Marcell Jankovics

Rajzfilmrendező, könyvillusztrátor és művelődéstörténész. 1960: a Pannónia Rajzfilmstúdió, most Pannónia Kft. munkatársa. 1997: ügyvezető. 1971-77: a Képzőművészeti Gimnáziumban, 1981: az Iparművészeti Egyetemen animációt tanít, egyetemi magántanár, DLA (Doctor of Liberal Art), 1965: önálló filmrendező. A tv-ben ismeretterjesztő és művelődéstört. sorozatokat készít. 1998-tól a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 1996-2000 között a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1999-től a Magyar Illusztrátorok Társasága tagja. 1974: Balázs Béla-díj; 1975: Oscar-díjra jelölték a Sisyphus c. filmjéért; 1977: Cannes-i Arany Pálma a Küzdők c. filmjéért; 1978: Kossuth-díj; 1982: Ifjúsági-díj; 1984: érdemes művész; 1984: Minden idők legjobb rajzfilmje díj a Fehérlófia c. filmért Los Angelesben; 1988: Életmű-díj. Meghatározó alakja a magyar animációs filmművészetnek. A Nepp József teremtette Gusztáv-sorozatban Nepp Józseffel, Dargay Attilával s (az akkor még) Pannónia Rajzfilmstúdió más munkatársaival dolgozott együtt. A Küzdők (1977) című rövid munkája klasszikussá vált. Az egyszerre humoros és groteszk műben az antik szobrokhoz hasonló alkatú szobrász az alaktalan márványból atlétát farag, ám a kész márványember őt öregemberré faragja. A János vitéz című filmjében, mely az első magyar egész estés rajzfilm, több stílus is keveredik. Ez részben az alkotótársak különféle stílusának köszönhető, de már itt is megjelenik Jankovics vonzalma a népművészeti motívumok iránt, s az akkoriban világhódító útját járó Sárga tengeralattjáró sem maradt hatás nélkül a rendezőre. Alkalma volt az egyes epizódok karakteres megjelenítésére anélkül, hogy szétesett volna az egész film. A néprajzhoz, a magyar népművészethez és kultúrtörténethez való visszanyúlás jellemzi későbbi munkáit (Magyar népmesék, Mondák, Fehérlófia). Rajzfilmjeinek, egymásból születő epizódjainak kialakult egy nagyon karakteres, mozgalmas, gomolygó, ám mégis tömör, stilizált stílusa. A Fehérlófia (1980) c. műve is egész estés rajzfilm, mely ősi népmesei elemekből táplálkozik.