Dokumentum-játékfilm egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról. Irén, a fiatal munkásasszony a szoba-konyhás, peremkerületi lakásban él kislányával, katonaidejét töltő férje szüleinél. A családban mindennaposak a gyilkos viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat. Sőt, az apának sikerül féltékenységet szítani fiában is a felesége ellen, aki így végképpen védelem nélkül marad.A film 1979-ben a mannheimi filmfesztiválon nagydíjat kapott, Budapesten pedig a Magyar Filmkritikusok díját, valamint a legjobb elsőfilmes rendezés és a legjobb operatőr díját.
A Beethoven becenevű András - volt állami gondozott - egy kisvárosi kórház elmeosztályán ápoló, majd gyári munkás. Kivételes zenei tehetséggel rendelkező, érzékeny és autonóm lény, aki családi háttér, iskolázottság és anyagi biztonság híján ösztönösen keresi az önmegvalósítás, a teljes élet, a megtartó emberi kapcsolatok lehetőségét és formáit. Empatikus természete ellenére sorozatos kudarcok érik...
A férj és a feleség kilenc éve házasok, és egy lakótelepi panellakásban élik konfliktusokkal teli életüket. Az asszonyt a bezártság, a férjet a feleség hisztériáiból adódó állandó szorongások frusztrálják. A családi élet normalizálására tett közhelyes kísérleteik csődöt mondanak.
Hédi egy régi, lepusztult polgári lakás tulajdonosa. Vele lakik a fia és annak barátja, valamint egy ápolónő a barátjával. Mindannyian mohón spekulálnak az asszony pénzére, halála után pedig a lakására. Alkalmi cinkosság és kegyetlen kiszorítósdi egyaránt motiválja szövevényes kapcsolataikat.
"Hősünk, Karrer, olyan ember, aki pontosan tudja, mit várhat saját életétől. Olyan nézőpontból szemléli a világot, ahonnan világosan belátható életének teljes reménytelensége, és ennek ellenére mégis belevág egy újabb történetbe, holott ő tudja a leginkább, hogy csak vesztesként kerülhet ki belőle. Van azonban benne valami, ami erősebb, mint a saját világlátása. Ez a benne lakozó nagyobb erő vonzza a történet másik szereplőjéhez, az énekesnőhöz, aki vágyainak és érzéseinek nem egészen méltó tárgya. Karrer nem vár semmit ettől a szerelemtől, számára ez a szerelem a legvégső emberi szükséglet, az emberi melegség utáni biológiai vágyakozás kifejeződése végzetes egyedüllétében... Nem is az a kérdés, hogy mi a tétje az életének, hanem az, hogy egyáltalán van-e tétje?..." (Krasznahorkai László)
Az isten háta mögötti alföldi településről az évek során elvándorolnak a lakosok. Nem maradt csak három házaspár, három agglegény és egy özvegy a négy gyerekével, valamint a kocsmáros. Októberben a férfiak megkapják elmaradt bérüket, ami jó alkalom Schmidtéknek és Futakinek, hogy megszökve a többiek pénzével új életet kezdjenek.
A történet egy magyar alföldi kisvárosban játszódik. Csikorgó, igazi hideg van - hó nélkül. Több százan állnak a főtéren felállított cirkuszi sátor körül, hogy végre megláthassák az attrakciót, egy bálna kitömött tetemét. Jönnek mindenfelől. A környező tanyákról, az Alföld különböző zugaiból és az ország egészen távoli vidékeiről is. Néma, arctalan, rongyokba burkolódzó tömeg követi az otromba szörnyet. Ez a furcsa állapot - az idegenek megjelenése és a rendkívüli fagy - megzavarja a kisváros békésnek amúgy sem nevezhető rendjét. Az emberi viszonyok felborulnak, a történet ambíciózus szereplői úgy érzik, kihasználhatják a helyzetet, az amúgy is passzivitásra ítélt emberek pedig még nagyobb bizonytalanságba zuhannak. Az elviselhetetlenségig fokozódó feszültséget a bálna mögött lapuló, arctalanságba burkolódzó Herceg figurája robbantja fel. Puszta megjelenése is elegendő ahhoz, hogy elszabaduljanak a gyilkos indulatok. Nem kíméli a tudományosság mögé bújó kívülállást, sem a kamaszos lelkesedést, a kispolgári kényelemféltést, a családot - semmit, amit az európai kultúra az utóbbi évszázadokban magatartásformaként konzervált.
A kikötői pályaudvar váltóőrtornyában minden éjszaka ül egy ember, és figyeli az utasokat, akik leszállnak az Anglia felől érkező hajókról, vonatra szállnak, és elindulnak a kontinens belsejébe. Ez minden nap így történik."A londoni férfival kicsit hasonló eredmény született, mint Antonioni pályáján a Vörös sivataggal: azzal, hogy a történet motivációi el vannak rejtve, a film maga elmozdul a fokozottan vizuális, sőt a díszletszerű, képzőművészeti kifinomultság irányába. Ahogy Antonioni pályájának legszebb filmje a Vörös sivatag, Tarr eddigi pályájának akusztikusan-vizuálisan talán legérettebb, legkifinomultabb, klasszikus alkotása A londoni férfi." - Kovács András Bálint, Filmvilág (2008. január)
A cím arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött ló megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte. Miután szolgája hazavitte, ágyba tette Nietzschét, aki innentől kezdve élete hátralévő 10 évét némán, szellemi leépülésben töltötte.
Tarr Béla magyar rendező filmjeit évekig a legendák homálya fedte. Sárról, alkoholról és árulásról szóló anti-filmjeit végre Angliában is láthatjuk. Az alkotóval Jonathan Romney beszélget.
Tarr Béla és filmje, a tavalyi magyar filmszemlén fődíjjal jutalmazott Werckmeister harmóniák újabb elismerésben részesült a tengerentúlon. A New York-i értelmiség egyik hangadó lapja, a Village Voice kritikusainak szavazatai alapján a rendező a 3., alkotása a 14. helyet szerezte meg a 2001-ben amerikai forgalmazásba került mozik előkelő mezőnyében.
Március 15-én a világ által legkultiváltabb magyar rendező végre átvehette a legnagyobb állami elismerést. Tarr Béla Kossuth-díja mellett számos egyéb kitüntetésben részesültek filmközeli alkotók az ünnep alkalmából. Varga Csaba rajzfilmrendező Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott, míg a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotó tevékenységet végzők Balázs Béla-díjban részesülhettek.
Tarr Béla Werckmeister harmóniák című filmje a franciaországi bemutató után, Nagy-Britanniában is siker a mozikban. A brit sajtó óriási terjedelemben foglalkozik a filmmel április közepe óta. A kritikákból alább szemezgettünk, a Filmunió segítségével.
Ritkán fordul elő, hogy egy néhány hete bemutatott film egyik vetítésén teljesen megtelik a Művész mozi Bunuel terme. Szeptember 8-án mégis ez történt, igaz a jegy olcsóbb volt és a vetítés után egy beszélgetést is tartottak a filmről és igen méretes, többek között magyar vonatkozású holdudvaráról, három kompetens személyiség, Kovács András Bálint, Forgách András és Mundruczó Kornél részvételével.
Tarr BélaRobby Müller, Wim Wenders, Lars von Trier és Jim Jarmush filmjeinek fotografálója lesz Tarr Béla új filmjének operatőre. A rendező Georges Simenon: A londoni férfi című krimijéből ismét Krasznahorkai Lászlóval közösen írta a forgatókönyvet. Többhónapos keresés után végül Korzikán találták meg a helyszínt, ahol december 1-jén kezdi a forgatást a nemzetközi stáb. A szereplőgárda is nemzetközi lesz, közülük már biztos Volker Spengler (Fassbinder filmjeinek egyik színésze) és Derzsi János.
Tarr BélaÚgy tűnik a véleményformáló kulturális lapok ezentúl hetente jelentkeznek rendezői toplistákkal. Az amerikai kritikai nyilvánosság egyik meghatározó fóruma, a Variety ezúttal az európai filmrendezőket katalogizálta. A bombasztikus című listában (The Masters – Mesterek) tíz alkotó kapott helyet, köztük a kultrendezőből lassan sztárrendezővé avanzsáló Tarr Béla.
Tarr Béla készülő filmjének operatőre, a Jarmusch és von Trier filmekből ismert Robby Müller a karácsony előtti napokat Magyarországon töltötte. Egy rövid forgatás érdekében – állt a sajtóközleményben. Ennél egy picit több derült ki A londoni férfi forgatásáról és Robby Müllerről egy hideg téli reggelen az Art’Otel lobbyjában.
Tarr BélaSzervezési okokból lehetetlenné vált a A londoni férfi című magyar film elkészítése. A nemzetközi koprodukcióban hónapok óta előkészítés alatt álló film leállításáról Tarr Béla megbízásából tájékoztatta a filmhut a produkció sajtófelelőse. A producer azonban reméli, hogy a rendező csak a rossz hírekre jött első reakcióból nyilatkozott így.
Tarr Béla a hetvenes évek második felében kezd filmeket készíteni a BBS-ben. A Budapesti Iskola és a dokumentarista fikció kontextusában érdemes vizsgálni a filmet.
A Tarr Béla által vezetett T.T.Filmműhely a játékfilmes gyártási pályázaton három benyújtott terve közül csupán egyre, dr. Horváth Putyi A halál kilovagolt Perzsiából című filmjére kapott támogatást a Közalapítványtól. A műhelyben dolgozó rendezők sajtótájékoztatón ismertették további terveiket, valamint kemény kritikával illették az állami támogatások elosztási rendszerét.
2004. január 30-án mutatkozott be a T.T. Filmműhely. Egy év alatt elkészült Horváth Putyi filmje, A Halál kilovagolt Perzsiából, Mundruczó Kornél kibővítette a Szent Johannát, esély van Maár Gyula Töredék című a filmjének megvalósítására. Jeles András nemzetközi koprodukcióban Schubert Téli utazás című dalciklusának a megfilmesítését tervezi Tom Waits-szel. Halász Péter Nyugati aluljárójára sikerült a kezdő pénzt megtalálni, és élőkészítés alatt áll Lukáts Andor Vasbálnája. Forgatókönyvén dolgozik Gothár Péter, Hajdu Szabolcs, Makk Károly, Mundruczó Kornél és Szaladják István. Tarr Béla A londoni férfi című filmjének forgatása februárban kezdődik Korzikán.
A díjat, amely Tarr Béla egyetemes filmművészetben betöltött szerepének elismerése, 2005. február 6-án, vasárnap 19 órakor Andrzej Wajda éa Tarr Béla jelenlétében adják át Berlinben, az Arsenal Moziban - közölte a Filmunió. Ez alkalomból február 4. és 6. között a német közönség újra találkozhat a Kárhozat (1988), a Sátántangó (1994) és a Werckmeister harmóniák (2000) című mára már klasszikussá vált Tarr-filmekkel.
Két héttel a Londoni férfi forgatásának megkezdése után „Béla iránt érzett lelkiismeret furdalással, nyugtalan szívvel, vert seregként” volt kénytelen elhagyni Korzikát és egyben a produkciót is Kenyeres Bálint első-, és Nemes Jeles László másodasszisztens, mivel veszélyben érezték saját testi épségüket. A Tanit névre hallgató helyi gyártó-kiszolgáló céggel fennálló folyamatos konfliktus, a március 3-ról 4-re virradó éjszakán tettlegességig fajult.
Humbert Balsan, a leginkább arab rendezőkkel való együttműködéséről híres francia producer néhány nappal ezelőtt öngyilkosságot követett el. 50 éves volt. Balsan volt az egyik producere Tarr Béla készülő filmjének, A londoni férfinak is.
A másfél éve húzódó Tarr Béla filmterv, A londoni férfi forgatásának leállításával kapcsolatban március 11-én az MMK Kuratóriuma a lent olvasható állásfoglalásában a munkálatok befejezését lehetetlennek ítélte. Az MTI-nek eljuttatott közleményre válaszul március 15-én Tarr Béla nyílt levélben válaszolt az MMK-nak, amely szerint A londoni férfi elkészítéséről még nem érdemes lemondani.
A francia producer öngyilkossága miatt bajba jutott A londoni férfi forgatási munkálatai - a kialakult válsághelyzet jogi tisztázása miatt - csak szeptemberben folytatódhatnak. A stáb azonban töretlenül hisz a filmben, és azt továbbra is megvalósíthatónak tartja. Közben a Magyar Rendezők Céhe szolidaritásáról biztosította Tarr Bélát, az MMK pedig szakértők hivatalos jelentéseit várja a produkcióval kapcsolatban.
Az egész magyar és nemzetközi filmes szakma figyeli Tarr munkásságát. Legújabb francia-német-magyar koprodukcióban készülő műve viszont mintha meg lenne átkozva. A Londoni férfi forgatásának jelenlegi állására voltunk kíváncsiak.
Ma reggel újra elkezdődött Tarr Béla filmje, A londoni férfi forgatása, adta hírül a produkció. A forgatás befejezése az év végére várható. A főbb szerepeket Miroslav Krobot, Tilda Swinton, Derzsi János, Lénárt István, Szirtes Ági, Bók Erika, és Pauer Gyula alakítja Fred Kelemen kamerája előtt. A film nemzetközi koprodukcióban, magyar-francia-német együttműködésben készül. A forgatókönyvet Georges Simenon azonos című regénye alapján Krasznahorkai László és a rendező Tarr Béla írta.
Tarr Béla filmjeit tűzi műsorára az elkövetkezendő hetekben az olaszországi Forliban a CRISALIDE filmfesztivál; Nápoly közelében a Procida-szigeten, valamint Locarnóban és Bellinzone-ben kezdődő rendezvények programját is Tarr-filmek gazdagítják. Az elismert magyar rendező a spliti filmfesztivál életműdíját veszi át szeptember 25-én – adta hírül a Filmunió.
Közel egyhónapos forgatás kezdődött február közepén Korzika szigetén, ahol Tarr Béla ismét nekiállhatott A londoni férfi munkálatainak – olvasható a Cineuropán. A Geroge Simenon írásából készülő adaptáció a hírek szerint utolsó körét futja, és remélhetőleg ott lesz a közeledő Cannes-i Filmfesztiválon.
A várakozásoknak megfelelően Tarr Béla új filmje Cannes-ban mutatkozik be, a fesztivál hivatalos versenyprogramjában. 19 év után van esély ismét arra, hogy magyar film nyerje el az Arany Pálmát. A versenyfilmek között nincs nagy meglepetés: a jóslatok többsége igaznak bizonyult, így a 90-es évek nagy felfedezettjei adják a program gerincét.
Levélben ajánlja a nézők figyelmébe Tarr Béla legújabb filmjét, az eredeti regényt jegyző Georges Simenon fia, egyúttal köszönetet mondva a rendezőnek a sikeres adaptációért. A londoni férfi Cannes-ban debütál.
Az alábbi befejezetlen beszélgetés 2004 júliusában zajlott. Végül csaknem 4 évvel később, A londoni férfi hazai premierje előtt fejeztük be, s ebben legalábbis hasonlít egy Tarr Béla-film elkészülésére. S talán abban is, hogy ami szóba került, az ma is épp annyira időszerű. A rendezővel pályája kezdetétől a közelmúltig az alkotói mélyülés fázisait jártuk végig, a munkásszállástól a cannes-i vörös szőnyegek világáig.
Tavaly a cannes-i versenyprogramban már bemutatták, a hazai mozikba azonban csak most, január végén kerül Tarr Béla új filmje, A londoni férfi. A Korzikán nemzetközi koprodukcióban forgatott film Georges Simenon regénye nyomán készült. A rendezővel voltaképp 3 és fél évvel ezelőtt félbemaradt beszélgetésünket folytattuk arról, miért és hogyan érdemes filmet készíteni, avagy ki mit keres a moziban.
10 magyar filmrendező dolgozza fel a reneszánszot mai összefüggéseiben: a tízrészes filmsorozat 2010 végére készülhet el - adta hírül a gyártó TT Filmműhely. Lehetőséget kapnak a fiatalok (Bogdán Árpád, Kocsis Ágnes, Mundurczó Kornél és Pálfi György), a középgeneráció (Enyedi Ildikó, Gothár Péter, Janisch Attila, Jeles András, Szász János) és Makk Károly.
A producer kifogásolja, hogy a 2009-ben megítélt tévéfilmes szándéklevelet az új kuratórium idén nem minősítette át támogatássá, erre Kőrösi Zoltán nyílt levélben reagál.
Nemzetközi filmakadémiát akar alapítani Tarr Béla Kossuth-díjas filmrendező a horvát kulturális minisztérium, Split-Dalmát megye és Split város önkormányzatával közösen.
Visszafordított teremtéstörténet, elmúlás-, kihúnyás-, kipusztulástörténet zajlik le szemünk láttára Tarr Béla utolsó, Berlinben most bemutatott filmjében. Kritika.
Szeptember végén számoltunk be arról, hogy Tarr Béla felhagy a filmkészítéssel miután A torinói ló című projektjét befejezte. Az alkotás többszázezer eurós támogatást nyert, és novemberben valamint decemberben zajlik a forgatás Magyarországon. Végül ha minden jól megy, akkor A torinói ló akár már tavasszal szerepelhet Cannes-ban.
Megosztotta a nemzetközi sajtót Tarr Béla A londoni férfi című filmje. A cannes-i versenyprogramban debütált alkotás díszbemutatóján állva tapsolt a közönség, ám a sajtóvetítésről többen elmenekültek. A nemzetközi kritika is ezt a kettősséget tükrözi.
Irén férjét katonának vitték, ő pedig kislányával együtt az ura négyfős családjának szoba-konyhás lakásába szorult. A zsúfolásig telt kicsi lakásban minden apróság hatalmasnak tűnik, és óriási veszekedések törnek ki lépten nyomon. Az após féltékennyé teszi a fiát, így Irén már a távollévő kedvesre sem számíthat, hát fogja gyermekét, és feltör egy lakatlan szükséglakást. Bízik abban, hogy a gyerekkel együtt nem lakoltatják ki, amint abban is, hogy az új lakás minden problémájukat megoldja majd.
A cím arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött ló megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte.