A filmkritika kritikája

Btw. valaki határozza már meg nekem a "művészfilm" fogalmát! csak azért, mert én ilyen szakkifejezést sosem tanultam filmes óráimon. Szerzői film, olyat igen. Ráadásul ennek nincs is olyan negatív kicsengése, mint a művészfilmnek. Persze biztos velem van a baj:)

Csak a fórumhoz úgy általában...tényleg vicces egy kicsit, hogy a terep mintha az elfojtott indulatok kiélésére szolgáló tornacsarnokká vált volna.
Egyetértek azzal, hogy némelyik filmes újság/portál meglehetőst igénytelen, sőt, pofátlanul nem figyel oda tényekre, filmekkel kapcsolatos dolgokra(stílust, nyelvhelyességet és helyesírást már nem is merek számon kérni). Viszont a Vox nem tartozik ezek köté. Nemrégiben készítettem egy összefoglalót a filmes oldalakról, és csak ezért mertem venni a bátorságot, hogy megjegyezzem. Ellenben van olyan hivatalosan szakmai orgánum, amely néha kifejezettem arcpirító hibákat vét...és ne feledjük el, hogy a Vox pl. nem kifejezettem szakmai lap, mégis, skoszor szakmaibb, mint az az oldal, melyet nem kívánok megnevezni( mielőtt még megkapom a magamét: nem vagyok szaktekintély, nem tartom magam annak, csupán józan paraszti eszemmel és csekélyke filmes tudásommal így gondolom).
Másrászt valóban jelennek meg olyan filmek nálunk, amelyekre kár celluloidot pazarolni, mert bőven butácska tömegfilmek. Ellenben attól, hogy egy filmet néhány kritikus éljenez és piedesztálra állít, még azt sem gondolom feltétlenül jó/értékes alkotásnak. Oké, elhiszem, hogy van pár szakértő, meg a hozzáértő tömeg, de nem gondolom, hogy érdemes olyan filmeket alkotni, amiket csak a hozzáértők 20%-a élvez, a többiek meg buta barmok, amiért nem fogják fel zsenialitásukat. Röviden: nem szégyen az, ha egy szerzői film tetszik a népnek, és nem von le semmit az értékéből. Szerintem.

Még egy (pozitív) megjegyzés: minden tisztletem azoknak akik ebben a (némi eufemizmussal élve) vitában vállalták a nevüket és a véleményüket. Mert igaza van screennek, hogy ez sem teljesen egyenes dolog (hiszen nem kell egymás szemébe nézni), de azért mégiscsak a nevükkel és a véleményükkel kiálltak a nyilvánosság elé.
Lehet, hogy viccesen hangzik ez egy olyan embertől, aki nem vállalja a nevét. De erős a gyanúm, hogy azért vannak, akik tudják, hogy ki vagyok...

Kedves Attila!

Sajnos azt kell mondjam: 1-2 flm ekészítésére adott állami támogatás is nagy szám, bizony! Bizonyos embereknek egy (nagyjáték)film elkészítése is csak álom, nemhogy kettőé!
Egyébként az Ön tehetségét sohasem vontam kétségbe.
Nem is beszélve Bollók Csabáról, akire én már (ezt csak a saját lelkiismeretem megnyutatására írom) a rövidfilmjei kapcsán is felfigyeltem(igaz,csak saját magamnak), és biztos voltam benne, hogy az egyik legtehetségesebb mai magyarországi (művész)filmes. Szerencsére ezt az Iszka sikere előtti szemináriumi dolgozataim is dokumentálják.(Magamnak.)

helyesen: tettünk...
JA

Kedves Minovics!
Komolyan mondom, megáll az eszem!
Ha ennyire nem tájékozott, akkor miért ilyen sarkos a vélemény?
Én lettem volna az a jussához ragaszkodó, mutyizós bagázs, két filmmel a hátam mögött, vagy Bollók Csaba, egy fél filmmel a háta mögött, vagy Salamon András ugyancsak két filmmel, netán a Madzagosok, Pálfy Györgyék, Török Feriék... pályakezdőként? - csak hogy néhány nevet említsek, akik akkor úgymond tetünk azért a bizonyos egységért...

A megalapozatlan vélemény is vélemény...csakhogy a súlya... hát az nem igen van neki.

Részemről itt kiszálltam ebből az off-ból.
Elnézést az eredeti téma indítóitól.
További jól megalapozott véleményeket és marakodást a magyar filmkritika ürügyén.
Üdv:
Janisch Attila
P.S.:
Ja, és Kálomista nem ellenség. Pláne nem örök. Mi értelme lenne, kedves Serengeti?

Kedves Attila!

Természetesen én is a pozitív energiákban hiszek! (Bár ezoterikus kontextusban csak felbosszant ez a kifejezés.)
A hozzászólásom rosszindulatúbb volt mint gondolja: arra céloztam, hogy én akkor, kívülállóként így láttam a dolgot. Egyébként, csak mellékesen jegyzem meg, nem értettem egyet az akkori kultúrpolitikával. Bár Rákosiéhoz nem hasonlítottam volna. (Mint pl. Jancsó Miklós tette.)
Mindegy, én inkább azt láttam, hogy van egy megcsontosodott, mutyizós (természetesen tisztességes és tehetséges emberekből is álló, szóval bocs, tisztelet a kivételnek) bagázs, akiknek egyszerűen fáj, hogy most nem ők kapják a pénzt. Mint ahogy eddig. És ezért tudott egy "egység" kialakulni.
Persze lehet, hogy tévedek. De az nem igaz, hogy nem próbáltam megérteni. Én kívülről így láttam. És h belülről máshogy látszott, az lehet, hogy nem csak az én rövidlátásomnak köszönhető, hanem annak, hogy nem kellőképpen látszik (kifelé) a lényeg.

Szóval nem arra céloztam, hogy kéne találni egy közös ellenséget, hanem arra, hogy elég züllöttnek látom a magyar filmszakmát ahhoz, hogy csak így tudjon egység kialakulni. Persze lehet, hogy ez magyar sajátosság...

Kedves Serengeti,
ha most azt írom ide: fehér... Önnek arról is az fog eszébe jutni, hogy ... stb...stb...?
Félek, hogy igen.
De nincs is ezzel semmi probléma... csak amiről én beszéltem, az egész más, mint amire Ön válaszolt.
Kb. annyira nem beszélünk egy nyelvet, ahogy Ön sértetséget érzett ki az én hozzászólásomból.

?????????

Üdv:
Janisch Attila
P.S.:
Nem emlékszem, hogy az én szemle igazgatóságom alatt bárki is bizonytalan kondícióban lépett volna a színpadra.

ja, először úgy gondoltam, hogy Köbli korábbi hozzászólásának stílusában acsarkodva káromkodva reagálok, látván, nincs kifogása az ordenáré stílus ellen, sőt, de valahogy mégsem vitt rá a lélek, és a neveltetésem.
A stílus, igen kérem, a stílussal van a legnagyobb baj. Hiába vannak a magyar filmnek – tegyük fel – komoly gondolatai, ha nem tudja őket a megfelelő stílusban a közönség elé tárni. A tavalyi Szemle zsűrielnöke mondta: „az itt látott magyar filmek többségére Németországban nem lehetne befektetőt találni.” Ezt ő bóknak szánta, de ez nagyon nem az. A magyar filmek többsége eladhatatlan, divatjamúlt és érdektelen a világ számára. Véleményem szerint is összefogásra van szükség, egyetértek ebben Köblivel, de ha az itt látott stílusában artikulálja az egységet, akkor abból köszönöm, nem kérek. Nem acsarkodtam a véleményére, csak a stílusára. (Azt most tegyük félre, hogy ő (is) elsősorban saját boldogulására használná fel az egységet, mert különben hogyan lehetne bárki is két fél forgatókönyvvel a háta mögött a Magyar Forgatókönyírók Szövetségének az elnöke.)
De az némileg furcsa, hogy azok, akik az egységet emlegetik a legkevésbé nyitottak rá. Ha jól emlékezem, Dudásnál is pont az verte ki a biztosítékot, hogy a filmkritikusok nevében egy maréknyi ember kelt ki leginkább az index ellen, majd amikor felhozta hogy az egységbe szerinte – és szerintem is – azért ők is beletartoznának, arra BGy úgy reagált, ahogy.
És itt némi párhuzamot érzek BGy és az ön hozzáállásában, különösen utolsó mondata alapján. Ha valakinek elfogynak az érvei, vagy csak elmegy a kedve a vitától, akkor rögtön átvált a személyeskedő hangnemre, vagy sértve érzi magát mások vélt vagy valós személyeskedésétől. Sztem, aki tenni akar az ennyitől nem hátrál meg, hanem jó keresztény módjára a végletekig kitart az ideái mellett. Én azt se bánnám, ha lenne végre egy közös ellenség, aki van is, egyetértve Minoviccsal, de azzal szemben embert nem lehet találni, aki szembe mer fordulni nyíltan. Az idei Szemle nyitóeseményén ismételten kiderült, milyen biztos lábakon áll a magyar filmes irányítás vezérkari főnöke. Lett bármi következményei is az ismételten(!) történteknek? Nem! Ön, mint korábbi Szemle tanács elnök pl. egyszer sem emelte fel a hangját nyilvánosan az ellen, hogy részegen ne jöjjön fel senki a Magyar Filmszemle színpadára, mert az illetlenség egymás, a szakma és a közönséggel szemben. A dolog folyamatosan be van söpörve a szőnyeg alá. Akkor lesz csak baromi bátor mindenki, ha a hozzám hasonlóakkal, vagy a Dudás félékkel, és az örök ellenség Kálomistával szemben kell vitára kelni. Ilyen esetekben nagyon bátor és nagyon határozott mindenki. És persze akkor, ha valamelyik elvbarátot kell látványosan megvédeni. Úgy vélem a jelen filmszakmai keretek között nem lehet egységet teremteni, még akkor sem, ha Köbli nagyon ezt szeretné. Addig, amíg a szakma nem tud egy esősorban szakmailag hiteles vezetést felállítani, addig mindig lesz acsarkodás egymásra. Persze a vezetőség „elzavarásához” is egységre van szükség, de ebben pont önök, kedves rendezők, képtelenek az egységre. Mi nézők csak a pénztáraknál szavazhatunk. És lám filmről, filmre meg is tesszük. A nézőszámok alakulása alapján a nézői oldalon már tökéletes az egység, most önöknek, és önnek, mint szakmai potentátnak kellene következnie.
A magam részéről valamennyi pozitív energiámmal önök mellé állnék, csak már látnám, hogy törtnik bármi is.

"Mert volt egy közös ellenség, akit gyűlölni lehet!"... írod... Kedves Minovics!
De óriásit tévedsz! És szerintem nem is érted az egészet!

"Akkor volt szinte utoljára szinte 100 százalékos a filmszakmai egység" - írtam én.
De nem a gyűlölet volt a közösség teremtő kohéziós erő.
Hanem valami, amit mindannyian a magunkénak éreztünk, és ami ezerszer fontosabbnak tűnt a közös gyűlöletnél: alkotói létünk, személyiségünk, a szakmánk (bármilyen célú) politikától való függetlensége, befolyásolhatatlansága.
Személyes ellentéteink, rivalizálásunk, eltérő szemléletünk ellenére és ezzel együtt is azt éreztük: van valami, ami fontosabb a személyes indulatoknál... de ez semmiképp sem a (közös célú) gyűlölet volt. Éppen hogy nem!
Tudod miért, Minovics?
Mert a gyűlölet negatív erő, akár csak az irigység és a féltékenység. Komoly erő, nem vitatom.
De van ennél komolyabb is, hatékonyabb is.
Én személy szerint a pozitív energiákban jobban hiszek.
Üdv:
Janisch Attila

"2001-ben volt szinte utolára 100-os a filmszakmai egység. Abban volt erő. "
Mert volt egy közös ellenség, akit gyűlölni lehet!

helyesen: utoljára 100 százalékos...
JA

Kedves Serengeti!
Kübli hozzászólásában tők mellékesnek értékeltem a stílus, mert amit mondott azzal tudtam egyetérteni (egyébként általánosságban szólt, személyesen senkit sem bántott a mondataival, aki bántva érzi magát, az vizsgálja meg, miért érzi találva magát).
Tehát azzal tudtam egyetérteni, hogy nem egymás ellen kell folytonosan ugatni, egymásra acsarkodni, hanem meg kellene próbálni megérteni, hogy ha az egyiknek sikerül valami, az nem feltétlenül árt a másiknak... mivelhogy közös csónakban ülünk... de nem tudunk evezni, mert - ebben a nagy magyar virtusban - egymás lapátjait törögetjük el (egyébként nem csak a filmszakmában szeretjük ezt tenni, de mindenütt).
2001-ben volt szinte utolára 100-os a filmszakmai egység. Abban volt erő. Elhiheti, hogy tudom, milyen erő volt az. Többed magammal az egyik szervezője voltam az akkori eseményeknek. Fogalmam sincs, hogy Őn merre járt, mit tett akkor, de ez nem is fontos. Csak ez az állandó szkepszis... ezt kellene már hagyni a pokolba.
További jó marakodást, kételkedést, kishitűséget, kötözködést és gyűlöletet és egy picinyke reményt: hátha mégis megtudnánk változni.
Janisch Attila

serengeti vigyázz kinek kelsz a védelmére, mert könnyen támadások célpontja lehetsz... :-)

ja komolyan azt szeretné, hogy Köbli "barátom" stílusában artikulálódjon a magyar filmszakma véleménye a "a törvényhozók és a pénzforrások felé"? Úgy vélem semmi nem indokolja, hogy így kelljen megnyilvánulni. Erre a stílusra nincsen mentség. Ezt a számunkra példaértékű országokban úgy hívják: ordenáré. A magam részéről nem vagyok cinikus a véleményével szemben, lehet van, amiben igaza lehet, de úgy vélem a régi mondás ez esetben is igaz: annyi tiszteletet másokkal szemben, amennyit magaddal szemben is megkívánsz. Ha erre odafigyelnénk, és nem csak itt, hanem minden filmszakmai fórumon, akkor a BGytől is - aki a szakma csúcsa, ugyebár - látható pitiáner személyeskedő hangnemek nem lennének tapasztalhatóak (Dudást is csak sértegette, de a felvetéseire valahogy még nem sikerlült érdemben reagálnia, és sztem már nem is fog (és ez így olcsó, nagyon olcsó)). És remény nyílhatna rá, hogy a KN által áhított szakmai összefogásban már rég együtt borozna a magyar filmszakma a Cannes-i Croisette bármelyik teraszán. Éljen éljen, vivát! De addig csak a kistílűség megy, amíg nem sikerül disztingválni legalább egy picinykét. Elvégre papíron mi az EUhoz tatozunk, de itt a forumon még erőst a Balkán szaglik.
Másrészt igen szánalmas, hogy mindenki csak első felindulásában bátor, lásd torfer, majd ha akad egy felkészült vitapartner (Kálomista) akkor az lesz a vége, hogy jól csavarod a szót belátom. Az ilyen felindulásból hőbörgő hozzáállás az, ami a legtöbbet ront a helyzetünkön. Az miért van, hogy önnel lehet érdemben vitatkozni, (és úgy tűnik Kálomisával is) de a fórum többi hozzászólója, csak a dzsentrivirtust gyakorolja?
Javítson ki ismét ha tévedek.

Egy fórumozónak joga van véleményt nyilvánítani..
Egy fórumozónak joga van akár szélsőséges (trágár) véleményt is megfogalmazni..
Egy fórumozónak joga van elolvasni a másik véleményét..
Egy fórumozónak joga van nem elolvasni a másik véleményét...
Egy fórumozónak joga van válaszolni a másik véleményére...
Egy fórumozónak joga van nem reagálni mások által feltett kérdésekre..
A fórumozóknak joguk van értelmes párbeszédet folytatni...
A fórumozóknak joguk van elbeszélni egymás mellett...
Egy fórumozónak jogában áll megsérteni a másikat...
Egy fórumozónak jogában áll megsértődni...
Egy fórumozónak bármihez joga van, mert nincs fizikai kapcsolatban a másikkal... ezért nem kell a szemébe nézni...!!!!

Én ezt gondoltam, a fórum mindenkié, akinek véleménye van.
Vagy mi a fene ez itt? Fórum maffia?!
Talán már védelmi pénzt is kell fizetni, ha valaki közölni szeretné a véleményét?
Kicsit vissza kellene már venni ebből az ösznépi paranoiából!
Nincsenek jogosult és kevésbé jogosult hozzászólók!!!
A folytonos gyülöletlihegés mellett pedig nem ártana néha nem csak elolvasni, de meg is érteni a sajátunkkal ellentétes véleményt megfogalmazók üzenetét.

Nem ismerem Kübli Norbertet, de abban, amit ír van némi igazság.
Egészen biztos igaz az, hogy egymásra vagyunk utalva abban, hogy ez az egész szakma mennyire tudja hatékonyan artikulálni magát a törvényhozók és a pénzforrások felé és hogy a szakma különböző ágazatai, különböző típusban sikeres és jó filmjei, egymást erősítik.
A gyülölködés és a cinizmus ebben biztosan nem segít és nem visz közelebb a célhoz.

Üdv,
Janisch Attila

Kedves Köbli Norbert "Barátom",
Nem feltétlenül az általad képviselt állásponttal van a baj, hanem azzal, ahogy képviseled. Berontasz ide a fórumra előzmények nélkül, majd az összefogás zászlajával a kezedben elkezdesz kutyapicsázni mindenkire. Bessenyő Pistabá' tör fel belőlem: Nooormáliis?!? torfer is kb. hasonlóan kezdett neki, aztán Kálomista szerencsére helyretette. Köszönjük meg neki (ezt is). Elhiszem, hogy te baromira lelkes vagy és szeretnél tenni valamit a jó filmekért, és ha most az általad jegyzett forgatókönyveket nem is vesszük figyelembe, ilyen mentalitással inkább ne csinálj semmit. Várj egy picit, amíg a nálab diplomatikusabb (és reméljük befolyásosabb) emberek elmozdítják a dolgot a holtpontról és akkor majd melléjük állhatsz.

Kedves Hucul,

nincs értelme az oroszlán által meghagyott fix koncon marakodni, egymást fárasztani és megsebezni, ha azt a koncot - nagy levegő - közös erővel duplájára is növelhetjük.

És meg tudjuk növelni. Ez különböztet meg minket a sakáloktól.

Nem azon kell törni a fejünket, hogyan lehet az állami TSZ-ből minél többet a magunk részére lecsípni (mert ez fix összeg, és valóban csak a többiek kárára történhet), hanem azon, hogyan lehetne az állami pénzek mellé más forrásokat felsorakoztatni (DVD, VOD, online tartalmak, európai koprodukciók, kreatív megoldások).

Jobb évben a magyar film részesédése a mozipiacon 12%. Mi lenne ha ez felugrana 25%-ra? Elméletben dupla annyi filmlehetőség, dupla annyi munka jutna mindenkinek - vagy ugyanannyi lehetőség, ugyanannyi munka, de kétszer akkora büdzsé.

Mi kell ahhoz, hogy a magyar film részesedése 25%-ra nőjön a mozipiacon? (a francia filmé 50-60%) A közönség bizalmának elnyerése. Mi kell a közönség bizalmának elnyeréséhez? Jó filmek, természetesen. És egy egységesebb - közös érdekeit felismerő, és azért közösen cselekvő - filmszakma, amely úgy képes promotálni a magyar filmet a nagyközönség felé, ahogy a balatoni vállalkozók promotálják Balatont a nagyközönség felé.

Ebben a promócióban szorul egymásra szakma és kritika jobban, mint bármikor.

Kedves Köbli Norbert!

Nem a hozzászólásod stílusán, inkább tartalmán csodálkozom.
Az "össznépi összeboruláson" a magyar filmszakmában, ahol mindenki a kevéske MMKA pénzen marakodik. Ahol a producer "abrakoltatja" a rendezőt, színészt, forgatókönyvírót.
Megjegyzem: ez az abrak is az állami TSZ-ből való, és bizony olyan késve érkezik (a szerződésekhez képest), hogy az alkotóból addigra gebe lesz.
Török Feri csupán a véleményét mondta el, és szerintem igaza van.
Neked pedig, mind a forgatókönyvírók új képviselőjének, szeretettel javaslom a szakma harcos és agresszív védelmét az álságos összeborulások helyett.
Üdvözlettel.