A Celluloid Műhely és a független film

Én már komolyan egyre nehezebben igazodom el rajtad...:))) Leülnék veled dumálni élőben és összehasonlítanám az eredményt a mostanival. Nagyjából fogom, hogy miket mondasz, sok dologban egyet is értek, de az nem fér a fejembe, hogy miért nem bírunk dűlőre jutni, talán személyesen előbb kiderülne... na majd az off-on, ok?

Gyuri

(u.i.:nem vagy véletlenségből eltés?)

Látom, teljes a káosz odabent... Na, végül is ez várható volt. Kicsit szomorú voltam tegnap, amikor később eszembe jutott, hogy miket írtam Nektek, mindössze azért, mert tudtam, hogy innen kezdve nehéz lesz dűlőre jutni, pedig nem akarok senkinek sem az ellensége lenni, pusztán ezek jutnak eszembe, amikor filmezésről beszélgetünk (no meg rólatok).

A Pánik kapcsán felmerülő szakmaiságról azt hiszem már elég jól kifejtettem nézeteimet korábban, most csak emlékeztetőül: önmagában szakmaiság nincs, tehát nem lehet megtanítani senkinek, hogy hogyan kell filmet csinálni, legfeljebb közösen lehet gondolkodni róla, s általában ez nem is szokott sikerülni, mert igazából egyszemélyes műfaj.

Nem nézem le sem a Mafsz sem az offos fesztiválokat, sem a dijakat, sem az alkotókat, sőt éppen, hogy nagyon nagyra becsülöm mindezeket, magam is lelkesen járok nézni a filmeket, ill. nevezek sajáttal is, amikor tehetem. Elég hülyén is nézne ki, ha ezek után finnyáskodnék. Nem erről van szó.
Továbbá nem tartom magam "hobbifilmesnek", nem ezt írtam a múltkor. Ha figyelmesen megnézitek, arra utaltam, hogy inkább hobby, mint életcél, ami azt jelenti, hogy nem pusztán hobbi, de semmiképpen sem életcél, az végképp nem.

Balázs, lehet, hogy van abban valami, hogy biztonsági játékos vagyok, ez volt az egyetlen dolog, ami nem teljes félreértés részetekről. Ez számomra is kérdéses, kínlódok is vele elég sokat, a fene egye meg. hiszen, mint írtam is, nagyon tartok attól, hogy esetleg rossz lesz, amit csinálok. Közben pedig nagyon szeretném csinálni. És akkor dönteni kell, hogy mi legyen, magamba kell néznem, hogy mi a fontosabb, és azt találom, hogy hallgatni is lehet, és azt gondolom, őszintébb, igazságosabb dolog számomra, ha nem lövöldözök, amikor nincs puskaporom.

Itt válik ketté az egész, mert nyilván Ti nem így vélitek, hanem hogy csinálni kell, és ezért van, hogy egyes esetekben kevésnek érzem a puskaport a lövésetek mögött, míg Ti ennek ellenkezőjét érziket, tehát mindenki érzi amije van, hát akkor ne várjátok, hogy olyan piszok jó érveket fogok mondani, mert mondhatok bármit, a szakadék megmarad köztünk.

Talán olyasmi ez, mint Esterházy Termelési-regényében, amikor a Jobbhátvéd mondja Esterházynak (valami ilyesmi, nem szó szerint): olvastam ám azt a te könyvedet, volt benne ami tetszett, volt, ami nem tetszett, de végül is nem értettem az egészet. Nem, nem is hogy a könyvet nem értettem, hanem magamat nem értettem, amikor olvastam. És akkor Esterházy csak annyit mond: Köszönöm.

Szóval így valóban nincs értelme vitatkozni. Akkor van csak, ha nem eredményeket várunk a másiktól, hanem egyszer csak rádöbbenünk önmagunkra. Az "igazság" nem kimondatik, hanem valahol a monológok között fog láthatatlanul lebegni. Így aztán engem az sem zavar különösebben, ha ellentmondok önmagamnak, bár azt hiszem erre azért kevés példa volt eddig.

Végezetül: természetesen a filmjeitekkel kapcsolatban tévedhetek is, (mint ahogy Ti is), viszont abban biztosak lehettek, hogy figyelemmel fogom kísérni a munkáitokat, és nem fogom takargatni a véleményemet. Ugyanakkor a jó filmek előtt fejet fogok hajtani.

Szóval nagy gondot nem látok, mert Ti nézőket akartok, én filmeket akarok nézni, és ez már közös alap lehet az egyetértésre, vagy a vitára.

Helló!

Kedves Vladimir, Szlamka Gyurival egyetértek, csak néhány adalék:

Ha csak a Pánikot szűrték volna ki, aszondom oké, de több hat-nyolc perces, 16-os filmet (A sarok, Toboz, Ott vagy még? stb.) neves szereplőkkel azért nem kéne. Összesen két év alatt egy tucat filmünket érinti a dolog, szóval ez a "kiemelünk egyet és azzal magyarázzuk az egészet" taktika nem igazán nyerő... :-)

Amit Te írsz, annak értelmében a tizenvalahány film, amit két év alatt kizsűriztek, egyszerűen szar. Ez nagyon kedves tőled, pláne, hogy állításod szerint többségében nem láttad őket.

Mivel az OFF, a Mafsz, meg ezek igen vegyes képet adnak, és mivel nincs "átmeneti rendezvény" a Nagy szemle és ezek között, nem hiszem, hogy ez két külön világ lenne. A Filmszemlés filmek többnyire ugyanúgy mennek a független szemléken is és vica versa.

Azt pedig végképp - ne haragudj érte - outsider hozzáállásnak érzem, hogy a MAFSZ meg a Duna filmjeit is külön kategóriába sorolod a Cell filmektől. Ezek a munkák hasonló pénzekből, hasonló tudású emberek munkája eredményeként készülnek el, és a szakma, a kritikusok hasonló véleményeket mondanak róluk is, rólunk is. Más kérdés, hogy régebb óta léteznek, több esélyük volt igazi gyöngyszemeket kitermelni, de ez nem hiszem, hogy érv lenne...

Ha engem kérdezel, az a baj, hogy Te valami felsőbb tekintélynek tekinted a szemlét, s mivel magadat már elkönyvelted hobbifilmesnek (jogod van hozzá), most kiosztod azokat akik: 1. nem érzik a "hivatalos" kis(vagy akár nagy-)filmes stúdiók munkáit számottevően jobbnak 2. nem hobbifilmesként képzelik el a jövőjüket 3. nem tekintik a Szemlét valami emberfölötti képződménynek, amelynek szava szent (hiszen ott is csak zsűri dönt, rádásul sokszor kevésbé hiteles tagokkal, mint egy Mafsz, OFF vagy bármilyen komoly független szemle zsűrije).

Amúgy ez azért is nagyon szarul veszi ki magát, mert nem csak Cell-filmeket nyomtak ki, továbbá - idézve a Filmhu-n olvasható kerekasztal egyik hozzászólását - ez nem a szuperbajnokság, hanem a magyar film keresztmetszete.

Még annyit: ne hidd, hogy részünkről most sértődésről van szó, túl egyszerű módon magyarázná meg a fenti okfejtésemet. Inkább azon gondolkodj el, hogy nem a saját "biztonsági játékos" stílusodat akarod-e igazolni a mi gondjainkkal (ezt igazolja nekem a nem igazán palástolt kárörvendésed is)? Mert ha esetleg nekem van igazam, akkor a hiba a te készülékedben van.

Üdv
LB

Kedves Vladimir!

Ha úgy vesszük, igazad van. Egészen jól rendezgetted a dolgokat, ahhoz, hogy "beszólhass", csak az a baj, hogy rész- és féligazságokkal érvelsz. Lássunk néhány részletet:

Nem értem, hogy miért baj, ha valaki az offos, mafszos díjakra büszke, ha később azt állítod, hogy ez a mi pályánk? (bár ebben nincs féligazság, csak önellentmondás)

A Pánikot pedig senki sem tekintette művészi alkotásnak, egyedül a te elképesztő ötleted volt, hogy ilyesmit számonkérj rajta. A workshopnak, - amin készült - nem az volt a célja, hogy művészi film legyen a végeredmény, hanem az, hogy az általad homályosnak nevezett szakmaiságról több embernek legyen fogalma. Lásd be, hogy ez eléggé egyedülálló kezdeményezés, kíváncsi vagyok, hogy hány vén róka adná át ismereteit ingyér bárkinek is.

Mellesleg nem tudom, hogy mit értesz homályos szakmaiságon, meg kényszerképzeten?! Azt, amikor valaki megmagyarázza, hogy ezt a snittet ezért meg ezért így meg így fogjuk felvenni, aztán úgy is veszi fel? Már bocs, de ebben semmi homályos nincs. Ha a filmezés szakmai oldala homályos, akkor rég baj van. Azt lehet mondani, hogy nem tudunk még dolgokat, sőt lehet vitatni azt, amit tudunk, de homályosnak nevezni azért nehezen. Hiszen világosan megfogalmazunk mindent, pont azért, hogy vitatható (fejleszthető) legyen.

A szemlés bekerülést meg teljesen félreértelmezted, remélem nem gondoltad komolyan, hogy elsődleges célunk a szemlére bekerülni és aztán majd valamikor (vagy soha) jó filmeket csinálni?! Ha igen, jobb lenne figyelmesen végigolvasni azt a néhány hozzászólást, ami erről szól...


Egyébként semmi gond, nem voltál erős, ahhoz jobb érvek kellenének... inkább az az erős, hogy már jó ideje próbálunk mondani neked dolgokat, de úgy tűnik nem nagyon fogod, hogy miről magyarázunk. Még magaddal szemben sem vagy konzekvens, ha leírnám neked ellenvéleményként az előző hozzászólásodat, észre se vennéd és biztos megint beszólnál valami "erőset". Így nincs értelme vitatkozni, úgyse lesz eredménye, a beszólások meg mire jók? Bár elgondolkoztató volt...


Gyuri

Rég jártam erre, nem volt időm, módom internethez kerülni. sok minden történt azóta, amire jó lenne reagálni.

Úgy tűnik nekem, itt a fórumon beszélgetők elég jól ismerik egymást, s igazából egy véleményen vannak a dolgokkal kapcsolatban. Nyilván ennek köze van ahhoz, hogy ez a cell-ről szóló fórum.

Ezért csak nehezen, (de annál nagyobb örömmel:-)) merek "beszólni" nektek, de végülis megteszem, ha már ide keveredtem.

A Szemlével kapcsolatban kicsit túlbuzgónak tartom Balázs okfejtéseit. Főleg a kapott díjak terén gyanús a dolog, hiszen valljuk be őszintén egy off-os, diákfilmszemlés, területi-mafszos szemle elég messze van még a magyar filmszemlétől.

Például, ha a Pánik c. filmetek olyan, mint amilyen akkor volt, amikor a forgatás után bemutattátok a Kultiplexben, akkor azt kell gondolnom, valami hibádzik a dolgok körül. Mert 1 ujjgyakorlat, készüljön bár 16-osra, legyen "profi" módon megcsinálva, azért mégse legyen talán a filmszemlén.

Ezen képi megoldások és montázs (általában ügyesebben elkészített) változatait unásig ismerjük már bárhonnan is. Egyszerűen nem értem, miért kell ebbe mindenféle dolgokat belelátni, miközben a célja nem az volt, hogy mélyen szántó művészi alkotás legyen, hanem valamiféle (homályos) szakmaiság elérésének kényszerképzete lengi körül az egész jelenséget.

Szóval az az érzésem, inkább jó filmeket kellene csinálni, nem pedig a szemlére akarni bejutni.

Másrészt viszont ott van az országos Mafsz szemle, ami reális esélyt jelenthet a Ti szinteteken. (Egyébként én sem tartom magasabbra valónak magam egyelőre).

Nyilván lesznek a szemlén rossz kisfilmek, s én is elhibázottnak gondolom az idei szüretelést. Viszont azt is gondolom, hogy habár minden tiszteletem a Cell-é, kár volna azon fáradoznia, hogy hirtelen a semmiből kiugorva máris a Mafszhoz meg a Duna Műhelyhez legyen hasonlatos, akik mögött nagyon tapasztalt vén rókák állnak.

Mindez csak azt akarja jelezni, hogy kár lenne keseregni a kudarc miatt, amikor Nálatok sokkal jobbak is elvéreztek a rostán.

Csináljatok JÓ FILMEKET és akkor talán megnyilnak a most zártnak talált kapuk.

Bocs, ha kicsit erős voltam. Mindez abból ered, hogy magam is jól ismerem az amatőrfilmes (szándékosan írom ezt!!!) nehézségeit, amikor komolyan kezdi venni magát.

Na, hát arról viszont már lemondtam hálistennek, hogy az életem célja legyen a filmezés, ha úgy tetszik inkább hobbi, bár azért annál talán több. De ez mindegy is, a filmeknek kell magukért beszélni.

Az én filmem (mi filmünk!) vasárnap lesz, cime: Kornemann a városba érkezik. VHS-re készült sajnos, egyébként ezzel együtt is vállalható. Most persze felfedtem magam, de ilyen vélemények hangoztatása után talán valóban illik is már.

Formanek Csaba

3 évvel ezelőtt nyaraltunk a családdal Franciaországban és természetesen elmentünk Cannes-ba is. A Fesztiválpalota mellett egy kis utcában van egy fotós-fényképész bolt, amelynek a tulaja rendszeresen fotózni szokott a filmes díjátadásokon. Az üzletében ott vannak a negatívok és bármelyikről nagyít képet. Persze nem ingyen. Nos én megvettem azt a Tarantino képet, amelyen a kezében tartja az Aranypálmát a Ponyvaregényért. Azt a diadalittas, fanyar és ha tetszik ha nem, lenéző mosolyt kívánom a te arcodra is és még egy jó pár fiatal fimes arcára is végre, a sikeres munka eredményeként.

Helló!

Bocs, SkSZ, talán félreértettelek. Talán azért, mert nekem sokszor volt már olyan érzésem, hogy egy tehetséges ember kevésbé sikerült munkáját nézem. Más szóval szerintem akkor is átjön az a bizonyos megfoghatatlan tehetség/érzék, ha történetesen kevésbé jó a film. Azért azt nem hiszem, hogy 25 saját rendezés kell egy nagy durranáshoz, bár kérdés, hogy mit értünk durranáson. Vannak olyan műfajok - pl. avantgárd kísérleti film -, ahol már az is nagy durranás, ha írnak róla.

A szakma és a közönség szerintem is türelmetlen a gyengébb filmekkel szemben, meg tényleg akkora a filmáradat, hogy ha nem egyértelműen pozitív egy film visszhangja, max. kultgyanús esetekben ülnek be rá a népek. Meg aztán hajlamosak vagyunk mi sem látni a fától erdőt: attól még, hogy unásig ismerünk néhány magyar független filmes nevet, a nézők többsége azt sem tudja, ki az...

Böngésző, lényegében van egy kész treatment Tündérmese munkacímen (be is adtuk pályázatra), amit saját rendezésben szeretnék elkészíteni. Most írjuk az irodalmi könyvet. Nálam az jött be, hogy van egy alapötletem, amit néhány barátom - fiatal filmes, színész, ilyesmi - segítségével leülünk átdumálni, aztán leírom, ami születik. Aztán megint leülünk, megint leírom.

Terveim szerint s16-re forgatnám, low budget filmként, de szeretném elkerülni a magyar low budget nagyfilmek tipikus hibáit (összecsapott, szegényes képi világ, ingadozó dramaturgia, kiforratlanság). Ezért nagyon komoly előkészítés után állunk csak neki, pláne, hogy kevés pénzből kell elkészülni.

Én rendezőként szeretném vinni a filmet, lehet, hogy operatőre is leszek, bár azért az már nem egyszerű, jó lenne egy operatőr, aki beszállna (nem lesz egyszerű dolga, mert egyrészt sokszor bele fogok dumálni az operatőri munkába, másrészt meg van saját kameraman, segédoperatőr, akire számítok).

A főszereplő színészek profi, de ismeretlen arcok, az epizódszerepekbe viszont szeretnék ismert színészeket.

Most a költségvetés egyharmada van meg, ez a legnagyobb kérdés mind közül. Nem akarom a Cell-t felhasználni saját céljaimra (mondjuk anyagi okokból ez amúgy sem lehetséges :-), ezért ez egyfajta Cell-koprodukció lesz, amelyben a műhelytagok részt vehetnek, ha kedvük van (számítok is rájuk).

Köszi az érdeklődést.

Üdv
Lóth Balázs

Balázs! Lehet valamit tudni előzetesen a készülő nagy filmedről? Olyasmiket pld. hogy rendező vagy operatőr leszel-e benne, 16 v. 35-re forgatjátok, a színészek profik lesznek-e, forgatókönyv milyen, stb.

Dehát Balázs!

Én nem azt mondtam, hogy a rendezö tehetséges, vagy tehetségtelen, hanem, hogy a munkája, azaz maga a film elnyerte-e a tetszésemet.
Persze, tehetségesek is csinálhatnak rossz filmeket, nemegyszer vettem ilyenekben részt, de a következ? filmben már mindig éreztem a javulást. Lehet, hogy valaki a 25. film után durrant nagyot, de az a film már sztereotípiák és anyagi cs?d közepette fog elkészülni.
Magyarországon ma, érdemes elkészíteni minél elöbb a nagy "durranást", mert nemcsak a közönség, hanem a szakma is elég türelmetlen a rossz filmkészítökkel szemben.
Szerintem mindenki a legjobbak nevét igyekszik megjegyzni, fizikailag is lehetetlen, hogy pl. az OFF-osok közül, mindenkit szemmel tartsunk, maximum dokumentumok alapján.
Bocs, ha szemét voltam!


Szilveszter

Jerindó, Neked teljesen igazad van, de tudnod kell, hogy közülünk senki sem a díjakért megy az OFF-ra, hanem azért, hogy minél többen lássák a filmjeinket (bizonyítja ezt az is, hogy olyan rendezvényeken - Soho FilmÉsFesztivál, Szájtépés - is sokat vetítünk, ahol nincs verseny). Éppen ezért mindenki elismerést érdemel, aki elviszi a filmjét, és ezért nagyon fájó, ha egy megkeseredett zsűri bármilyen filmet földbe döngöl (márpedig sűrűn megteszik).

Nagyon kedves tőled, amit rólam írsz (a mackós külső azóta csökkenő tendenciát mutat :-), ezek szerint más is látta, mennyire féltem, hogy általam nagyra tartott emberek esetleg lehúzzák a munkámat. Mert tényleg, ha hiszitek, ha nem, agyon paráztam magam, hogy mit kapok A sarokért (elképzelésem se volt, mi lesz a véleményük).

Bocs a személyes vonulatért, de érdekességként elmondom, hogy nekem ez a díj óriási elégtétel volt. Három éve ugyanis, amikor életem második filmjét készítettem el (iszonyatos túlvállalásban), a zsűri szabályosan sárba tiporta és mintha ez még nem volna elég, a Filmvilágban az OFF legrosszabb filmjeként tüntették föl. A dolog külön érdekessége volt, hogy a szimpatikus cikkíró nem azért húzta le, hogy rendezésben, színészi munkában vagy bármi másban rossz lett volna, hanem azért, hogy láthatóan PÉNZBőL készült (egy kevés szponzori lóvé). Máig azt mondom, annyira nem volt rossz film, ráadásul óriási iskola volt, rengeteget tanultunk belőle. Mindenesetre ilyen előzmények után fődíjat szerezni az OFF-on nem volt rossz érzés (bezzeg erről nem írtak a Filmvilágban:-))

Egyébként az Offkár nem az enyém, hanem azé a tucatnyi emberé, aki benne volt a filmben, mert ez egy csapatmunka volt. Akárcak a lent ismertetett idei OFF-filmek, amelyekben én mint operatőr vettem részt (illetve egy kicsi film esetében rendezőként). Nagyon drukkolok ezeknek a munkáknak, mert rengeteg erőfeszítés van bennük és mellesleg nagyon hiszek a rendezőkben.

A saját munkám most nem túl jelentős, egy nagyobb (egészen nagy- :-)játékfilmre készülök, ha összejön, idén nyáron leforgatjuk. Viszont a sok bóktól lassan zavarban vagyok... De köszönöm.

Rudi, én is úgy gondolom, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, milyen utat választ. De az biztos, hogy üvölt a filmről, mi volt az alkotó szándéka vele. A tudatosság, az ambició átjön, és azért gondolom, hogy egy válogatott szemlén a kisfilmes stúdiók dolga lenne választani, mert ők ezt pontosan látják. Persze marha nehéz ezt korrupció nélkül megoldani, meg aztán érdekek is vannak a háttérben...

A több részből álló filmnél én is speciális témára gondolok, de nem hagynék túl tág teret a variációknak. Sokkal izgalmasabb egy pontos definiált téma, helyszín körbejárása különböző szemszögekből, mint néhány lazán kapcsolódó, változó erejű kisfilm.

SKSz, én például nem vagyok túl sűrűn meggyőződve egy film láttán az alkotó tehetségtelenségéről. Komoly metamorfózisokat láttam már a filmesek körében is, egy-egy zsenge munka nem biztos, hogy tehetségtelen alkotót rejt.

No üdv
LB

Kifelejtettem egy "az" szócskát, a mondat helyesen:
Ezt általában maguk az alkotók kell, hogy megjelöljék.

Sziasztok!

Meglep?dve tapasztaltam, hogy 3 film lesz az OFF-on amiben dolgoztam, de sajnos csak egyre vagyok büszke ezek közül: Tóth Barna "Kis Feri tutira megy" cím? kisfilmjére. Orosz országban és Lengyel országban egyébként már sikert arattak, ajánlom figyelmetekbe!

Számomra, valahogy távolinak látszik annak eldöntése, hogy melyik film amat?r melyik profi(szándék szerint, szerintem nem lehet elkülöníteni), melyik "hobbi", melyik "home", melyik haveroknak, melyik nagyközönségnek,melyik ökörködés, melyik hót komoly, melyik kísérleti, melyik kisjáték. Ezt általában maguk alkotók kell, hogy megjelöljék.
Én egyet tudok magam számára eldönteni, azt, hogy tehetséges munkáról van szó, vagy nem,...hogy tudott-e ujat mondani, vagy nem, esetleg uj filmnyelvr?l van szó vagy nem...stb.,stb.
A vélemény egy tipikusan szubjektív fogalom.
Talán a mérce több(ki mondja meg, hogy mennyi?) egybehangzó, hozzáért? véleményen alapulhat. Pontosan ezt hiányoltam az idei Szemlér?l.

Balázs, azt nem vitatom (sőt, magam is utalást teszek rá), hogy sok értéket tudnak felmutatni a rövidfilmek. Inkább csak azt mondom, ez azért az utóbbi néhány évtizedben egyfajta második vonal a filmezésben, ami nem baj, de tény. Hát hiszen azért te is nagyjátékfilmmel szeretnél durrantani! Persze, jó érzés jelen lenni egy független szemlén, vagy átvenni egy díjat, de alapvetően ez csak egy kellemes pillanat valami más felé vezető úton. A kategóriák szétválogatását is ezért tartom a jelentőségéhez képest túl nehéz feladatnak. Hiszen 20 percben is lehet etűdöt csinálni, az Igor meg négy percben is sztorit mesélő "kisjátékfilm". Az pedig, hogy valaki függetlenként vagy amatőrként csinál filmet, nehezen elválasztható, mert mind tudunk példát olyan emberre, aki "komoly" független filmes, mégis gyártott olyan "filmet", ahol az ökörködő haverjait vette fel. És vannak akik számára létkérdés a film, belevágnak - aztán más felé fordulnak, de hobbiszinten tovább filmeznek. És vannak olyanok is, akik házimozisból növik ki magukat elismertté. Hol van a választóvonal? Ezt szerintem leginkább mindig belül kell megfogalmaznia, magának az alkotó(k)nak, hogy hova is sorolja magát. Mint ahogy azt is meg kell fogalmaznia, legalább a maga számára, hogy az adott film esetében miért pont azt a témát akarta megvalósítani, miért úgy, és egyáltalán, miért akar filmezni. Az amatőr és nem-amatőr között én talán itt tudnék választóvonalat húzni: aki "csak úgy", "heccből" filmez, meg az, akinek ez az élet. De állítom, ezen a vonalon elindulva nem lehet messzire jutni.

A több részből álló film ötlete már nem először merült fel. Én azt hiszem, hogy egy olyan jóval tágabb témát tartanék szerencsésnek, mint a Húszévesek szerelme az újhullámosoktól. Abba elég sok mindent be lehet suvasztani. Nem előnyös az a túl sok hatás, ami a ma fiatalját éri, sokkal nehezebb egy gondolat köré szervezni 4-5 ember alkotómunkáját. Te nem így látod/tapasztalod?

Egy vélemény:
MOst, hogy már csak alig egy hét van az OFF-ig aktuális lesz ez a kis vélemény!
Három éve szereplek az OFF-on, idén is egy kis filmmel képviseltetem magam (hogy melyikkel azt hagyjuk-ez nem a reklám helye). Díjat persze sose nyertem.
Mint mondjátok "örömfilmeket" készítek.
Nem a díjért megyek, hanem azokért a mosolyokért, amelyeket ismeretlen nézőktől láttok, kik akkor látják előszr a filmemet! Én talán ezért csinálok filmet!
Már rég nem izgat az, hogy a zsűri tagok és a versenyzők barátok-e vagy sem. S azt se zavar, hogy a "Szerez a bátyámnak örömet" című öncélú értelmetlenség képzőművészeti fődíjat kap az OFF-on csupán csak azért mert az egyik filmfejes neve szerepel a stáblistán, akinek mellesleg ezzel a gesztusával ki is merül a filmhez fűzödő viszonya.
Nem érdekel. Mert hát végre van egy szemle, ahol jól beszólhatunk a zsűrinek, jelen esetben majd Hajdu Szabolcsnak és társainak.
Szeretem az OFF-ot! Szeretem benne a közvetlenségét és a szókimondását. Szeretem Lóth BAlázst és a filmjeit. A Sarok tényleg remek, kár, hogy egyik tévé se kapható az ilyen filmek levetítésére. Tavaly amikor a filmes beszélgetés volt, melletem néhány üres székkel ült egy kissé mackos külsejű, Kevin Smithre hasonító emberke, aki egy kissé megkönyebbült amikor Dés Lászó és a többiek méltatták a filmjét.ő volt Lóth Balázs. Szimpatikus volt ahogy az OFFkárd díjat a kezében szorongatva hagyta el barátaival a díjkiosztó ünnepséget.
Megérdemelte, mert tényeg a OFF legjobb filmje volt ez az alkotás.
Valószinüleg idén is ott lesz az OFFon, talán megint nyer! Mert legalább jó filmeket csinál. AZ én filmem csak marad majd a helyén: a kisteremben. MIért baj ez?? Nem baj, csak ha az ember készít (ugyan csak camcoderrel veszi fel és két videóval vágja össze) egy filmet,baráti segítséggel, úgymond semmiből, akkor ne alázza le a szervezőbizotság, hogy láthatóan olyan blokkba helyzi be ahol nem az a műfajú filmek forognak. A Bambi se illik egy pornómoziba.
MIért van ez?? Nem tudni!!
De egyet tudok! Hajrá Lóth Balu! Sok sikert a CELL-nek!
Ahoj poplacsek!!

Helló!

Késein órán csatlakozom a társalgáshoz. Rudi, a MAFSZ szemle ragyogó kezdeményezés, de az ott jártaktól hallottak - és a Filmhu-n olvasottak - alapján nem hiszem, hogy valaha is színvonalas országos fesztivál lesz belőle. Inkább kötelesség-teljesítésnek tűnik, nem valami baromi elhivatott dolognak (erről persze nem a filmek tehetnek).

Ha a CellMűhely valaha is szemle szervezésében gondolkodna (egyelőre nem), akkor valami olyasmit javasolnék, amit a kerekasztalon is megtettem (meg amit Gyuriékkal korábban beszéltünk): a stúdiók/műhelyek a filmjeik egész éves visszhangja (kritikus, közönség, fesztivál) alapján nyomjanak be mondjuk fejenként öt filmet. Ez egy jók-a-jobbak-ellen szemle lenne, nemes verseny. Persze ehhez feltétlen összetartás is kellene, amelyben jelenleg nem vagyok biztos...

A rövidfilm szerintem is tanulmány terep, de attól még szülhet értékes dolgokat. Egyébként Kodolányi Sebestyén (BBS) mondta a kerekasztalon (lehet, hogy nem került bele a megjelentbe), hogy vissza lehetne térni a 35 perces ("szabványos" terjedelmű :-) kisfilmek műfajához, ami komolyabb erőfeszítést igényel, és már "játékfilmes gondolkodással" készíthető és értelmezhető.

Szóval szerintem frankón keverünk fogalmakat (én is), pl. a rövidfilmet (pár perc) a kisjátékfilmmel (párszor tíz perc), vagy az amatőrfilmet a függetlennel (igen, Rudi, szerintem ez más játék). Volna értelme ezeket szétválogatni...

Engem régóta foglalkoztat egy olyan nagyjátékfilm összeszerelése, mint amilyen pl. a Négy szoba akart lenni. Közös tematika, 4 rendező, 4 kisfilm. Érdemes lenne egy komoly pályázatot összeállítani ilyen filmre, akár 5-6 részletben is az ismert anyagi nehézségek miatt. Ti mit gondoltok? Valami tematikai ötlet?

Üdv
LB

Hát szerintem a rövidfilm azért is speciális műfaj, mert - legyünk őszinték, önmagunkhoz is - legtöbben azért fogunk bele ilyesmibe, hogy úgymond "előtanulmányokat" végezzünk, egy vagy több később megvalósítandó nagyjátékfilm érdekében. Kevesen akadnak olyanok, akik rövidfilmek gyártása az életcélja, ezért aztán engem nem lep meg, hogy erre nem figyel oda a kicsit rövidlátó ember, legyen az bár szakmabeli. Mert ugyebár a fentiekből az is következik, hogy a nagy rendezők többsége is ilyennel indul, rengeteg izgalmas rövidfilm születik minden évben, amit kár kihagyni.

A másik oldala a dolgonak pedig az, hogy létezik nagyon is komolyan vett rövidfilm: a reklám és a videoklip. És valahol ezekre is készülni kell, tanulni kell valahol a szakmát! De a végcél ott is valami más... Szóval szerintem a rövidfilm fontos - de valóban inkább csak egy megálló a hosszú úton...

Az örömfilm és a "komoly" rövidfilm közötti különbségtételt én nem érzem nagy gondnak. Igazából nem oszt, nem szoroz, a rövidfilm alapvetően egy szűkebb kör számára készül, ahol azért a legtöbben tisztában vannak egy-egy film mibenlétével - legalább a megtekintése után. De akad, hogy már jóval előtte...

Igen, egyébként ez már bennem is felmerült (nagy duma, beszélgettünk is róla:))), hogy van-e választóvonal az örömfilmek és a filmezést komolyabban vevők között. Egyáltalán, aki nincs igazán benne a filmezésben tudja-e, hogy van rövidfilm is a világon? Jó nyilván tudja, de mi jut először eszébe, ha azt mondják neki, hogy gyere nézzünk meg egy rövidfilmet? Szerintem nagy valószínűséggel fanyalogna. Ha már film, akkor legyen hosszú, meg különben is ezek a magyar filmek hosszúban sem az igaziak (tisztelet a ritka kivételnek), milyenek akkor a rövidek? Szóval a rövidfilmnek szerintem nincs presztízse. Ehhez pedig azt hiszem nagyban hozzájárul az is, hogy összemosódik az amatőrfilmmel. (a forgalmazási nehézségek után persze:)))
Szerintem valahogy arra kéne játszani, hogy az emberek egy része (nyilván egy szűkebb, nyitott réteg) újra fogékony legyen a rövidfilmre. Most mindegy, hogy milyen csatornán keresztül (mozi, tv, esetleg internet), de erre kéne mozogni, ha a rövidfilm csak a szakmát érdekli, akkor nincs sok esélyünk...

Gyuri

No igen, egy másik szemle... Nem ártana. Ha gondolatban végigfutok a szemléken (pl. MAFSZ, OFF, Érintő, Diákfilmszemle), azért azt hiszem, akad elég sok. Az egy évi szemléken viszont gyakorlatilag mindig ugyanazok a filmek vannak, mert mindenki mindenhova nevez, és mivel előzsűri szinte sehol nincs, minden film le is megy. És amikor belenézek egy OFF programba, és látom, hogy egyik blokkban ott van az a 63 perces dokumentumfilm a háromfülű kislányról, aki a család tehenében fedezte fel a lelki társát, amitől már az X szemlén is kiütést kaptam, inkább nem kísérletezek aznap. Nagyon híg a mezőny, lássuk be, és én már türelmetlen vagyok az ilyesmihez egy kicsit. (Persze a mi filmjeink az üdítő kivételek!:-)))) (És tény ami tény, nincs is köztük 60 perces lélektani dráma VHS-re.) Félretéve a tréfát, azt hiszem, valóban nem alulról súrolják a lécet az anyagaink, de ha valaki nem ért ezzel egyet, személy szerint én állok elébe az építő jellegű kritikáknak.)

De ha meg előzsűri van, akkor olyanok történhetnek, mint most a Filmszemlén. Tényleg legalább még egy komoly szemle kellene, igazság szerint e tekintetben én a MAFSZ országos seregszemléjét tartanám a leginkább esélyesnek a sikeressé válásra. Mégis, mindig csak a gondok vannak. Mert pl. ha mi, mint CellMűhely, szerveznénk egy szemlét, előzsűrivel, ki hinné el, hogy nem csak a saját filmjeinket akarjuk futtatni? Olyan független filmszemle, ami meg a függetlenektől is független, meg a hatalomtól, meg mindentől, de mégis rangos, és jó keresztmetszetet ad... Én már annak is örülnék, ha a mostaniak tekintetében lenne egy kis előrelépés!

Helló!

Böngésző, én nem vagyok a BBS-ben, csak sűrű napok voltak, azért nem írtam. A topik javaslatok nagyon tetszenek, SG, teljesen igazad van, hogy valami összetartás nagyon nem ártana, csak hát itten verseny is van...

Kevin Smith azt mondta: ne csináljatok kisjátékfilmet, mert a kutya nem figyel rá. Jó, ez persze fura idézet egy kisjátékfilmes műhely alapítójától, nem is biztos, hogy igaz, de tény, hogy a világon máshol is hasonló a helyzete a kisfilmeseknek. Más kérdés, hogy egy szegény, szerecsétlen német vagy brit kisfilmes alig pármilából csinál 35-re kisfilmet, stúdiókörülmények között.

Igen, a pénz nem minden, de egy jó ötletből megfelelő mennyiségű pénz hatására nagyobb sansszal lesz jó film. Erre a nyugati kisfilmesek jó példaként szolgálnak. Nem hinném, hogy ott annyival több tehetség volna, egyszerűen csak tudják a SZAKMÁT és lehetőségük van kellően kidolgozni a filmeket (PÉNZ).

Na jó, most egy kis reklám. Az OFF-on kint lesz a Celluloid Műhely, kézhez vehetitek harmadjára megjelenő fiatal filmes hírlevelünket, a Celluloid Híreket, amelyben műsorújság-szerűen a filmjeinkről is bővebben olvashattok. A következő Cell-filmeket ajánljuk figyelmetekbe az OFF-on:

Péntek 17.00-19.00 nagyterem
Kun Simon Kristóf: Kismadár (16 mm, 3') új munka
Lóth Balázs: Pánik (16 mm, 3') Cell Workshop 1. filmje, a poznani fesztivál meghívottja

Péntek 17.30-19.30 kisterem
Bernáth Dénes: Szende (miniDV, 22') Diákfilmszemle fődíjasa, a poznani fesztivál meghívottja

Szombat 17.00-19.00 nagyterem
Gonda Rudolf: Árnyék (super8, 6') MAFSZ Budapest II. díj (tavaly)
Orosz Dénes: Igor (miniDV, 3') MAFSZ Budapest különdíj (tavaly), a poznani fesztivál meghívottja

Vasárnap 10.30-13.00 nagyterem
Csákvári Géza: Tékás (miniDV, 8'), Diákfilmszemle fődíjasa
Szlamka György: Toboz (Beta SP, 8'), új munka

Még mielőtt valaki elkezdené, hogy minek kérkedek a díjainkkal, el kell mondjam, hogy kénytelen vagyok. A fenti filmeket és még néhány további (szintén díjazott) munkát lazán kiszórta a Szemle előzsűri, mondván, hogy leverik a lécet. Pedig nem egy fesztiválon kaptuk a díjakat, szóval őszintén érdekelne a topikot olvasók véleménye is.

Úgyhogy mindenkit nagy szeretettel várunk az OFF-ra, persze a többi filmre is, ahogy elnéztem, lesznek nagyon érdekes dolgok.

Én a műfaj szakmai elismerésének kulcsát nem a kísérleti és a kisjátékfilmek, hanem a független és az amatőr filmek szétválasztásában látom. Az OFF ennek eklatáns példája: ez egy tök jó kezdeményezés, de nincs ember (a zsűrin kívül :-), aki minden blokkot végignézne. Nagyon híg a mezőny, komoly darabokat örömfilmek követnek, nehéz eligazodni. Ez az OFF szépsége is egyben, de jó lenne valami átmenet az OFF és a Szemle között...

No üdv
Lóth Balázs

Hello!

Böngészö, légyszi csak annyit mondj ismerjük-e egymást?
Az alábbi mü höse, tényleg csak fikciós lehet,
ilyen emberröl én még életemben nem hallottam, legalábbis, hogy ezt vallotta volna magárol, de miért neeeem??????(he, he)
Erröl jut eszembe
A Kádár rendszerben (ezt irodalomtörténész tanáromtól tudom Szalai Károly), ha nem is a filmrendezök, de az írok, a festök, a költök, Aczél György után egy embert?l függtek, ez a Magvet? kiado akkori vezetöje, Kardos László volt, aki egy olyan rendszerben döntött a díjak kiosztásáról, ahol is minden egyes föiskolát végzett festönek, íronak, költönek, minden évben garantáltak, bizonyos mennyiségü festmény, könyv, kötet állami felvásárlását. Kardos egyébként azontúl, hogy a Kádár rendszer egy kádere volt a párt seggnyalóit, ugyanúgy támogatta, mint az akkori ellenzék müvészeit. Volt persze, hogy állami utasításra az évben Csurka István nem kaphatott díjat, de akkor azt mondta, hogy "Petri Györgyöt nem sajnálom, de a Csurkát igen, mert ö egy tehetséges íro." Ez most nem egy politikai állásfoglalás! (pl. Közöm nincs a Csurkához!!!)
Mindössze, azt akartam mondani, hogy még egy szoftos diktatúra is jobban támogatta a kulturát, mint a jelenlegi demokratikus rendszer legyen az FIDESZ vagy MSZP.

Georginához:
Azért lenne szükség sokkal nagyobb konszenzusra a kisjátékosoknál, mert csak így léphetnénk fel közösen a jogainkért.
Elöször is el kéne végre ismerni, ismertetni a kisjáték, és a kísérleti film létjogosultságát.
Ezt nemcsak azért kéne, mert külföldön ennek már hagyománya van, hanem azért is, mert a késöbbi nagyjátékfilm rendezöknek jo talaj, tapasztalat, és talán szüröje rostája is.
Szoljatok rám ha evidenciákat mondok, de egyszerüen nem érzem a müfaj szakmai elismerését, nem érzem, hogy ezt fontosnak tartanák, azok akik fontosnak kéne, hogy tartsák.

Lehet vitatkozni!