Bereményi Géza és a forgatókönyvírás oktatása

Addig kell gyúrni, amíg nem engedelmeskedik

A forgatókönyvírás nem velünk született képesség

A hazai filmtörténetben meghatározó alkotások, mint például A tanítványok, az Eldorádó vagy a Meteo mellett legutóbb a Régimódi történet című hatrészes televíziós sorozat rendezője alapvetőn úgy vélekedik a forgatókönyvírásról, hogy az tanulható, tanítható hivatás. „A forgatókönyvírásra nem mint művészetre tekintek, hanem mint szakmára. Olyan mint például a hegesztés, amelynél egy bizonyos szintig a legfontosabb szabályok ugyancsak megtaníthatók a rátermett tanítványoknak. Vagyis a forgatókönyvírás nem velünk született képesség.”

„Alapvetően meseszövést tanítok” – válaszolt Bereményi Géza arra kérdésre hogy mely része tanítható a forgatókönyvírásnak. A jelenleg a Berlini Collégium Hungaricum igazgatójaként tevékenykedő Can Togay helyébe lépő Krigler Gáborral együtt dolgozó forgatókönyvíró-rendező az ember történetmesélésének legősibb szabályait mutatja be a CEU-n folyó oktatási munkája során.

A történetmesélés időtlen szabályairól Beszélgetés a Tik-Takban

„A meseszövés sokkal régebbi, a történelem előtti időkig visszanyúló tevékenység, ezzel szemben a film, és a forgatókönyvírás alig több, mint egy évszázados múlttal rendelkezik, de általa megismerhető az ősi történetmesélés is. Képzeljük el azt az ókori perzsa mesemondót a piacon, aki az elé kirakott kis tálkába dobott pénzért bárkinek elmondott egy történetet, ő volt a korabeli televízió! Ennek a történetmesélésnek mind a mai napig érvényes szabályai vannak, olyanokra gondolok, mint a fordulat szerepe és helye egy történetben. Vagy alapszabály az is, hogy a mesélő-forgatókönyvíró egy lépéssel mindig a hallgató-néző előtt járjon, különben az unatkozni fog.”

A hiba mint inspiráló szükségszerűség

Az egyik legalapvetőbb készség, amire igyekeznek a CEU-ra beiratkozott hallgatókat megtanítani, hogy az írás során mindenki elakadhat, sőt, ez velejárója a munkának, és nem a tehetségtelenség jele. „Az elakadás egy olyan probléma, amelynek megoldására, kezelésére tanítjuk a hallgatókat, ezért nyúlunk vissza régi, segítő szabályokhoz.” Így a hiba vagy felmerülő probléma inspiráló szükségszerűséggé alakulhat.

Szabályokra tehát mindenképpen szükség van, mert csak ezek ismeretében lehet azokat meghaladni, áthágni őket, véli Bereményi Géza, aki szerint további fontos alapvetés, hogy az első verzió soha nem elég jó. „Az írónak addig kell törni, zúzni, hajlítgatni egy történetet, amíg az nem engedelmeskedik, ugyanakkor a forgatókönyvíró legyen szerelmes minden szereplőjébe. Kívülről, belülről forrón érdeklődve kell őket megismerni, ami azt jelenti, hogy minden velük kapcsolatos, például a cipőméretre vonatkozó kérdésre is tudni kell a választ.”

A paiac királya és a rendszer szolgája az Eldorádóban Eperjes Károly és Haumann Péter

Ha az első verzió sosem tökéletes, akkor mikor, hányadik változatnál lehet befejezettnek tekinteni egy forgatókönyvet – faggattuk tovább a CEU tanárát. „Azt érezni lehet, illetve mások is észreveszik. A forgatókönyvírás folyamata az irodalmi alkotással ellentétben nem magányos, hanem másokkal megosztandó közösségi tevékenység, amelyet akár hárman-négyen, a részfeladatokat egymás között felosztva, másokat pedig akár együtt is megoldhatnak. Természetesen vannak még további különbségek is irodalom és forgatókönyvírás között, a két művészeti forma eltérő sajátosságaiból adódóan - elég ha a dialógusok dramaturgiai szerepére gondolunk.”

Jól tanítható „mesék”: Taxisofőr, Casablanca, Kramer kontra Kramer

Egy forgatókönyvírást oktató tanár esetében fontos kérdés, hogy mely történetek a legérdekesebbek számára „Kedvenc filmjeim az oktatás során a Taxisofőr, a Casablanca vagy a Kramer kontra Kramer. (A Casablanca különösen érdekes, mert a forgatókönyv menet közben rengeteget változott, szinte napról napra!) Ezek a filmek egyben forgatókönyvi remekek is, mégsem ezek állnak legközelebb a szívemhez, de nagyon jól bonyolított, remekül tanítható példák. Szerintem alapvetően csak jó forgatókönyvből lehet jó filmet készíteni, fordítva nem működik. Sok esetben a gyenge könyvnek köszönhető számos magyar játékfilm sikertelensége, a CEU-n pedig az erős hazai zsánerfilmgyártás alapjainak megteremtése a célunk.”

A kétféléves képzés során az első szemeszterben az alapszabályok, alapfogalmak megismertetése folyik, miközben már lehet saját ötleteket is hozni, ezek továbbfejlesztése a második félév során zajlik. „A cél, hogy az év végére  mindenki eljusson egy körülbelül 20-30 oldalas treatmentig, de van aki ekkor már kész forgatókönyvet tarthat a kezében, mások pedig akár egy 10 oldalas szinopszissal is megszenvednek.”

A forgatás közben íródott történet Casablanca - 1942

Hogy mi történik az egy éves képzés után az alapokat elsajátított hallgatókkal és azok munkáival? Ebben is tudnak segíteni a tanárok, a megfelelő rendező és történet illetve annak írója közötti közvetítéssel.

A továbbiakban Bereményi Gézát legutóbbi erdélyi látogatásáról és most készülő filmtervéről faggattuk. A rendező-forgatókönyvírótól nem áll messze a színházi munka, épp ezért járt Szatmárnémetiben, ahol Szabó Magda Az ajtó című regényét állította színpadra. Mint kiderült az erdélyi látogatás nem volt teljesen független a következő film megvalósításától sem, mert a Vadnai Baby címmel készülő alkotáshoz Bereményi Géza a határon túl igyekezett összegyűjteni a lehetséges színészeket névsorát.

Az ismétlés kényszere a családban

A jelenleg harmadik, és várhatóan végleges verziójánál tartó történet egy valós esetet dolgoz fel. A sztori egy mondatban: „Egymástól fényévnyi távolságban lévő férfi és nő szenvedélyes szerelméről és annak  utódokra gyakorolt hatásáról szól”. A furcsa pár, amelynek tagjai mindenben, tehát ideológia, származás, vallás, anyagiak, erkölcs, életmód tekintetében különböznek egymástól, a második világháború végefelé jön össze. A rövid szenvedélyes kapcsolatból születő utód életét pedig a ’70-es évek első felében követhetjük nyomon.

A megvalósítás előtt álló történet, amelyet Bereményi több mint 30 éve hallott a pár hölgy tagjától, annak halála előtt két héttel, többek közt azt vizsgálja, „hogyan hat a szülők szenvedélye az utódokra, valamint mennyiben vagyunk azonosak a szüleinkkel, azok történeteivel. Vagyis az ismétlés kényszere mekkora erővel hat a későbbiekben.” Külön érdekessége a filmnek, hogy apát és fiát ugyanaz a színész fogja játszani, ami részben választ is ad az előbbi felvetésre, ugyanakkor a jövőbeli főszereplő előtt álló komoly kihívás a két sors közötti különbség hiteles ábrázolása.

Időutazás a Régimódi történettel Bereményi Géza legutóbbi rendezése

A casting az jövő tavasszal kezdődhet legkorábban, amennyiben sikeres lesz az Eurimage-hoz benyújtott pályázat. A film költségvetése egy átlagos mai magyar kamaradarabnál nagyobb lesz, hiszen a történelmi korok miatt kosztümös alkotás készül.

A Vadnai Baby operatőre a már több alkalommal közös munkát vállaló Kardos Sándor lesz, a jelmezt Luzsi Tímea tervezi. A film producere Sándor Pál, „aki nagyon hitt a témában, és megadta a szükséges biztatást, amire minden forgatókönyvírónak szüksége van.”

Mivel többévszakos filmről van szó, a felvételek leghamarabb a jövő nyár végén kezdődhetnek. „Ekkor a forgatókönyvíró végleg eltűnik, hiszen jelenléte addigra már mindenkinek kínos lenne”, és átadja helyét a rendező Bereményi Gézának.