A magyar filmek látogatottsága

Maradjon meg az elitnek a magyar mozi? Na ez volt a legnagyobb gyökér mondat, ami ebben a témában elhangozhatott! Az adófizetők pénzén nekem ne szórakoztassa magát és 500 talpnyalóját senki! A pénzemen hadd kérjek már én is valamit! Csak egy-két filmet évente, amitől hihetem, hogy nem csak szánalmasan néznek ránk, hanem örülhetek, hogy veregetik egy srác vállát (Nimród) amerre jár, lám, ott is tudnak, (vagy:) na, azért ott is fejlődnek, ő viszi a hírünket, nem a lila gőzből ki se látó önző faszok, te elitista barom!

tüs, a végén még haver leszel!

én nem biztos hogy örülnék a népnek -- lásd tévék, argó. azt hiszem, kimondom, jobb szeretném, ha megmaradna az elitnek a magyar mozi, amilyen mindig is volt. Etyeken meg forgasson a Vajna meg többi bálna.

Nem követelőztem.
De ha azt szeretnénk, hogy Fóton meg Etyeken meg mittoménhol ne csak Underworld-öt forgassanak, hanem hazai filmeket is, akkor ehhez "ki kell termelni" a közönséget. Márpedig azt bizony úgy lehet, ha nem (csak) magamnak, hanem nekik csinálok filmet. Én csak annyit mondtam, hogy ha már úgyis olyan kevés a pénz, egyszer próbáljon meg közönségfilmet csinálni az, aki ezt ésszel, igényesen tudja csinálni (akár tanulta, mint a Simó-osztály, akár nem, mint Benedek). Ekkor fog rászokni a nép, hogy bemenjen magyar filmre is a moziba.

Butaságot beszéltek. A filmet az alkotó csinálja, a néző nézi, ez nem egy áruház, ahol leadod megrendelést, ha épp nincs a polcon az áru. Miféle óvodás követelőzés ez?! Semmi közötök hozzá, ki kinek készít filmet!

kezditek kapiskálni

Abban igaza van Gézának, hogy nálunk mintha kissé eltolódtak volna az arányok...Viszont voltak próbálkozások a populárisab filmek irányában...csakhogy ezek sorra kudarcba fulladtak, lásd Európa expressz, meg az a hogyishívják, Rinaldo talán. És még lehetne sorolni. Argo-t nem láttam, talán jobb is így.

Szóval, miért szarok ezek? Nem az van, hogy azok próbálkoznak ilyenekkel, akiknek fogalmuk sincs a filmkészítésről? Nem lenne esetleg talántán lehetséges, hogy a nagy művészek leereszkedjenek, és megtennék a magyar filmnek azt a szívességet, hogy egyszer nem a legelvontabb álmaikat viszik vászonra, hanem megmutatják, hogy tudnak ők közönségfilmet is csinálni...?
Persze tudom, hogy olyan ritkán jut filmhet szegény magyar rendező, hogy akkor rögtön önmegvalósít, ez rendben is van. Értékelem azt is, amennyi kompromisszumot meghoznak, Janisch, Pálfi a krimi felé, Hajdu mondjuk a humor, a romantika irányába...De tovább is lehetne ennél menni. Lehetne még pár koncot dobni a nagyérdeműnek, meghálálná.
Mondom ezt úgy, hogy szeretem a filmjeiket :-)

üdv filmhus, végre egy haver!

off topic:

Dehogy fos Gézu!

Isten városa: technikailag nagyon szép, lenyügöző, tiszteletet ébresztő, csak sajnos másnapra semmire sem emlékeztem belőle, csak arra hogy egy néger kisgyerek embereket öl, egy fejénél nagyobb pisztollyal. És valahogy túl harsány, vásári az egész. de:O.K.!
Korcs szerelmek: nekem nagyon tetszett!
21 gramm: béna, csavaroskodó, hoppá élményre játszó hülyeség. Rossz forgatókönyv. Viszont Naomi Watts:istennő, és technikailag ez is nagyon jó.
Gyülölet: olyan mint egy szociológiai tanmese Párizs külvárosairól, ugyanolyan didaktikus álművészet, mint a Traficc. Az operatőri munka lenyűgöző, és iskolateremtő. De: inkább nem jó, mint jó.
Az Intactot nem láttam.

Gézúkám még azt mondd meg - mert te sokat tudsz - hogy az elitkultúra és a tömegkultura viszonyáról mit gondolsz? Nem gondolod, hogy mondjuk Fliegauf, vagy Tarr, esetleg Kocsis Zoltán, vagy Sári László, vagy Pálfi nem cinikusak és pöffeszkedőek, hanem egyszerűen csak tudják hol a helyük?Nem azt állitom, hogy nincsenek cinikus alkotók
(pl. Gothár, Sodeberg), de azért vannak akik tényleg hisznek abban amit csinálnak. Ugye Gézu? Vagy nem? Az elitizmus bűn? A Ferrari rossz autó? A Bulgari csúnya disign? Suzuki kell csak, Spar, meg Kontroll?Hm?Minek szól Bartók rádió Gézu? A kutya nem hallgatja, és te sem.Béke!

Már az oroszok is keményen ránkvernek, lásd Éjszakai Őrjárat, költség 5 Mio dollár (1 milliárd Ft, Hídember költsége alatt). Eddig 12 miot hozott az oroszul területen. Nyugati kritikák szerint a Mátrix és a Star Wars keveréke. Láttam a trélert és dobtam egy hátast: olyan CGi van benne, hogy nem mondod meg, hogy nem Hollywwod. Vámpírok, boszorkányok, hajléktalan-szerű mágusok plusz Moszkva, lezuhanó utasszállító-repülő, metró.
Szóval, még ott is lehet. Ja, a 2. rész már elkészült, most télen jön ki, a 3.-ra meg már a Fox Searchlight nyomja a manit. Szóval?

Inkább, amit lentebb írtam: Isten városa, Korcs szerelmek, 21 gramm, Gyűlölet, Intacto.
Ez is mind fos?

Nem kell kioktatnod a forgalmazásról, tisztában vagyok vele, csak az a gond, hogy ezzel a sok rizsával meg matekkal senki mást, csak magadat nyugtatod, elhiteted magaddal, hogy sikeres a filmed, pedig csak arról az érdekességről vonod el a figyelmet, hogy vajon miért mindig akkor készítesz filmet, amikor az MSZP van hatalmon? Jó nem te vagy az egyetlen, akit most a mézesbödönhöz engedtek, akiket előtte a Fidesz félre rakott, de engedd már meg, hogy nekem ne tetszen az, hogy nem üzletnek tekintik itthon a filmezést. (Megjegyzem ez a - akár ilyen, akár olyan oldalról beszélhetünk - "na most én vagyok hatalmon, hozom az én csapatomat" hozzáállás öli meg a szakmát leginkább) Mert ha annak tekintenéd, akkor mielőtt leírtál egy sort is, megkérdezhetted volna magadtól: miért akarják majd megnézni a filmemet, és mennyien? Mit válaszoltál erre, ha egyátalán feltetted a kérdést? Felsorolhatok hasonló művészi igénnyel készült filmeket, melyek érdekelték az embereket. Jöhetsz nekem a reklámmal, de nézd már meg, hány Oscar-t osztottak ki olyan filmre, amit alig néztek meg. Miért van ez külön kezelve nálunk? Büszkén hirdetitek magatokat, hogy én művészfilmes vagyok! Nem akarok tömegcikk lenni! Nehogy véletlen sokan szeressenek! Na ez a szánalmas!
Hangsúlyozom, én lennék a legboldogabb, ha minél több, sokak által szerethető film készülne. Te most adtál az 500 néződnek két boldog órát. És mindenki más le van szarva? Miért nem készíted NEKEM IS a filmedet? Olyat, amit nem egy-két moziban, kis termekben, néhány kópiával vetítenek. Azzal még nem köpnéd le magad és a művészi hitvallásodat. Különben meg, ha thrillert akarsz vászonra vinni, legalább nézz meg pár igazi thriller, hogy ne röhögtesd ki magad, hogy a filmedet annak nevezed.

Én csalódtam Gézuban. Olyan szellemesnek tüntek ezek vakkantások, akkor is ha egy kicsit messzire mentek néha. Úgy tünt van mögötte némi szellemi háttér. És most hogy aztán alaposabban kifejtette a nézeteit...Nincs. Sose kesergj Gézu! Így kerek a világ: nézzed csak a Fight Club-ot, a Traffic-et, és az Ocean's eleven-t.

Kedves Tóthgéza,
Te Már-már-megkedvelhetően-szánalomra-méltó-mert-örök-hőzöngésében-
soha-ki-nem-elégíthetô-álmesseiása-a-magyar-filmnek!
Csak azért írok, hogy egy kicsit boldoggá tegyelek, mert az ilyen embereknek mint Te (úgy sejtem) örömet jelent az, ha megbizonyosodhat arról, hogy azokhoz el is jut a mocskolódása, akiket gyülöl. Szóval olvasom, iszom a szavaidat, a kultórált jelzőidet, mi több reszketve,
remegő térdekkel, izzadó kézzel ülök le minden nap a gép elé, hogy már elôre is szégyenkezve és rettegve az újabb szidalmaktól megnézzem mit üzen ma, ha nem is a rádió, de Tóthgéza mindenképpen!
Szóval kedves barátom, még ha mindenben igazad lehetne is (feltéve, de nem megengedve!), akkor is hamis minden állításod, amennyiben nem veszed figyelembe a forgalmazás és egy film nézőszám alapján megitélt
sikerességének vagy sikertelenségének legfontosabb mércéjét, amely egy több tagból álló aránypár vagy inkább aránytrió.
Vagyis te elkezdhetsz okádni itt a világ későbbi legsikeresebb filmjére is, ha azt az első nap után teszed, egy olyan helyzetben modnjuk, amikor a filmet egy kópiával játszák, egy moziban, két sávban, egy kisebb teremben. Akkor az a majdani sikeres film mennyit hoz a te konyhádra azon az elsô napon: 100 nézôt?! Kétszázat? Na majd kap is a pofájára rendezô forgalmazó, atyaúristen, mindenki.
A forgalmazás leglényegesebb kulcsszava ugyanis, ha nem tudnád, a kihasználtság.
Ha egy húsz fős teremben, egy kópiával játszanak egy filmet, egy sávban, minden héten egyszer és az egy év alatt 1040 nézôt hoz, akkor te azonnal nekilátsz köcsögözni, holott a film 100%-ot teljesítve lenyomott minden más filmet, hiszen csak egy egyszerû szorzást kellene elvégezned (20x52=1040 az egye elôadásra esô nézôszám szorozva az elôadások számával) és ennek alapján mevizsgálnod a max lehetséges (vetítések száma és maximálisan lehetséges nézőszám (amely persze minden helyzetben más) közötti arányulást. Ilyen egyszerű ez, ha valaki nem csak nyálatfröcsögtetni akar, de van is értelme annak, amit mond.
Te itten drága barátom egy hét meg két hét után lázadsz olyan filmek és azok alkotói ellen, amelyeket egy sávban, egy-két moziban, kis termekben, egy-két kópiával játszanak. Ebben a helyzetben ezeknek a
filmeknek a nézettségi maximuma többféleképpen is eleve determinálva lett (az alacsony fokozató teljesítésre) a forgalmazójuk által. És egy ilyen helyzet fogságából még a Spielbergnek is nehéz lenne kitôrni.
Arról nem is beszélve, hogy filmek nézettsége attól is függ, hogy mennyire tudod eljuttatni a hírét ahhoz a nézôi réteghez, akinek szánva van. Mert ugye azt Te se gondolod komolyan, hogy minden filmet mindenkinek meg kell néznie?! A film hírének a pontenciális nézôhöz való eljuttatása pedig a reklámjára fordítható összeg függvénye. Mármost, ha neked csak néfy-öt millió forintod van a forgalmazás elindítására, amennyit egy magyar film megszerezhet, pláne, ha a forgalmazótól eleve megkapja a mûvészfilm bélyeget, akkor az kb. arra elég, hogy három újásghírdetést feladj és nyomass 250 plakátot, amellyekkel még a Mûvész Mozi homlokzatát sem tudnád egészen befedni, annyira kevés.
A televíziók reklámidejét nem lehet megfizetni, azok ingyen nem segyítenek, tehát a legtöbb filmnek semmilyen szpotja nincs.
Egy ilyen helyzetben induló filmnek lényegesen hosszabb idôre van szüksége, hogy egyáltalán mérhetô teljesítményt nyújtson. Persze ezt a hosszabb idôt a forgalmazó többnyire nem biztosítja, így aztán a pénznélküliségben a kockázatvállalás nélküliség csendjébe hullatoptt filmek azt kapják, amit szerinted meg is érdemelnek: a te hôzöngésedet.
Ez útóbbihoz kívánok neked további kitartást és valamivel nagyobb szókincset.

Üdvözlettel:
Janisch Attila
attila@satimex.tvnet.hu
Utólagos megjegyzésként
A Filmhu részérôl a legkevésbé sem etikus (szerintim), mert ilyen álvitához vezet, ha minden kommetár és kihasználtsági mutató nélkül első meg második heti nézőszámokat publikál, mert ez csak az amerikai filmek
esetében olyan őrülten látványos. Persze több ezer moziban, több ezer kópiával még az általad leokádott filmek is sikeresek lehetnének.
Más kérdés, hogy az a forgalmazó és filmkészítő alapoz az első három napi teljes visszatérülésre és profitra, aki fél attól, hogy gagyit árul, amiről a negyedik nap már elterjedhet, hogy nem érdemes megnézni.
Na ezeket nézd meg te, barátom, hogy részese lehess a sikerüknek, és végre úgy érezhesd, hogy te is benne vagy a tutiban, hogy te is tettél valamit a nagy ügyek érdekében.

Ez az 1 nézőért is érdemes egy elcsépelt közhely, ezzel kezdik az írói kurzusokat, fiam, de akarj tömegeket a kebledre ölelni, dolgozz úgy, hogy ha már egy embernek örömet szerzel, akkor megérte szenvedni. Ezzel egyet is értek, évente néhányszor nekem is vannak napjaim, amikor ezt gondolom, de legtöbször elhessegetem azzal, hogy abban a helyzetben, amilyenben filmgyártásunk van, nem teheti meg az ember ezt a hozzáállást. Az aránnyal van bajom, tőlem csinálja mindenki azt, amit akar és tud, de nálunk miért fordítva van, miért ezek a fajta filmek vannak nagy többségben, miért nem azok melyek pénzt termelhetnek? Mindenhol így van, ahol üzletnek tekintik a filmet. Ha itt is így lenne, nem kellene számon kérni a Tamara 3000 nézőjét, hanem legyinthetnénk, hadd csinálja a Szabi, ha örömet szerez annak a pár embernek, lelke rajta, tudjuk, művészlélek, de az egy mellékág a filmgyártásunkban, engedjék meg, hogy ne érdekeljen. E helyett szinte egyformán a művészieskedő, mélynek látszani akaró felfogásban készülnek a filmek, az embernek nincs választása. De ezektől hiába várjuk a feltámadást! (Ne gyertek a Magyar Vándorral, és Apám beájulnával, meg a Tímár új szarjával, hogy nekem ezek kellenek, mert kell a halálnak) Miért kell a tékába menni, egy krimiért, egy thriller-ért, egy jó vígjátékért? Tőlem veregessék a Tarr vállát, amerre jár a világban, de azzal, hogy ő jól alszik, én nem vagyok kisegítve. Az ő filmjeitől, az amúgy is depressziós néző, csak hamarabb a Dunának megy. Hadd nézzek már egy hazai Fight Club-ot, egy Traffic-et, egy Ocean's eleven-t, csak úgy, a szórakozás miatt, és a tévékből ömlő szar helyett. Én csak az igényes szórakoztatást kérem számon a pénzosztóktól.
Remélem a felsorolt filmeket nem teszed a populáris iszonyatok közé.

Géza, dühöngjél csak, de ez a dühöngés elég elvakultnak tűnik nekem, mind esztétikai, mind kultúrpolitikai elkötelezettségeidet tekintve.

Ha azt a kissé erőltetett, de nem megalapozatlan és elgondolkodtató cikket veszem a Filmvilágból, ahol Stőhr L. a Szindbád és a Tamara hasonlóságait boncolgatja, rögtön eszembe jut, vajon a Szindbádnak, ennek a csurig költészetnek milyen sztorija van? Mert az biztos hogy nem olyan kompakt, mint az általad hozott példák. De mi a sztorija például egy régi vagy új Jancsó-filmnek, egy Álombrigádnak vagy egy Tarkovszkijnak?

Mert miközben 100 ezreket követelsz a mozitermekbe, elfeleded az igazi művészet 1 személyes, intim jellegét (vagy inkább nincs érzéked hozzá), nem érted, nem érzed, hogy 1 nézőért is mennyire érdemes, mert ő magával viszi és sugározza maga körül azt amiben valóban hisz, szemben a százezrek Dáridóival, meg pletykáival - nem hiszek én abban a tömegközönségben, aki ezt a populáris iszonyatot fogyasztja, ami ma itt van körülöttünk, és ennek nem a Tamara meg Janisch az oka, akik teszik amiben hisznek és amit vallanak.

Úgyhogy a hőzöngés helyett (mert a pocsolya inkább a te becses fejedben lehet, mint ezekben a filmekben, és alkotókban) jobban tennéd, ha a fogyaszthatóság beidegzett kritériumait magadban vizsgálnád felül, mert hátha mégis inkább ott van a probléma, mint sok társadnak is úgyszintén, akiknek a nevében jelentkezel.

Jó, hogy vannak akik ezekre mélyebben kérdeznek rá és ez megjelenik a magyar mozivásznon. Van miben tökéletesedni, de nagyon úton van a szekér!

Dühös vagyok, sértett nem, frusztrált meg pláne nem.
Tüsmester, azért mert így beszélek, ne nevezzetek agyatlannak, én sem neveztem erer-t deköcsögnek, hogy a halálomat kívánja.
Tüs, ha szerinted is jogos az igényem, akkor egyről beszélünk, csak máshogy.
Isten városa, Korcs szerelmek, 21 gramm, Gyűlölet, Intacto, művészfilmnek titulált, de bárkinek érthető darabok. Miért nem tudunk itthon ilyeneket? Na jó, hogy egy forgatókönyvet nem képesek tisztességesen megírni, azt már régóta tudjuk, így erre válaszoltam is rögtön, inkább úgy szól a kérdés: Miért nem akarunk? Hol a francban nőttek fel ezek, hogy nincs történetük, vagy, ha barlangban, akkor miért filmet rendeznek, ha nem találnak épkézláb, szabályosan elmesélhető történeteket? A Tamara az nem sztori! Persze, gondolom, bajban van az ember, ha nem tanulta meg a történetmesélés szabályait, mit tehet, odabasz valamit, ami művészetnek tűnik.
A pénzosztó köcsö (na jó abbahagyom a köcsögözést) szóval a pénzosztók miért gondolják, hogy mindenképpen szét kell osztani a keretet. Nem muszály itt évente tizenvalahány filmet támogatni! Ezt is megválaszolom magamnak, (tudva ki kinek a seggét nyalja, kinek a haverja) azért, mert hülyén venné ki magát, ha az évtizedes cimbit elküldenék a picsába, mert szar a filmterve. De az már nyitott kérdés, hogy akkor legalább miért nem olyanokat támogatnak, akik a minőség mellett a szakma üzleti részét is ugyanolyan rangú dolognak tartják, akiknek fontos lenne, hogy a filmjük pénzt termeljen, hogy maradjon valamennyi a bankszámlán a következőhöz, annyival is kevesebb állami pénz kellene, és így tovább, pár év és a producerek saját pénzből készíthetnék a filmeket.
Egy francia megengedheti magának a rétegfilmet, mert olyan helyzetben van a filmgyártásuk, hogy a nagyobb bevételek eltartják a kicsiket, de itt melyik nagy bevétel kompenzálja az 500 nézőt? Vegyük már észre, hogy ha itthon minél tovább így gondolkodunk, nem lesz változás. Azt én értem, hogy akik lubickolnak ebben a pocsolyában, eszükben sincs változást akarni, de engedjétek már meg, hogy sokak nevében dühöngjek itt egy kicsit!

Állj, állj, azért nem kell fölvenni a másik stílusát...az egy dolog, hogy géza agresszíven beszól mindenkinek, aki meg meri nézni pl. a Tamarát, és még tetszik is neki, deviszontésazonban: van valami (szerintem jogos) igény abban, amit ő agyatlanul követel.
Ha a franciák képesek a világon mindenütt eladható sikerfilmeket csinálni, akkor mi miért nem? (persze tudjuk: egyenként több pénz kellene rájuk, mint amit itt négyévente egy film kap: Hídember, Sorstalanság).
Miért nem csinálunk olyan, lepukkant prolinegyedekben játszódó drámákat, vagy laza korosztályos filmeket, mint az angolok? Miért nem csinálunk ál-igazi, hatásos dogma-filmeket, mint a svédek-dánok-norvégok?
Talán valami ilyesmire gondol az úriember. Nem hiszem hogy erre itt fogunk választ adni, de annyit talán meg lehet jegyezni, ha már Szabó Istvánt emlegette: nem hiszem, hogy az ő félig (főleg?) külföldi pénzből csinált filmjeit össze lehetne hasonlítani az itteniekkel, hiszen emiatt nála alapvető elvárás, hogy "érthető" legyen nyugaton - más kérdés, hogy ő a korai éveiben, itthon is ilyen filmeket csinált :-).
Ez a hozzáállás van meg Nimródban is, gondolom. Persze ettől még a Kontroll nem lesz csodálatos, mint az Álmodozások kora, csak egy jópofa darab, de az is valami.

Gézú!

Még sem lenne tuti ha nem lennél, mert az ilyen dühödt, sértett, fruszrált emberek nélkül ez a rántott hús alakú kis ország müködés képtelenné válna. Az pedig kinek lenne jó Gézukám? Akkor nem láthatnánk olyan mélyenszántó mesterműveket mint a Kontroll igaz-e? Nagyon hiányoznának Gézukám. És te is!Úgy szívdd fel magad: turházzál, és okádd az epét!Na!?Mi van!? Gyerünk magyar!

Csak azt remélem, hogy a Csodálatos Júliára tódul majd a sok paraszt, és hogy néhányan példát vesznek: lehet úgy is filmet készíteni az örökkévalóságnak, hogy közben a nézők érdeklődésére is számíthat a rendezője, mert az 500 meg a 3000 néző az lófasz, az pénz ablakon kiszórása, és hogy az MMK-ban is végre felérik ezt ésszel, Szabó Istvánnak magyar pénzből is lehetne filmet rendeznie, Fehér tenyér és Tündérmittoménmi helyett, de legalább a Kontroll féle zsánert hagynák érvényesülni.