Talentpool, avagy tehetség kerestetik

Fekete háttér előtt Isten (kb., mint Michelangelo Ádám teremtése Istene) asztalnál ül, könyököl. Csak deréktól látszik, csak ő van megvilágítva.
Feláll, hátat fordít. Egy ideig vár. Majd előrenyújtja karjait. Csak a két kéz látszik, hátulról előre nyújtva.
A háttér fehér lesz, majd jobb felé haladva áttetszik fent kék-középen zöld-lent kékbe, mely kép természeti tájba tetszik át (ég, hegy, víz) Egy pillanatra szembevakít a nap, majd ahogy besötétül, látszik a hold meg egy csillag. Ahogy visszavilágosodik a hegyre közelít a kép, növények, gesztenyefák.
(Halk, harmonikus, szólóhangszeres zene.)
Isten lehajol, felmarkol egy halom gesztenyét.
Isten szemben, az asztalnál ül, előtte gesztenyék, gyufaszálak.
Állatokat csinál, majd ahogy rárakja a tájra, ott valódi állatokká tetszenek át.
(Harmonikus, zenekari zene)
Elgondolkodik.
Embert csinál, őt is rárakja a tájra. Kb. 30 éves férfi válik belőle. Magasról néz le rá a kamera. Szemben áll, néz fölfelé, hunyorog, kezét a szeme elé tartja, mintha elvakítaná valami, láthatólag nem lát semmit. Vállat von, Megfordul. Áll. Majd ugyanúgy, mint előbb az Isten, ő is felemeli a két karját.
Képsor: különböző korokból háborús jelenet, hullák, láger, atombomba, afrikai éhezők, szeméthalmaz, füst, csirkekeltető, állatok ketrecben, hal akváriumban, madár kalickában, olajszennyezett döglődő madarak, stb.
(Egyre diszharmonikusabb és hangosabb zene)
Kép távolít, újra látszik az ember felemelt karjával. (Horizontvonal valamivel az ember fölött)
Isten keze benyúl, megfogja az embert, mire az gesztenyefigurává válik.
(Zene abban a pillanatban leáll).
Isten visszaül az asztalhoz, szétszedi a bábút. Komor.
Hátradől, elgondolkodik.
Ásít egyet. Feláll.
Leoltja a villanyt.
Pár pillanatig teljes sötétség és csend.