sex hikaye

Deák Krisztina: A miskolci boniésklájd

Hiteltelen valóság

2005. január 4. - Libor Anita
1-1  /  2
Deák Krisztina: A miskolci boniésklájd
Deák Krisztina alaposan felülteti nézőit: A miskolci boniésklájd látszólag akciódús szórakozást ígér, ám hiába az építőelemek sorakoztatása: autósüldözés, bankrablás, rendőrök – mégsincs egy hangyányi izgalom sem.

2000-ben valóban létezett egy, a média által a miskolci Boni és Klájdként emlegetett bankrablópáros, akik tovább gazdagították kis magyar hazánk népmesei alakjait: Rózsa Sándor, Sobri Jóska vagy a Viszkis Rabló mellett egy újabb magyar mítosz született meg Novák Tünde és Fekete László személyében. A kalandos menekülés után azonban ők sem kerülhették el végüket - rendőri kézre kerültek: a fiú öngyilkos lett a börtönben, a lány meg megírta, a Magvető kiadó pedig megjelentette a Miskolci Boni és Klájd címen ismertté vált emlékiratait, hogy végül Deák Krisztina filmrendező a Jadviga párnája után ebben a memoárban találja meg a játékfilmmé tehető sztorit.

„A film megtörtént eseményeken alapul. A főszereplők nevét megváltoztattuk, minden más a képzelet szüleménye”- áll a mozi végén, mintegy igazolva a vászon kilencven percét: akármilyen hiteltelen és irreális volt, amit eddig néztünk, mindez tényleg így történt. A kérdés az, hogy mi történik akkor, ha elveszem ezt a valóságalapot a film mögül?

Szerelmes bankrablók helyett tévéző kamaszokat mutat

Nem a média korabeli híradásainak, még csak nem is Novák Tünde emlékiratának, hanem a pergő képeknek kellene hihetővé és nem utolsósorban érthetővé tenni a történteket. Egészen addig, amíg játékfilmről van szó, fikciónak kell tekinteni a kilencven perc eseményeit: abból kell képet kapnom az alapját képező valóságról. A miskolci boniésklájd azonban a cselekmény előrehaladtával egyre több lyukat hagy maga mögött, amelyeket egy filmen kívüli valóságban tájékozott tudat talán be tud foltozni, de ez igencsak megnehezíti az élvezettel teli befogadás lehetőségét. A kérdőjelek, a Mi?-k és a Miért?-ek addig szaporodnak a néző fejében, míg végül útjára nem engedi a filmet: menjen, amerre akar, és meg sem próbál vele tartani.

A két síkon játszódó (és a bonyodalmat nélkülöző) cselekményt például nem ártott volna egyértelműen elválasztani: így talán kevésbé lenne zavaros Hámori Gabriella és Gazsó György valamint az őket összekötő befőttesüveg első találkozása, arról nem is beszélve, hogy ennyire lötyögő szerkezet mellett nem a legszerencsésebb megoldás teljesen elszeparáltan a film végére illeszteni a kiinduló szituációt. A történet képtelen felépülni: szereplők, motivációk, cselekedetek, biciklik, pisztolyok, lakások és lopott autók lógnak a levegőben – és nem állítható, hogy a befejezésben legalább minden a helyére kerülne.

Ha már nincs izgalom: lehetne helyette érzelem. A szerelmes bankrablók helyett bicikliző majd tévéző kamaszokat mutat be a történet: az elsőfilmes Ráczkevy Ildikó az elvárt naivát produkálja, Karalyos Gábornak pedig a karaktere kidolgozatlan, nem a színészi játéka – így párosuk központi szerepű szerelme sem tud működni. Elnagyolt fővonal, klisék a háttérben: erőszakos nevelőapa, visszataszító rendőr, esetlen védőügyvéd (Gazsó György pályafutásának legrosszabb alakítása). A mellékszerepekben megjelenő aljas barátokat alakító Hámori Gabriella és Haumann Máté jobban körvonalazott figurákat játszanak, a film világában talán a legátélhetőbben.

Inkább emlékeztet a Született gyilkosokra

Lili és Pali – a mi Boni és Klájdunk pedig teljesen érintetlenül hagyja a nézőit. A kispolgári lakótelepi lét tipikusan magyar vágya kevés ahhoz, hogy elvigye ezt a nagyjátékfilmet a hátán. Az irányultsága menti meg a filmet dramaturgiai csődtől: az eseménytelen napok börtönig ívelő végzete, a be nem vállalt és mégis elbukott nagy balhé kerül a középpontba.

A bankrablós-üldözős műfajteremtő, Warren Beatty és Faye Dunaway-féle Bonnie és Clyde utalások is megjelennek a filmben, ám a folyamatos felemlegetés ellenére sem lesz kapcsolat a példakép és az utánzat között. A kamaszlányt zavaros családi háttéréből kimenekítő idősebb fiú és törvényszegő utazásuk története - ha nagyon halványan és szigorúan csak körvonalaiban - inkább emlékeztet a Született gyilkosokra, de színvonalában meg sem közelíti azt. Persze Mickey és Mallory sztorija Amerikában játszódik, és hát el kell ismerni: Oliver Stone készített róluk filmet. Deák Krisztina hősei pedig itt Miskolcon puskázzák el a nagy balhét, és itt Magyarországon készítettek róluk egy nem túl jól sikerült filmet.





(55) 
1-1  /  2
Hozzászólások
55-53  /  55
2005. január 14. péntek, 14:40#55| torolt felhasznalo
Pepe!
hülyeségeket beszélsz, vagy ezen a fórumon kívül még nem értesültél máshonnan és nem láttál még 1 magyar filmet sem.
 
Előzmény: torolt felhasznalo #51
 
2005. január 13. csütörtök, 23:28#54| torolt felhasznalo
Hülyén hangozhat, de érdekel a magyar filmfelhozatal, de nem vártam semmi jót a kritikák alapján.

Emellett elolvastam a rendezőnő nyilatkozatait még a bemutató előtt és szöget ütött néhány mondat a fejemben (a pszichológiai háttér, a számtalan külföldi workshop, bölcsességek a forgatókönyvírásról). Aztán, mikor végigkínlódtam a filmet, újra elolvastam az interjút. Meg kell mondjam, hogy tanulságos az ilyen típusú visszatekintés.

Viszont adtam 1, azaz egy főt a nézettséghez. Ennyivel támogattam a projektet. Nem kérem vissza a pénzt, viszont csak az elvakult filmőrülteknek ajánlom a film megtekintését
 
Előzmény: torolt felhasznalo #48
 
2005. január 13. csütörtök, 19:25#53| torolt felhasznalo
Buta általánosításokat írsz: nagyon sok erdmény van, emellett sok selejt, mint pl. boniésklájd. Denverben hűtik, Svédországban fűtik az utcákat ;) Üdv a Hillernek!

nka emblema 2012