Dialektus: Kilesett életek
10 rövid dokukritika
A Dialektus Filmfesztivál alapvetően egy európai dokumentum- és antropológiai filmfesztivál, amelyet idén hatodszorra rendeztek meg Budapesten 2010 júniusában. A fesztiválhoz tavaly óta doku-kritikusi workshop is csatlakozik, amelyen fiatal filmesek, kritikusok, a dokukemtumfilm iránt érdeklő filmbarátok vesznek részt. A workshop munkája során a résztvevők feltárják dokumentumfilmekről való beszéd, a dokumentumfilm-kritika sajátos szempontjait, illetve egyéni írásgyakorlatra is sor kerül. A workshop célja, hogy az Európában egyre erősödő dokumentumfilmes vonulatok mellé segítsék fölsorakoztatni a műfaj iránt elkötelezett, a formanyelvi, fogalmi, történeti sajátosságokat értő elméleti szakembergárdát. A workshop vezetője Varga Balázs és Blaskó Ágnes voltak, a kurzus során született legjobb írások alant olvashatók.
Mikó Laura Hanna: Ismerős ismeretlen
Észak-Koreáról a világ nagyobbik hányada nem sokat tud, legfeljebb a nukleáris fegyvereiről és diktátorukról, Kim Dzsong Ilről hallhatott. Az egész ország egyfajta utó-vasfüggöny árnyéka mögé bújik a világ elől, így nem csoda, ha egy cseh utazási iroda az Észak-Koreába szóló csoportos útjukat az alábbi szlogennel hirdették meg: „utazás az ismeretlenbe”. Ám az utazás résztvevői később megbizonyosodhattak arról, ez az „ismeretlen” kísértetiesen ismerős. Észak-Korea a film szereplőit saját hazájuk szocialista múltjára emlékeztette, mintha nemcsak térben utazták volna be a fél világot, hanem egyfajta időutazást is tettek volna gyerekkoruk, fiatalságuk emlékeiben.
Az utazást nemcsak emlékeik felidéződése nehezítette, hanem az a számtalan szabály, amelyet kötelesek voltak betartani. Mobiltelefont nem volt szabad bevinniük az ország területére, és a fényképezési, filmezési lehetőségeik is kelőképpen korlátozottak voltak. Figyelmeztették őket, hogy a hotelszobákat lehallgathatják, ami egy „diszkrét”, plafonra szerelt kéttenyérnyi, mozgó valamin keresztül történt. A látogatók továbbá nem azért nem néztek meg mást a főbb nevezetességeken és a luxushoteleken kívül, mert nem volt hozzá affinitásuk vagy idejük, hanem mert azt szabályok tiltották. Az egyes városokban csak a kijelölt utakon, a kijelölt útrészeken mehettek, csak azt láthatták, amit láttatni engedtek nekik. Csak azzal beszélhettek, akikkel az idegenvezető megengedte. Ha pedig ezen szabályok bármelyikét megsértették, az idegenvezetőt ítélték volna el miattuk. A turisták tehát kénytelen-kelletlen az észak-koreai propaganda képzeletbeli szemellenzőjét viselve utazták be az egzotikus országot.
Mindenképp értékelendő az alkotók merészsége, hogy számos esetben ott is forgattak, ahol elvileg nem lett volna szabad, ám ez nem menti fel őket az alól, hogy a film néhol kissé kidolgozatlan maradt. Az időbeli ugrálások kissé sutának hatnak, az utazás előtt és után készült interjúk kilógnak a film struktúrájából. Ám ettől a részlethibától eltekintve a film mindenképpen megtekintésre érdemes, már csak az „ismeretlen” országot, ha korlátozottan is, de bemutató képsorok kedvéért, valamint azért, mert e képsorok sokakat, a film szereplőihez hasonlóan, múltidézésre invitálhatnak.
Az Üdvözöljük Észak-Koreában leginkább egy korlátozott látványra épülő útifilm és dokumentumfilm keverékének tekinthető, azzal a kiegészítéssel, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az utazók benyomásaira mint a látottakra. A résztvevők minduntalan párhuzamot vonnak saját emlékeikkel és az útjuk során szerzett tapasztalataikkal. Szembesülnek egyfelől azzal a paradox helyzettel, hogy a világ másik felén többé-kevésbé saját múltjuk jelenik meg, másfelől azzal a boldogító tudattal, hogy mindaz, amit az ottaniak átélnek, számukra már csak történelem. S ahogyan az utazás résztvevői hazatérvén értékelni kezdik saját helyzetüket, úgy a néző is a film megnézése után átértékelheti életkörülményeit.
(Jablonska Linda: Üdvözöljük Észak-Koreában! / Vitejte v KLDR!, Csehország, 2008)
Címkék
kukkolási jegyzőkönyv , gólöröm , kémek a porfészekben , újjászületés vesztfáliában , üdvözöljük észak-koreában , hatszáz év után az első , malaccal teljes , bevállalós nénik- 1. Dialektus: Kilesett életek
- 2. (Agusti Sergi: Gólöröm / One Goal, Spanyolország, 2003–2008)
- 3. (François-Philippe Gallois: Bagyéli pigmeusok a világ peremén / Les Pygmées Bagyéli à la Lisière du Monde, Franciaország, 2005–2009)
- 4. (Papp Gábor Zsigmond: Kémek a porfészekben, Magyarország, 2009)
- 5. (Liebheit Melanie: Újjászületés Vesztfáliában / Wiedergeboren in Westfalen, Németország, 2007–2008)
- 6. (Richard Komárek: Hudacek és Rein urak gyűjteménye / Sběr pana Hudečka a pana Reina, Csehország, 2009)
- 7. (Jablonska Linda: Üdvözöljük Észak-Koreában! / Vitejte v KLDR!, Csehország, 2008)
- 8. (Osgyáni Gábor: Hatszáz év után az első, Magyarország, 2009)
- 9. (Kovács Kristóf: Malaccal teljes, Magyarország, 2007)
- 10. (Kim Longinotto: Bevállalós nénikék / Rough Aunties, Nagy-Britannia, 2009)
