. Te ezt hogy látod?
Miért nem hisznek továbbá producerek a low-budget filmkészítésben? Miért cseng ez olyan rosszul Magyarországon? Miért kell elkölteni 100milliót olyanra, ami egy ésszerű büdzsében 10-et sem érne, és 30-ból megcsinálható lenne?
Részemről a 100,000 néző az Magyarország lakosságának 1 százaléka. Ez lófütty. Hivatkozási alap a normatív támogatásra. De ha megnézzük, hogy a valóban jó filmek, amik kritikailag is sikeresek, megcsinálják a 300-at is (bár ebbe néha belecsúszik 1-2 ortó nagy fostalicska is), akkor azt hiszem nem kéne elalélnunk a 100ezer nézőtől. Azt a Le a fejjel is megcsinálta, és az a film tényleg nézhetetlen volt. Persze nem annyira, mint a Rap, Revü, Rómeó, ami valóban nem érte el még azt sem, de hát ne ez legyen már az etalon. Ettől az Apám beájulna még nívótlan. De hurrá-hurrá megcsinálta a 100,000 nézőt, van mivel mosakodni. Egy jó film nálam 300,000 néző. Lehet, hogy ebben van ismétlődő néző, de az is azért lesz, mert az a film JÓ - érdemes rá, hogy többet is kifizessenek érte.
A két műfaj alatt inkább a drámát és a komédiát értettem. De úgy is van benne igazság, ahogy megfogalmaztad. Ezzel a koncepcióval egyébként eleve nem értek egyet. Mi van a sportfilmmel, a táncfilmmel, a musical-lel, a horrorral, a harcművészeti-filmmel, a sci-fivel, a szatírával, és még van néhány egyéb műfaj (illetve sztori ezekben a műfajokban), amihez nem kellenek milliárdok? Ez egy olyan rossz beidegződés, ami abból fakad, hogy mást nem is ismernek a producerek, nemhogy kísérletezzenek. A nézők ugyanis szerintem kajálnának mást is, csak ne deprimálja őket, és ne rossz kedvet hozzon nekik (de még ezt is felülbírálnám, bár ez utóbbi mozik inkább DVD-n válnak kulttá, és sokan fognak emlékezni rájuk még akkor is, ha nem tartolt akkorát a moziban). Akciófilm? Ez is tévelképzelés, hogy a pénzen múlik szerintem. Ong-Bak. Born to Fight. A koreaiak minimál pénzből csinálnak eszetlen látványos mozikat -- az akciófilm lényege ugyanis nem a rombolás (Lásd: El Mariachi). Ugyanígy az amerikaiak néha magyar költségvetésből tudnak filmet csinálni, csak a sztárgázsi megdobja a teljes büdzsét. De ezeknek a jó könyv a kulcsa. Na most, én nem állítom, hogy krimit írni könnyű, sőt, egyetértek. Kurva nehéz. Jó, izgalmas thrillert is. De hogy írnánk ilyet, amíg a producerek nem áldoznak rá? Project-fejlesztés? Előleg? Ezek ismeretlen szavak. Azt várják, hogy mi írjunk, és aztán miből élünk meg? Százezer forint már elhitetné velem, hogy komolyan vesznek, de mindig csak az megy, hogy írj valamit, aztán majd utána meglátjuk. És én meg már ütöttem meg a bokámat. Meg más ismerősöm is. Szerinted ez milyen dolog? És az, hogy a development nem létezik náluk? Így hogy akar az MPSZ függetlenedni?
Hogy van-e egy magyar rendőrben röhejes? Van. De én hiszem, hogy meg lehet úgy is írni, hogy ne legyen. Ha pedig nem megy, akkor még mindig ott a régi jó önirónia, ami a nagyok eszköze, de Magyarországon nem látom, hogy valaki tudna elég nagy lenni ahhoz, hogy önmagán mosolyogjon egy kicsit. Szóval egy magyar krimi, egy magyar thriller, vagy egy magyar akciófilm éppúgy megcsinálható lenne 300 misiből, csak úgy kéne megírni, hogy alkalmazkodunk a körülményekhez és a zsebünkben lévő pénzhez, és ennek első lépése egy olyan könyv, ami ezt figyelembe veszi. Ezt a könyvet pedig ki kéne fejleszteni. Ehhez meg kéne egy producer. De ez csak az én hablatyom. Neked mi a véleményed? Teljesen temeted az alábbi műfajokat, vagy csak valószínűtlennek tartod, vagy nem mozogsz annyira otthonosan a világ low-budget filmgyártásában ahhoz, hogy fixen állást foglalj? Bocs, nem akarlak grillezni, meg nem kekeckedem, hanem tényleg kíváncsi vagyok a véleményedre. Nekem is van sajátom, ezt fentebb megosztottam, de ez nem jelenti, hogy feltétlenül igazam volna.
Na, jó hosszan mondtam mindenfélét. Ha majd lesz időd, akkor remélem válaszolsz majd. Hiszen Te mégiscsak jobban belelátsz a dolgokba, mint sokan mások. Köszi az eddigi válaszokat is:

Charlie

... na jó nem figyeltem oda a helyesírásra... !
Bocs'

"A jó filmhez jó történet kell, jól elmesélve. Olyan, amilyet még nem láttam, és olyan amihez VAN VALAMI KÖZÖD. Ennyire egyszerű, és ennyire marha nehéz is. "

Irta Réka.

Ez (is) egy nagyon fontos gondolat.
Mitől "egyszerűen" jó egy történet, és mitől lesz még ettől is több...??
Igen sok filmen ülnek az emberek a moziban talán még szórakoznak is, de mikor dülnek székben (esetleg ) előre elkezdenek azon gondolkodni hogy "ez egy kicsit rólam is szól.."??
És itt van egy esetleges katarzisra lehetőség.
És talán ez lesz az a film ami egyszerre kommunikál a nézővel, és a "vájtszemű" kritikusokkal (aki nagyon szeretik magukat megkülönböztetni az átlag nézőhöz képest..:))
Persze az "átlag néző"...
Valakinek a legjobb film a Terminátor, valakinek meg Fellini: Országúton-ja

Az a nagy igazság az hogy az emberi elme annyira sok "srófra jár" annyira eltérő szinten működik, hogy ezzel nehéz bármit kezdeni...

Nem akarok itt "sok" lenni. Most is Réka gondolatai inspiráltak. Elnézést!

Hát, ez nem könnyű. Logline alapján szerintem nem lehet megítélni a sztorit, az pusztán arra jó, hogy felkeltsd az érdeklődést, és kiváncsiak legyenek a részletesebb szinopszisra. Szóval ezek alapján max. magát a logline-t tudom megítélni.
A Mószer és a Gyilkos végzet szerintem túl általános, nem derül ki belőle, hogy mitől más, mint a többi hasonló témájú film, úgyhogy valahogy ezt kéne kihangsúlyozni. A másodikról valószínűleg kérnék egy szinopszist.
R

1. Ezt a hazugságot nem értem. Ki mondta, hogy hazudtok, és miért? Azért mert azt mondtátok, hogy gyenge a magyar közönségfilm?
2. Milyen a jó író? Úgy érted, mint személyiség? Túl az olyan közhelyeken, hogy tehetséges, szellemes, eredeti, és van mondandója, szerintem a legfontosabb, hogy az ember képes legyen kritikusan tekinteni arra, amit csinál. Olyan nincs, hogy te zseniális író vagy, csak ezt mások nem látják, hiszen ez a műfaj éppen arról szól, hogy másoknak is látnia kell. Nem kell félni attól, hogy valamit kidobj a kukába, az írás rengeteg felesleges szeméttel jár. Van hogy a legjobb ötletet kell kidobni, ha az nem szolgálja a történet egészét. Vagy ha megakadsz valahol a történet bonyolításában, van hogy vissza kell menni nullára, akármennyit dolgoztál is rajta, és más szemszögből felépíteni az egészet. Az ember nem feltétlenül tudja megítélni a saját munkáját, pláne ha már bele is vakult a sok verzióba, ezért kell hogy legyen néhány barát, akinek tényleg adsz a véleményére. Nem sok, az csak összezavar, de kettő-három jól jön. Velem rendszeresen előfordul, hogy amiről azt gondolom, az a legjobb poén, senkinek nem tetszik, másvalamiért viszont ami szerintem tök átlagos, halálra dicsérnek. Hinni kell a külső szemnek.
A másik a kompomisszumra való nyitottság. El kell fogadni, hogy a film egy társas műfaj, ahol a rendező a porondmester, úgyhogy addig kell formálni a könyvet, amíg ő is a magáénak érzi. Kell hogy szeresse ahhoz, hogy a legjobbat hozza ki belőle. De nem szabad túl szolgainak sem lenni, hiszen a te szakmádhoz a rendező sem ért jobban, és egy adott produkcióban senki másnak nem lesz olyan fontos a forgatókönyv egysége, mint neked, úgyhogy meg kell védened az érdekeit. Tehát a jó filmes író szerintem megpróbál lavírozni a kompromisszumkészség és a határozottság között.
3. A jó filmhez jó történet kell, jól elmesélve. Olyan, amilyet még nem láttam, és olyan amihez van valami közöd. Ennyire egyszerű, és ennyire marha nehéz is.
4. A producert kérdést már alább feszegettük egy kicsit. A producerek nem írókban bíznak, hanem rendezőkben, ez ilyen egyszerű. Nem is csoda. Magyarországon az elmúlt években nem volt túl nagy hitele a forgatókönyvíróknak. Egy filmes siker általában a rendező nevéhez kötődik, nem az íróéhoz, és a producereknek ez jelenti a garanciát. A rendezők pedig mindig előállnak újabb és újabb ötletekkel, és megkeresik azokat az írókat, akik megírják nekik, és máris megvan a következő projekt. Ebbe a körforgásba nem könnyű bekerülni, de nem is lehetetlen. Azért van néhány producer, aki megvesz könyveket is. Például néhány éve a Csak szex-szel mi is a könyvvel mentünk a Kálomistához, nemigen tudtunk mást felmutatni, és ő azt mondta, rajta.
Egyébként a százezer néző egyáltalán nem szánalmas, ha figyelembe vesszük, hogy a jegyárak, a letöltések, a dvd-k, és a tévé miatt összesen kb. háromszázezer ember jár moziba, akkor az nem kevés.
5. Két műfaj? Úgy érted a művészfilm és a közönségfilm, ami gyakorlatilag egyet jelent a vígjátékkal? Úgy tűnik, a közönség momentán nem is nagyon ül be más magyar filmre, csak vígjátékra. (Kivéve a Szabadság szerelem, de az spéci helyzet volt). Aki közönségsikert akar, az a legkisebb kokázat nélkül ezt a műfajt választhatja. Szerintem van a nézőkben az elmúlt évek rtapasztalati miatt egy rossz beidegződés, hogy ami nem vígjáték, az művészfilm, és nem nekik szól. Jópár a Konyechez és a Lorához hasonló film el fog vérezni, amig újra elhiszik, hogy ez nem így van. A másik két populáris műfajjal az akcióval és a krimivel az a gond, hogy az akcióhoz rengeteg pénz kell, mert amerikai filmeken edződött közönség gyomra már nem vesz be akármit, krimit írni pedig nagyon nehéz.(és lásuk be, van valami röhejes egy magyar rendőrben is)
Húú, ez hosszúra sikeredett, a többiről majd legközelebb....

Réka, azt szeretném megkérdezni toled, mint aki meg tudja itélni hogy a sztori mennyire kerek a logline alapján,
hogy mi a véleményed ezekrol a sztorikrol.
mind kulonbozo szakaszban, rendezonel, nincs produkcios szerzodes.
csak mert szerintem, legalabbis az a tapasztalatom, hogy nem igazan veszik eszre sokan (vagy egyszeruen nem tudhatjak, mert nem foglalkoznak sztoriirassal hivatasszeruen) meg ha egy marketable konceptet is teszel elejuk. a csavarokrol meg a reversalokrol ne is beszeljunk. tisztaban vagyok a trendekkel, meg tudom az indokokat a gyartas korul...
egyszeruen az erdekel, te a sztorira zold lampat adnal vagy meg nem consider. nekem mar van roluk velemenyem.

A MÓSZER – bűnügyi thriller
A fiatal biztosítási ügynök egy budapesti céghez kerül a cégvezető nagybácsija jóvoltából. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy a céggel nincs minden rendben és a zavaros ügyletekben eltűnt pénzeket az ő nyakába akarják varrni, hiába a családi szálak.

vagy ez a thriller
A mélygarázs őre egy éjszaka összejön egy ismeretlen lánnyal és a parkolóban gyilkosság történik. Az áldozat a cég vezetője, az őrt kirúgják és mikor két nappal később előkerül a lány holtteste, az őr nyaka körül szorulni kezd a hurok és nyomozni kezd az ügyben.

GYILKOS VÉGZET – thriller
A múltja elől menekülő nő gyilkosság szemtanúja lesz, ami a lakásával szemben levő bérházban történt és a gyilkosban felismeri egyik munkahelyi ismerősét.

vagy itt...

LIFE Filmklub: Konyec - Rohonyi Gáborral és Lovas Balázzsal Toldi mozi, 2007. február 26.

Sziasztok, rajtam kivul volt ma valaki a Toldi-ban a Lora utani kozonsegtalalkozon? Szoljatok lecci, jo lenne egyszer szemelyesen is osszefutni…talan itt?

Alexandra Konyvaruhaz - Podium (Nyugati Ter 7.)
FEBR. 23. PÉNTEK 19.00 Lora - Beszélgetés Herendi Gábor új filmjéről az alkotók közreműködésével. Az est házigazdája Csáki Judit.”
(http://www.alexandrakonyveshaz.hu/index.php?mod=hir&id=119)

Utana dumalhatnank egymas scriptjerol, treatmentjerol, szinopszisarol...